Szerdán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy több alapvető élelmiszer árát befagyasztotta a kormány az október 15-i szinten. A hét élelmiszer a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke farhát, a 2,8%-os tehéntej, az intézkedés pedig február elsején lép majd életbe. A kormány azonban nem csak ezzel segítette az embereket az elmúlt időszakban. Elég csak megemlíteni a kamatstopot, amely egy jelzáloghitelt felvett háztartásnál átlagosan havi 11 ezer forint törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet. Szintén fontos, a magyarokat védő intézkedés volt a benzinár-stop, amikor is 480 forinton rögzítette a kormány a normál benzin és a gázolaj literenkénti árának felső határát. Érdemes felidézni azt is, hogy miközben Európában elszabadultak az energiaárak, addig itthon a kormány sikeres rezsipolitikája és az Oroszországgal kötött új gázszerződés miatt a lakosság ebből semmit nem érez.

Hét alapvető élelmiszer árának maximalizálásával védi a kormány az embereket az áremelkedés ellen

Orbán Viktor az év első kormányülését követően tett fontos bejelentést a Facebook-oldalán. A kormány a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a farhát és a 2,8%-os tehéntej árát az október 15-i szintre állította vissza. Az intézkedés február elsején lép életbe. 

Az élelmiszerárstopba beletartozó élelmiszerek mind olyanok, amelyek a magyar családok hétköznapjaiban kulcsszerepet játszanak, ez pedig a fogyasztási szokásokon is meglátszik. 2020-ban a KSH előzetes adatai szerint egy átlagos egygyermekes család 54 liter tejet, 9,3 kilogramm cukrot, 9,6 liter étolajat (vagy olívaolajat), 14 kilogramm baromfihúst és 13,4 kilogramm sertéshúst fogyasztott, egy átlagos magyar pedig 85,6 kiló lisztet használt fel.

Tisztán látszik az is, hogy ezen termékek ára az elmúlt időszakban az energiaárak nemzetközi emelkedése miatt jelentősen nőtt, ezzel pedig sok család élete vált nehezebbé. A KSH tavaly októberi adatai szerint az említett hat termék átlagára az alábbiak szerint alakult, vagyis a kormány ennek a környékén húzhatja majd meg a határt (minden boltnak a saját október 15-i árszintjére kell visszaállnia):

  • a sertéscomb 1420 forint/kg,
  • a csirkemellfilé 1600 forint/kg
  • a napraforgó-étolaj 713 forint/liter,
  • a finomliszt 203 forint/kg,
  • a kristálycukor 261 forint/kg,
  • a 2,8 százalékos tej 286 forint/liter

Európában elszabadultak a rezsiárak, de a magyarok ezt nem érzik meg

A kudarcos brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt kialakult energiaválság az európai háztartásokban is érezteti hatását. A Bank of America elemzői szerint 2022-ben egy átlagos európai családnak 54 százalékkal többet kell majd energiára fordítania, mint 2020-ban. Ez havi csaknem 20 000 forintos áremelkedést jelent.

Mindeközben a magyarországi áram- és gáztarifák az unióban stabilan a legalacsonyabb szinten vannak, ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavaly október végén közzétett összefoglalójából. Szeptemberben Budapesten átlagosan 10,65 eurócentbe került egy kilowattóra áram. Ennél a koppenhágai és a berlini ár több mint háromszor, a MEKH elemzésében még szereplő, nem uniós londoni és dublini pedig közel háromszor volt nagyobb. Egy év alatt e négy utóbbi fővárosban 16 százalékkal, 3 százalékkal, 25 százalékkal, illetve 14 százalékkal drágult a lakosság által vásárolt villamos energia.

IllusztrációForrás: shutterstock

A magyar kormány ezzel szemben még 2013-ban és 2014-ben 25 százalékkal csökkentette a lakosság számára az áram, a gáz és a távhő árát, így a hazai lakosság fizeti Európában a legalacsonyabb gázárat, és a második legalacsonyabb áramárat.

A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok minden évben átlagosan 200 ezer forintot spórolnak

A gázellátás pedig továbbra is biztosított marad, az új magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás miatt. A tíz plusz öt évre szóló egyezmény keretében Magyarországra évi 4,5 milliárd köbméter energiahordozó érkezik.

A kamatstop is óriási segítséget jelent a családoknak

Orbán Viktor december 22-én jelentette be, hogy októberi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés az október végétől felgyorsult, valamint az elkövetkező hónapokban esetleg megvalósuló kamatemelkedések hatása ellen nyújt védelmet.

