A kormány már korábban is kompromisszumkészségéről tett tanúbizonyságot: vállalta az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentését, a korrupciós ügyek bírósági jogorvoslata lehetőségének biztosítását. Ígéretet tett egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozására és a jogalkotást megelőző társadalmi párbeszéd megerősítésére.
Nem lehet elhallgatni azonban, hogy a júliusban nyilvánosságra hozott éves jogállamisági jelentéshez hasonlóan a mostani eljárásban is tetten érhető a Bizottság kettős mércéje és hazánkkal szemben tanúsított jóval kritikusabb, több ponton elfogult hozzáállása.
Az elhibázott uniós szankciós politika miatt növekvő energiaárak és a háborús infláció megfékezése, a gazdasági válság kezelése érdekében szükséges lépések helyett Brüsszel politikai vitát generál hazánkkal szemben. Ennek során a Bizottság több ponton a nemzeti szuverenitás körébe tartozó kérdésekbe kíván beleszólni. A jogállamisági eljárás már réges-régen nem jogi természetű vita, sokkal inkább a brüsszeli politikai és ideológiai nyomásgyakorlásról szól, mellyel a magyar érdekek feladására kényszerítenék hazánkat.
Magyarországot azért támadják, mert kiáll a nemzeti érdekek, a magyar emberek, családok és gyermekek védelméért. Az uniós testület célja megbüntetni hazánkat, a magyar állampolgárokat és elvonni, de legalábbis késleltetni a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Példát akarnak statuálni hazánkkal, és üzenni kívánnak a nemzeti érdekekért kiálló tagállamok számára, hogy a brüsszeli „elvárásoknak" való meg nem felelés súlyos politikai-pénzügyi következményekkel járhat.
A magyar kormány a nézeteltérések ellenére továbbra is a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve, és elkötelezett amellett, hogy a megállapodás az Európai Bizottsággal minél előbb megszülethessen. Mindez reményeink szerint az ősz folyamán elvezethet a magyar helyreállítási terv jóváhagyásához és a többéves pénzügyi keret partnerségi megállapodásának aláírásához.