A kormányra a történelmi léptékű aszály idején is számíthat a magyar gazdatársadalom

Hajdúszovát, 2022. július 18. Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. MTI/Czeglédi Zsolt

A magyar kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik támogatni azokat a megoldásokat, amelyek a gazdákat ebben a nehéz helyzetben segítik. Nem véletlen, hogy a kormány megalakította az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset, amely gyorsan és hatékonyan tud döntéseket hozni – mondta el az Origónak adott interjúban Nagy István agrárminiszter, aki szerint most olyan súlyos mértékű az aszály, hogy gyakorlatilag Magyarország délkeleti részein, az Alföld bizonyos területein egyáltalán nem lesz termés. Nemcsak Magyarországon van aszály, hanem Európa termőterületeinek 46 százalékát sújtja. A tárcavezető leszögezte, hogy az aszály miatt a vízkészlet-gazdálkodást, a vízvisszatartást, a vízzel való gazdálkodást át kell alakítani, hogy megvalósulhassanak azok a beruházások, amelyek segítik a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá tételét. Nagy István beszélt még az Ukrajnában rekedt gabona jelentőségéről, Magyarország élelmiszer-biztonságáról és élelmiszer-önrendelkezéséről, a Közös Agrárpolitikáról, a szüreti ellenőrzési programról és az új szántóföldi vetésváltás szabályrendszeréről is.

Idén új elemmel bővül a négy éve megkezdett szüreti ellenőrzési program. A hatóságok 2022-ben a szüret idején a szőlőültetvények és a szőlőt feldolgozó borászati üzemek megszokott ellenőrzésén kívül külön ellenőrzik az alacsony alkoholtartalmú borok előállítóit. Mi ennek az intézkedésnek a lényege, és miért döntöttek ennek bevezetése mellett?

Ez a lépés a felvásárlási árakat emeli, és így segíti a termelőket. Most már évek óta eredményes közös fellépés zajlik azért, hogy a felvásárlók ne játszhassanak a felvásárolt szőlő minőségi paramétereivel. Az ültetvényekben eddig végzett mintavételek abban nyújtottak segítséget, hogy lehessen tudni egy adott szőlőtermő területen megtermett szőlő átlagos cukorfokát, és hogy attól érdemben eltérőt a felvásárló pincészetek ne tudjanak lepapírozni, így ne trükközhessenek az előállított bor mennyiségével.

Az idei évben újdonság lesz, hogy kiemelt szerepet szánunk az alacsony alkoholtartalmú borokat készítő borászatok ellenőrzésének is, így az ültetvények mellett a nagy felvásárlók is ellenőrzésekre számíthatnak a szüret tisztaságának megőrzése érdekében.

A miniszter úgy látja, hogy az a szövetség, amely a magyar kormány és a magyar gazdatársadalom között kialakult, nagyon szilárd és nagyon hatékony Fotó: Major Kata - Origo

Az Agrárminisztérium előzetesen ismertette az új szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét annak érdekében, hogy a magyar gazdatársadalom a KAP Stratégiai Terv hivatalos elfogadása előtt megkezdhesse a felkészülést. Milyen következményeket hordoz magában ez az új rendszer?

Ez egy nagyon fontos vita volt a jövő évtől alkalmazandó agrártámogatási feltételeket tartalmazó stratégiai tervünk elfogadási folyamatában, hiszen

ha Brüsszel eredeti javaslatát fogadtuk volna el, akkor az azt is eredményezhette volna, hogy 20-25 százalékkal – normális termelési körülmények között is –, csökkent volna a kukorica és más gabonanövények megtermelhető hazai mennyisége.

Ezt nyilván nem lehetett hagyni, ezért olyan módon állapodtunk meg az Európai Bizottsággal, hogy azzal megvédjük a hazai kukoricavetőmag-előállítást és olyan rugalmassági keretet adunk a gazdálkodóknak a vetésforgójuk alkalmazása során, amely egyszerre jelenti a magyar növénytermesztési termelési potenciál megőrzését, és szolgálja a biológiai sokféleség, a magasabb szintű tápanyag-gazdálkodás és talajgazdálkodás céljait.

Az Agrárminisztérium kiemelten foglalkozik a gazdák megsegítésével Fotó: Major Kata - Origo

Mennyire érzik a gazdák a magyar kormány támogatását, és milyen az együttműködésük?

Az a szövetség, amely a magyar kormány és a magyar gazdatársadalom között kialakult, nagyon szilárd és nagyon hatékony. A gazdák nagyon sokszor tapasztalhatták azt, hogy senki másra nem tudnak számítani, csak a saját kormányukra, és

ez a nemzeti kormány nem fél összetűzésbe kerülni a brüsszeli bürokratákkal, nem fél érdeket képviselni, nem fél felállni a tárgyalóasztaltól, ha fel kell állni ahhoz, hogy új érveket vagy eredményeket kényszerítsünk ki.

