Megalakult Magyarország történetének kilencedik szabadon választott Országgyűlése hétfőn. Nem sokkal délelőtt 11 óra után a jelenlevők elénekelték a Himnuszt, majd Áder János köszöntőjében kiemelte: az Országgyűlésről szóló törvény alapján a megválasztott képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. A megbízóleveleket az elmúlt napokban munkatársai átvették, a törvénynek megfelelően az alakuló ülésig mind a 199 képviselő és mind a 11 nemzetiségi szószóló benyújtotta azt - közölte.
Az államfő felkérte Turi-Kovács Béla (Fidesz) képviselőt a korelnöki tisztség ellátására, az alakuló ülés vezetésére. Azt is mondta, hogy a részére benyújtott képviselői és szószólói megbízóleveleket mandátumvizsgálat céljából a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.
Turi-Kovács Béla korelnök köszöntőbeszédében bejelentette: a jegyzői feladatokat a tisztségviselők megválasztásáig a nyolc legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el. Hangsúlyozta: az országgyűlési választáson a polgárok egyértelműen arra szavaztak, hogy a tizenkét éve elkezdett és "az ellenzék által annyit gúnyolt" Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER) folytatni kell.
Világosan állást foglaltak arról is, hogy Magyarország a háborút elutasítja és a béke pártján áll
- mondta.
Úgy vélte, e két gondolat a legfontosabb, mert a NER továbbépítése megadja a lehetőséget a családok védelmére, és biztosítja, hogy azt "a nemzetmentő programot" folytathassák, amely nélkül Magyarország fogyatkozása nem lenne megállítható. Megvan a szándék és akarat, hogy "megfordítsuk ezeket a rossz trendeket, és Magyarország ismét növekedő, továbbra is erősödő ország legyen" - jelentette ki. A korelnök azt mondta: remélhetőleg az elkövetkezendő időszakban is maradunk a béke oldalán. Európában ma két békepárti vezető van, "az egyik Ferenc pápa, a másik itt ül közöttünk, a miniszterelnökünk" - vélekedett.
Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke közölte: a 2022-es országgyűlési választás eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően zajlott, a közzétett végleges és hiteles végeredmény, a választási bizottságok tagjai által aláírt választási jegyzőkönyvek és az átadott képviselői megbízólevelek alapján a mandátumigazolás házszabályszerűen elvégezhető. Az NVB elnöke megköszönte a választási szervek magas színvonalú, lelkiismeretes, hozzáértő munkáját.
Kiemelte: a megelőző két országgyűlési választástól eltérően a mostani választás alkalmával egyetlenegy esetben sem vitatták az egyéni választókerületi választás eredményét.
Beszámolt arról: a választás kitűzésétől az országos listás eredmény jogerőre emelkedéséig tartó időszakban a bizottság által meghozott 340 határozat mindössze 19 százalékával szemben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagyis a döntések 81 százalékával szemben nem éltek jogorvoslattal, a benyújtott bírósági jogorvoslati eljárások eredményeként pedig a határozatok 3 százalékát változtatták meg.
Elmondta:
a választás mind a választópolgárok, mind a választási szervek, valamint a jelölő szervezetek és jelöltek számára is már ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott.
"A Tisztelt Ház a nemzet tükörképe" - mondta az NVB elnöke, idézve egy, a kiegyezés korában honos mondást, amelyet Kukorelli Istvántól, az Országos Választási Bizottság egykori elnökétől olvasott. Ennek szellemében kívánt a megválasztott országgyűlési képviselőknek, valamint nemzetiségi szószólóknak sok sikert a nemzet és az adott nemzetiség érdekében végzett munkájukhoz.
Nagy Attila Mihály, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a beszámolójában elmondta: Magyarország történetében első alkalommal tartottak április 3-án egyszerre általános országgyűlési választást és országos népszavazást. Ez komoly többletfeladatot jelentett, de a lebonyolítás zökkenőmentes volt - értékelt. Szólt arról is, hogy a választások hivatalos honlapja az elmúlt másfél évben teljesen megújult, az internetes tájékoztatás pedig fennakadás nélkül működött.
Két újításról számolt be: az NVI tavaly decembertől hetente frissítette honlapján a választópolgári létszámokat települési bontásban, így látható volt, hogy nem volt kiugró változás azokban. Ismertette azt is, hogy a választók már elektronikusan lekérdezhették, adtak-e le a nevükben ajánlást bárhol az országban. Több mint 130 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget - mondta. Az NVI elnöke azt is jelezte, hogy
a választópolgárok száma hét egyéni választókerületben haladja meg több mint 20 százalékkal az országos átlagot, ezért a választókerületi beosztás módosítására van szükség.
Később letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők hétfőn, ezzel megalakult az új parlament; és a 2018-ban alakult kormány megbízatása megszűnt, ügyvezetőként folytatja munkáját. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
Turi-Kovács Béla korelnök bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől - az alaptörvény értelmében - a 2018-ban megalakult kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Áder János köztársasági elnök arra biztatta az Országgyűlés alakuló ülésén a képviselőket, hogy
a következő években mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára, a tényekre építő vitákra és a közös sikerekre, de mondjanak nemet az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására, a békétlenségre és a hazugságra.
