Alapjogokért Központ: 2022 vízválasztó lesz az Európai Unió jövője szempontjából

Az Alapjogokért Központ workshopján (b-j): Kovács István stratégiai igazgató, Kovács Attila projektvezető

Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint 2022 vízválasztó lesz az Európai Unió (EU) jövője szempontjából, az idei pedig felkészülési év volt a föderalisták és a nemzeti szuverenisták jövő évi nagy csatája szempontjából, amelyben eldőlhet, hogy milyen irányba forduljon az európai közösség.

Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója a központ csütörtöki, évértékelő sajtótájékoztatóján, Budapesten közölte: 2021 válságos év volt, s a válságkezelésben az uniós intézmények felemás - "inkább rossz, mint jó" - eredményeket értek el.

Az Alapjogokért Központ workshopján (b-j): Kovács István stratégiai igazgató, Kovács Attila projektvezető Forrás: Origo

Kovács István jelezte: az egész évet a koronavírus-járvány határozta meg, ami az élet minden területére befolyást gyakorolt és gazdasági válságot okozott. Értékelése szerint az EU közös vakcinabeszerzése nem volt eredményes, a keleti oltóanyagokat is beszerző magyar kormány különutas politikája felértékelődött.

Ennek köszönhetően a többi tagállamnál hamarabb állt helyre a magyar gazdaság, és jelenleg már a válság előtti szinten van

- tette hozzá.

Az EU-tagországok nagyrészt hitelből finanszírozott gazdasági válságkezelésével kapcsolatban Kovács István úgy értékelt: "abszolút kudarcot" vallott az EU ebben a tekintetben is, mert inkább az volt a fontos az eurokraták számára, hogy a közös adósság felé tereljék a tagállamokat - jegyezte meg, hozzáfűzve azt is, hogy az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak jogszerűen járó forrást az EU nem folyósítja, mert a kifizetést politikai szempontokhoz kötik.

A stratégiai igazgató szólt arról is, hogy a korábban indult jogállamisági kérdések idén eszkalálódtak az unióban, ugyanakkor az Európai Parlament (EP) által a "szégyenteljes Sargentini-jelentés" alapján indított eljárás "teljesen kifulladt".

Ehelyett alternatív eszközökkel kampányhadjáratot, politikai boszorkányüldözést folytat az EP Magyarország ellen - mondta Kovács István. Beszámolt arról is, hogy az EU idén beemelte a genderlobbit és az LMBTQ-ideológiát a politikai agendájába.

A jövő évre térve közölte, hogy Franciaországban elnökválasztást, Olaszországban és Magyarországon pedig országgyűlési választást tartanak.

Kovács István álláspontja szerint jövőre egész Európa és a világ Magyarországra fog figyelni, amely az uniós föderalisták erőfeszítéseinek "nagyon nagy gátja". Magyarország politikai súlya nőtt, továbbá jelentős mértékben kiveszi a részét "a világban tapasztalható jobboldali-konzervatív reneszánszból is" - fogalmazott.
Kovács Attila uniós projektvezető a többi közt arról beszélt: jövőre zárul az EU jövőjéről májusban indított konferenciasorozat is. Szavai szerint a sorozat alapkérdése, hogy az Európai Egyesült Államok-koncepció jegyében az EU lopakodó hatáskörelvonását és intézményi túlterjeszkedését legitimálják, vagy pedig "visszatérünk a józan észhez" és a közösség megmarad erős államok erős szövetségének.
Hozzátette: 2021-ben az uniós intézmények és egyes tagállamok közötti véleménykülönbségek "szintet léptek", ez "már kerek perec a pénzről szól".

Kovács Attila ezt közvetett, de nagyon határozott beavatkozásnak értékelte a jövő tavaszi magyar választásokba.

Úgy látja, hogy az Európai Unió Bírásága idén politikai szereplőként aktivizálódott, a "pártatlanságába vetett hit sokat erodálódott 2021-ben". A jogállamisági klauzula ügyével kapcsolatban úgy fogalmazott:

a várakozásokat tartsuk alacsony szinten, hogy (...) valóban jogi alapokon álló döntés születik.

Az afganisztáni, illetve a lengyel-fehérorosz és a litván-fehérorosz határon kialakult helyzetet említve közölte, hogy 2015 óta leginkább ez az év szólt a migrációról. Álláspontja szerint a kérdés nincs megoldva, és az EU belső társadalmi biztonsága továbbra is az unió külső határait védő tagállamokon nyugszik.

Az érintett országoknak az európai intézmények semmilyen pénzügyi támogatást nem nyújtanak a határvédelem terhének enyhítésére

- jegyezte meg.