A jogi eljárások elhúzásával akár a kampányidőszak végéig is kihúzhatja Bige anélkül, hogy kifizesse a gazdák megkárosítása miatt kiszabott GVH-bírságot. Márki-Zay kampányára eközben korlátlanul költi a pénzt a baloldali oligarcha - írja a Mandiner.

Lassan három hónap telt el a GVH elmarasztalása óta, ám a Nitrogénművek Zrt. és a konszolidációjába bevont vállalkozások továbbra sem egyenlítették ki a műtrágyakartell tizenegymilliárdos számláját – erről a Világgazdaság írt.

A felperesek által előadott indokok és az alátámasztásukra csatolt okirati bizonyítékok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a bíróság mérlegelhesse az azonnali jogvédelem biztosításának szükségességét– ezzel indokolta a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya a VG érdeklődésére, hogy a bíróság miért utasította vissza december végén a Nitrogénművek-csoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) műtrágyakartellügyben meghozott határozatával szemben.

Eddig csak Bigéék nem fizettek

Tavaly októberben jelentette be a GVH, hogy a teljes hazai műtrágyapiacot érintő összejátszást tárt fel, amely 2009 és 2016 nyara között zajlott. 2017 őszén indult a versenyfelügyeleti vizsgálat 11 társaság ellen. Közülük végül nyolc kapott bírságot, amely együtt rekordösszegre, 14,1 milliárd forintra rúgott. A hivatal leginkább hat, Bige László vállalkozó érdekeltségébe tartozó vállalatot talált vétkesnek, mivel megállapításai szerint ezek szervezték a kartellt.

Az üzletember cégeire összesen valamivel több mint 11 milliárd forint bírságot rótt ki a versenyhatóság.A többi elmarasztalt vállalkozás (a Hőgyészi Agrokémia Kft. és a Cargill Magyarország) a november végi határidőig rendben befizette a rá eső büntetést. A Bige Csoport viszont ezt nem tette meg, és keresetet nyújtott be, egyúttal azonnali jogvédelem iránti kérelemmel fordult a bírósághoz. Ennek lényege kettős volt: egyrészt a bírságösszeg végrehajtása nem foganatosítható a kérelem elbírálásáig, másrészt, ha a bíróság helyt ad a kérelemnek,

a halasztó hatály akár több évre, a jogerős döntésig is érvényben maradhat.Ez azonban nem következett be, miután a Fővárosi Törvényszék december végén kimondta, hogy a Nitrogénművek-csoportnak fizetnie kell.

Bige LászlóForrás: MTI/Balázs Attila

Bigéék fellebbeztek

Csakhogy ez még mindig nem a végleges helyzet, ugyanis az elsőfokú ítélettel szemben Bigéék fellebbezéssel éltek a Kúriánál. A cégcsoport a Napi.hu-nak a termelés fenntartásával indokolta a lépését. Mint írta:

„A bírság összege a vállalatcsoport számláin rendelkezésre áll, ugyanakkor a rendkívüli energiapiaci helyzet olyan szintű kockázatokat jelent az iparágban, amelyek kezelésére a vállalat nem készülhetett fel előre, és minden forrásra szüksége van a megnövekedett költségeinek finanszírozásához."

Vagyis lassan három hónappal a GVH elmarasztalása után a Nitrogénművek Zrt. és a konszolidációjába bevont vállalkozások továbbra sem egyenlítették ki a 11 milliárdos számlát, sőt, a jogi lehetőségeket kihasználva újabb és újabb időt nyernek az utalásig. A lap azt írja, az egyik leggazdagabb magyar vállalkozásainak egy hónapja van, hogy befizessenek több mint 11 milliárd forint büntetést.

A bírság azonban jócskán eltörpül az üzletember céghálójának értéke és a személyes vagyona mellett is.

Jelen állás szerint biztosan nem kell még januárban sem fizetniük, mivel az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló fővárosi törvényszéki határozat elleni fellebbezést a Kúria a felterjesztéstől számított harmincnapos határidőn belül értékeli. Ez, tekintettel a december 24. és január 1. közötti téli ítélkezési szünetre – amely időszak nem számít bele a határidőkbe – csak majd valamikor februárban lesz esedékes.

A károk a fogyasztókat is elérték

Pedig a GVH súlyos körülményeket tárt fel a műtrágyakartellban. A Nitrogénművek és a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetnek tovább. A műtrágyakartell esetében a versenyhivatal arra is rámutatott, hogy

a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a magyarországi gazdák a jogsértés időtartama alatt a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek.Sőt, mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva a fogyasztókat - írja a Mandiner.