Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban

Dóra Ottó; Fekete Zsolt
Salgótarján, 2016. február 28. Fekete Zsolt, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, és a Tarjáni Városlakó Egyesület polgármesterjelöltje (j) sajtótájékoztatót tart a Magyar Szocialista Párt (MSZP) irodájánál Salgótarjánban 2016. február 28-án, miután a még nem hivatalos végeredmény alapján megnyerte az időközi polgármester-választást. A választást Dóra Ottó szocialista polgármester halála miatt tartották. MTI Fotó: Komka Péter
Vágólapra másolva!
Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban szerdán, a tragédia helyszínén, az egykori Vásártéren.
Vágólapra másolva!

A városi gyásznapon Fekete Zsolt polgármester (Salgótarján, Szeretem! Egyesület - DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Tarjáni Városlakó Egyesület) azt mondta, bár máig tisztázatlanok a sortűz pontos körülményei és a halottak számáról is eltérőek az adatok, de az bizonyos, hogy

a December 8. tér az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó tömeges megtorlások egyik szimbóluma lett.

Kiemelte: a rendszerváltozást követően Salgótarján az első városok egyike volt, amely kegyelettel és méltóképpen emlékezett meg 1956 forradalmárairól és áldozatairól.

Fekete Zsolt polgármester Forrás: MTI/Komka Péter

Harminc évvel ezelőtt, 1991-ben nyilvánította városi gyásznappá december 8-át a közgyűlés, 1992-ben állítottak emlékművet a sortűz áldozatainak emlékére, három éve pedig a sztélé felavatásával és felszentelésével a December 8. tér bekerült a történelmi emlékhelyek rangos sorába - mondta.
Bár a 65 évvel ezelőtti forradalmat leverték, éppen a lázadás vérbe fojtása mutatta meg, hogy nem azé az igazi erő, aki a tankok tetején érkezik, hanem azé, akinek van bátorsága tiltakozni - tette hozzá Fekete Zsolt.

Szemtanúk visszaemlékezésére hivatkozva elmondta, hogy

szinte rögtön a tragédia után százak jelentkeztek véradásra.

Táplálkozzunk abból az összefogásból, amely közvetlenül a sorsfordító tragédia után, az első döbbenetből eszmélő salgótarjániakat jellemezte városunk történelmének legsötétebb napjaiban - hangsúlyozta a polgármester.

A nógrádi megyeszékhelyen 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért az akkori Vásártéren, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) 131-re teszi az áldozatok számát.

Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke arról beszélt, hogy nem sikerült tisztázni az áldozatok számát, de hangsúlyozta, nem 46-an haltak meg.

Elmondta, az acélgyári dolgozókat visszatartották, mire ők a térre értek már rengeteg halott és sebesült feküdt ott, "az utat és járdát emberek tetemei takarták be a rendőrségtől a templomig".

A Pofosz megyei vezetője

azt kérte a még élő hozzátartozóktól és a fiataloktól, hogy ne hagyják elveszni 1956 emlékét.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház emlékező műsora után intézmények, szervezetek, pártok helyezték el koszorúikat, virágaikat az emlékműnél, köztük a Pofosz, a városi Fidesz-KDNP, az ellenzéki összefogás pártjai, a Salgótarján, Szeretem! Egyesület, valamint Ponyi József '56-os elítélt.
A megemlékezés előtt ökumenikus istentiszteletet tartottak a Kisboldogasszony templomban, ahonnan a résztvevők emléksétán vonultak a December 8. térre.