A jegybanki kamatemelések hatására a változó kamatozású hiteleket befolyásoló referenciakamatok jelentősen emelkednek. Egy átlagos hitel esetében 20-25 százalékos (havi 11 ezer forint körüli) törlesztőrészlet-emelkedést okozhat a 2021.október végétől felgyorsult, és az elkövetkező fél évben esetleg megvalósuló további kamatemelkedés együttesen.

Az intézkedés egy háztartásnál átlagosan havi 11 ezer forint törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet, ami fél évre számítva 66 ezer forint.

A lakossági jelzáloghitel-állomány 35 százaléka, 473,5 ezer szerződés 1 éven belül átárazódó hitel, vagyis a referenciakamatok emelkedése ezeknél a törlesztőrészletek emelkedését vonja maga után. Ennyi szerződést figyelembe véve tehát fél év alatt 30 milliárd forint marad a családok zsebében.

Korábban megírtuk, hogy akinek a hitele 2021. október 27. és 2022. január 1-je között átárazódik, azoknak 2022. január 1-től a kamatlábat visszaállítják a 2021. október 27-ei szintre. Az aznap érvényes referencia-kamatláb lesz a meghatározó (illetve annál nem lehet magasabb) a törlesztőrészlet-fizetéskor. Ennek köszönhetően 2022. január 1. napjától a referenciakamat, és ezáltal a törlesztőrészlet is csökken.

Akinek nem a 2021. október 27. és 2022. január 1. közötti időszakban van a kamatforduló, hanem 2022. január 1-et követően, a szerződés szerinti fordulónapon történik az átárazódás, és nem az akkori referenciakamat alapján, hanem a 2021. október 27-i szerződés szerinti referenciakamat alapján. A fordulónap után a törlesztőrészlet mértéke alacsonyabb lesz, mintha a 2022 májusában érvényes piaci kamat alapján történne meg az átárazódás, vagyis teljes mértékben védettek a kamatkockázat ellen.

Aki pedig 2022. január 1-jét követően vesz fel jelzáloghitelt, és a rendelet hatályvesztéséig kamatforduló van, számára is a 2021. október 27-ei referenciakamat-szint lesz a meghatározó a fordulónapon a törlesztőrészletük fizetésekor. Ilyen eset mindamellett kevés lesz, mivel az új jelzáloghitelek esetében a változó kamatozású hitelek aránya 1 százalék körül van.

A benzinár-stop is jelentős összeget hagy a magyarok zsebében

A benzinár-stop november 15-én lépett életbe, ekkortól rögzítette a kormány 480 forintban a normál benzin és a gázolaj literenkénti árának felső határát, azonban a későbbiekben még akár ki is tolhatják ezt a dátumot.

Csak a 95-ös benzin és a dízel árfolyamát rögzíti a rendelet, illetve a maximum literenkénti ár 480 forint, amit nem fognak befolyásolni a rögzített időszakban a külföldi devizák árfolyamai. Fontos részlet volt, hogy amelyik benzinkút nem tartja be a rendeletet, akár 3 millió forintig terjedő bírságot és féléves bezárást kockáztat. A benzinkutak, ha 48 órán keresztül nem tudják üzemanyaggal ellátni az autósokat, csak akkor zárhatnak be.

IllusztrációForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Századvég kutatása szerint a magyarok több mint négyötöde (85 százaléka) egyetért azzal, hogy a kormányzat a 95-ös benzin és a gázolaj tekintetében literenként legfeljebb 480 forintos hatósági árat vezetett be.

Megállapították azt is, hogy az üzemanyagárak féken tartását szolgáló döntés kedvező lakossági megítélése nem függ érdemben a politikai hovatartozástól, valamennyi vizsgált választói csoportban egyetértés övezi a hatósági árazás bevezetését. Ennek megfelelően az önbesorolásuk szerint baloldali megkérdezettek 88, a jobboldaliak 85, míg a középen állók 84 százaléka helyesli a benzin és a gázolaj árának maximálását.

Kiemelik azt is, hogy a felső határ rögzítése okán a kereslet és a kínálat jelentős átrendeződését vizionáló vélemények nem tekinthetők megalapozottnak. A szóban forgó kormányzati intézkedés egyfelől átmeneti jellegű (három hónapra szól, majd ezt követően felülvizsgálatra kerül sor), továbbá a kínálat szűkítése ellen a hatóságok szigorúan fel fognak lépni, biztosítva ezzel a lakosság megfelelő üzemanyag-ellátását.