Az Alkotmánybíróság pénteki ítélete a magyar Alaptörvényt és a magyar bevándorlási törvényeket helyezi első helyre a brüsszeli bevándorlási szabályokkal szemben. Az Alkotmánybíróság ezzel a döntésével a fizikai határzár mellé kétségtelenül épített egy erős jogi kerítést is.
A bevándorlás ügyében az igazságügyi miniszter fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt kérdezték, mit kell tenni akkor, ha a magyar emberek akarata ütközik a brüsszeli migrációs szabályokkal. A vita előzménye, hogy a brüsszeli bürokrácia kérelmére az Európai Bíróság elmarasztalta hazánkat, amiért a migránsokat a tranzitzónába küldtük, és nem engedtük be Magyarország területére. Brüsszel véleménye szerint a migránsoknak joguk van Magyarország területére lépni és az ország területén tartózkodni, akkor is, ha biztonságos országból érkeznek és a magyar hatóságok még nem bírálták el a menekültügyi kérelmüket.
Magyarország a bíróság döntésére felszámolta a tranzitzónákat. Viszont nem engedi be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérik őket, a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. A magyar kormány indoklása egyértelmű: szomszédaink mindannyian biztonságos országnak számítanak, a szomszédos országokban senki sem fenyegeti a migránsokat. Brüsszel ezt nem fogadta el, és Magyarországot bírsággal fenyegette, fenyegeti.
Az emberek nem kérnek a migrációból
Fontos körülmény, hogy Magyarországon volt egy népszavazás. A népszavazáson és az azt követő országgyűlési választáson is nyilvánvalóvá tették a magyar emberek, hogy nem támogatják Brüsszel bevándorláspolitikáját. A magyar emberek elutasítják az erőltetett bevándorlást, ezzel összhangban születtek az erre vonatkozó magyar törvények is.
Első helyen a magyar törvények
Ahogy az elején írtuk, az Alkotmánybíróság pénteki ítélete a magyar Alaptörvényt és a magyar bevándorlási törvényeket teszi első helyre a brüsszeli bevándorlási szabályokkal szemben. Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé tehát épített egy erős jogi kerítést. Ez a vita mindenesetre azt is bizonyítja, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni. Ezek a szabályok ugyanis elavultak. Hiszen akkor születtek, amikor nem volt népvándorlás és migrációs válság. Ma van. A brüsszeli szabályokat is hozzá kell igazítani a válsághoz. Vagy fogalmazhatunk úgy is: a valósághoz. A kontrolálatlan bevándorlást senki sem akarja, csak Brüsszel. A magyar Alkotmánybíróság pénteki döntése irányt ad ahhoz is, hogyan kell megváltoztatni a brüsszeli bevándorláspolitikát és a brüsszeli bevándorlási szabályokat.
Ismét fenyegető a migráció
A migráció - ahogy arról az Origó többször írt - újra fenyegetővé vált. A lengyel határon történt migránstámadásokat a világ összes hírtelevíziója mutatta, de természetesen érezzük a saját déli határainkon is. Egyre többen érkeznek határainkhoz és próbálnak bejutni hazánkba. 2021. január és november között 100 ezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, míg tavaly ugyanebben az időszakban 30 ezret. Ez több mint háromszoros növekedést jelent. És persze egyre többször fordul elő az is, hogy a migránsok rátámadnak a magyar rendőrökre és katonákra a kerítés túloldaláról.