Az államfő beszédében leszögezte: a magyar választók április 3-án döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatnak parlamenti mandátumhoz, és arról is, hogy kire hárul a kormányzás felelőssége, illetve ki kap ellenzéki szerepet. Hozzátette: a választók döntése politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania, az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll. Áder János bejelentette: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg Magyarország miniszterelnökének.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) korelnök jelezte, hogy az e célra felállt testület valamennyi képviselő esküokmányát ellenőrizte, azok mindegyikét szabályszerűnek találta, ám mivel Hadházy Ákos nem tett esküt, nem gyakorolhatja képviselői jogait.
Ungár Péter (LMP) korjegyző azt közölte, Bedő Dávid (Momentum), Gelencsér Ferenc (Momentum), Hegedűs Andrea (DK), Kanász-Nagy Máté (LMP), Orosz Anna (Momentum), Sebők Éva (Momentum), Szabó Rebeka (Párbeszéd), Tompos Márton Kristóf és Tóth Endre (mindketten Momentum) összeférhetetlenségi okról számolt be, amelynek fennállta idején képviselői jogaikat nem gyakorolhatják.
A Ház 145 igen szavazattal, 38 nem szavazat mellett elfogadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökének beszámolóját az április 3-ai országgyűlési választásról. A Ház 145 igen szavazattal, 39 ellenvoks mellett elfogadta a Nemzeti Választási Iroda vezetőjének beszámolóját is az április 3-ai választásról és népszavazásról.
Turi-Kovács Béla korelnök köszönetet mondott mindazoknak, akik segítséget nyújtottak a választás lebonyolításához. Bejelentette, hogy a pártok megalapították képviselőcsoportjaikat, tisztségviselőik nevét pedig bejelentették.
Koncz Zsófia (Fidesz) korjegyző ismertette: a Fidesz 117 fős képviselőcsoportját Kocsis Máté, a 18 fős KDNP-frakciót Simicskó István, a DK 15 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, a 10 fős Jobbik-frakciót Jakab Péter, a Momentum Mozgalomét (szintén 10 fő) Fekete-Győr András, a 10 fős MSZP-frakciót Tóth Bertalan, a Párbeszéd frakcióját (6 fő) Tordai Bence, a Mi Hazánkét (6 fő) Toroczkai László, az LMP 5 tagú képviselőcsoportját pedig Ungár Péter vezeti.
Ezt követően titkos szavazással Kövér Lászlót választották az Országgyűlés elnökévé a képviselők a parlament alakuló ülésén. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak - ismertette Turi-Kovács Béla korelnök. Kövér László megválasztását követően esküt tett a plénum előtt.
Tagadhatatlan, mert a tények igazolják, hogy nemzetünk, társadalmunk, családjaink állapota, helyzete, boldogulási esélyei ma jobbak, mint a rendszerváltozás kezdete óta bármikor - jelentette ki Kövér László (Fidesz) hétfőn az Országházban, miután ismét megválasztották az Országgyűlés elnökének. A házelnök köszöntőjében kiemelte: a választás eredményének alakulását legerőteljesebben éppen ez határozta meg.
Hangsúlyozta:
Magyarország ma egy erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró ország, amely minden polgárának élhető otthont biztosít, és amelyet az európai politikában senki nem hagyhat számításon kívül.
Ugyanakkor a veszélyek korát éljük, és mindazt, amit az elmúlt 32 év munkájával elértünk, ma újra veszély fenyegeti: pénzügyi-gazdasági válság, illegális migráció, világjárvány és a szomszédban dúló háború - magyarázta Kövér László.
Az Országgyűlésnek hat alelnöke lesz: Jakab István (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Oláh Lajos (DK), Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom), valamint a törvényalkotásért felelős alelnök, Hende Csaba (Fidesz) korábbi honvédelmi miniszter.
Megválasztották az Országgyűlés új jegyzőit is: Gelencsér Attila (Fidesz), Szűcs Lajos (Fidesz), Tiba István (Fidesz), Vinnai Győző (Fidesz), Aradszki András (KDNP), Földi László (KDNP), Móring József Attila (KDNP), Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Hiszékeny Dezső (MSZP), Szabó Sándor (MSZP), Dócs Dávid (Mi Hazánk Mozgalom), Bakos Bernadett (LMP).
Ezután szünet következett, amelyben a Kövér László által javasolt Mátrai Mártát 144 igen szavazattal megválasztották a háznagyi tisztségre. A háznagy - a törvényben meghatározott kivételekkel - az Országgyűlés elnökének azon feladatait látja el, amelyeket az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) a házelnök átad részére. Ilyen például, hogy képviseli az Országgyűlést más állami szervek, civil és egyéb szervezetek felé, valamint a nemzetközi kapcsolatokban.
Végezetül pedig megválasztották az országgyűlési bizottságok elnökeit és alelnökeit. A Szózat éneklésével ért véget az Országgyűlés alakuló ülése.