Az is látható, hogy a nehéz körülmények között is erőnket megfeszítve úgy igyekszünk a támogatásokat átcsoportosítani vagy folyósítani, ami nehéz körülmények között a túlélést vagy a megélhetést tudja biztosítani a gazdák számára. És mivel ez az együttműködés jól kipróbált és megedzett, ezért a mostani nehézségek közepette is szokatlan eszközökkel, de mindent meg kell próbálni ahhoz, hogy ezt a rettenetes mértékű aszálykárt csökkenteni lehessen. Számos eszközben és megoldásban gondolkozunk, az operatív törzs, amely megalakult, pontosan arra hivatott, hogy számba vegyük az ágazatból bejövő veszélyjelzéseket, megoldási javaslatokat, döntést hozzunk arról, hogy mi az, amit támogatási eszközként bevethetünk, hiszen nekünk egyeztetni kell a brüsszeli szabályozó rendszerrel.

Egy nagyon bizonytalan időszakban vagyunk, hiszen nem tudjuk, hogy a háború meddig tart és milyen kiterjesztett következményei lesznek - szögezte le Nagy István az Origónak Fotó: Major Kata - Origo

A Közös Agrárpolitika miatt kötve van a kezünk, hogy mit, mikor és hogyan tudunk segíteni, viszont egy dologban biztosak lehetnek a gazdák: látjuk, érezzük, tudjuk, hogy mekkora a baj, és ezért minden eszközt igyekszünk bevetni a károk mérséklésére és a nehézségek elviselésére.

Mik a következő, előttünk álló hónapok legfontosabb célkitűzései?

Egy nagyon bizonytalan időszakban vagyunk, hiszen nem tudjuk, hogy a háború meddig tart és milyen kiterjesztett következményei lesznek. Nem tudjuk, hogy a gabonát ki tudjuk-e szabadítani Ukrajnából, és ki tud-e jutni a világpiacra. Amit látunk, hogy ez a konfliktus nemcsak Oroszország és Ukrajna között folyik, hanem bizony a háború következtében akár ki is szélesedhet, amely olyan helyzeteket eredményezhet, amelyeket most még felmérni sem tudunk.

A háború miatt a migráció felgyorsulása, élénkülése nagyon komoly és súlyos válságokat robbanthat ki.

A másik, ami előttünk áll – és a háborútól függetlenül nagyon oda kell figyelni –,

az az éghajlatváltozás negatív hatásainak kiküszöbölése, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízvisszatartás és az öntözés előtérbe helyezése.

Ezért nagyon komoly terveket, projekteket egyeztetünk, hogy hol és milyen beruházásokkal lehet a vizeket betárazni, hogy minél nagyobb felületben és mennyiségben álljon rendelkezésre. Hiszen látjuk, hogy már a nagy, természetes folyóink is 40 százalékra apadnak, amely megint csak aggasztó mértékű, és nem láttunk ilyet sohasem. Ilyen mértékű apadásban élő folyóból öntözni nagyon nehéz, ezért fontos, hogy amikor bő víz van, akkor kell betárazni, amennyi vizet csak tudunk. Erre az erkölcsi jogunk megvan, hiszen kevesebb víz érkezik be az országba, és több víz távozik. A kettő különbözetének felhasználása erkölcsi jogunk és kötelességünk is.

A tárcavezető az elkövetkező időszak célkitűzéseiről is beszélt Fotó: Major Kata - Origo

A harmadik az, hogy a KAP keretei között rendelkezésre álló forrásokat úgy tudjuk felhasználni a gazdák számára, hogy az ő megélhetésüket, versenyképességüket, jövedelmezőségüket tudjuk növelni; olyan technológiai beruházásokat tudjunk végrehajtani, amelyek a munkájukat könnyíti, de egyben egy fenntarthatóbb környezetet, magasabb állatjóléti követelményeket is lehetővé tud tenni.

A negyedik pedig erre ráépülve az élelmiszeripar, a feldolgozóipar fejlesztése, hiszen

nemcsak termelnünk kell tudni korszerű körülmények között, hanem minél több hozzáadott értékkel élelmiszert is előállítani.

Nagy István agrárminiszter szerint mindent meg fognak tenni azért, hogy a lehető legkevesebb kárt szenvedjék el a magyar gazdák Fotó: Major Kata - Origo

Ennek a jelentősége nő most meg rendkívüli módon, hiszen látjuk a háború hatásait, és azt, hogy nemcsak Magyarországon van aszály, hanem Európa termőterületeinek 46 százalékát sújtja. Ez az élelmiszer értékét és az élelmiszer-önrendelkezést magasabb fokra emeli, és sokkal hangsúlyosabbá teszi. Ezért az elkövetkező időszakban ezek lesznek a kiemelt prioritásaink.