Talán nincs olyan család, amelynek ne lenne legalább egy olyan tagja, aki ért a gasztronómiához, szeret főzni, tálalni és lelkesen szól hozzá a gasztronómiai témákhoz. Egy szakmai közösség most nemcsak a szakma, de a laikusok tudásbővítését is megcélozta.

Milyen jó lenne néha közvetlenül séfektől, szakácsoktól segítséget kérni ahhoz, hogy feldobjuk az otthoni gasztroélményeinket. Bár tény, hogy léteznek ilyen blogok és influenszerek is, de valahogy a gasztronómia olyan, mint a foci: mindenki szeret hozzászólni.

A laikusok mellett talán meglepő, de a magyar gasztrovállalkozások is segítségre szorulnak, többek közt a minőség, hatékonyság, pénzügy, kommunikáció és a design területén. Ez az új szakmai közösség a szakmai információk mellett, trendeket és ötleteket oszt meg minden érdeklődővel, teret adva a fejlődésnek és a közösségépítésnek.

A szakmai közösség egy kampányt futtatott a tavalyi évben, melynek keretében három hónap leforgása alatt több mint száz szakembert szólaltattak meg, nem mindennapi történetekkel, inspiráló szakemberekkel és izgalmas kulisszatitkokkal a vendéglátás színes világából.

A tavalyi kampány sikere nyomán idén sokkal izgalmasabb projektbe fogtak, amelyből a konyhaművészetek amatőr rajongói is profitálhatnak. Az ország legmenőbb gasztrovállalkozásainak segítségével a vendéglátás különböző aspektusaiba nyerhetnek betekintést az érdeklődők, legyenek akár szakmabeliek, akár laikusok.

A kampány november végén az alábbi, folyamatosan bővülő programokkal indult:

  • mentorprogram már létező gasztrovállalkozásoknak, melyben az ország legmenőbb gasztrovállalkozásai mentorálnak, mint például a Masterclass, a Dreher, az Eisberg, vagy a We Love Budapest
  • podcastok készülnek ugyancsak laikusoknak és szakmabelieknek egyaránt, melyben a hazai gasztronómia legfontosabb trendjeit veszik górcső alá
  • How-to anyagok - üzletvezetők mellett a nyitás gondolatával játszó laikusoknak is felkeltve a figyelmét egy gyorsan befogadható és beépíthető, iparági szakemberek tudásából építkező cikksorozattal
  • Bepillantás a kulisszák mögé - riportsorozat a hazai gasztrotérről mindenkinek rövid videókkal a hazai gasztronómiai ismert és kevésbé ismert arcainak történeteivel

A kampányt segíti az az általános trend, hogy a gasztronómia fontos érdeklődési területté vált: a híresebb séfek igazi sztárok lettek, a jó éttermek köré szinte kultusz emelkedett, az evés-ivás pedig az egyik legfontosabb örömforrásunkká vált a pandémia alatt.

A laikusok mellett a magyar gasztrovállalkozások is segítséget kapnak egy új szakmai közösségtőlForrás: Shutterstock.com / from my point of view

A kampány szükségességét alátámasztja egy nemrégiben készült friss kutatás is, mely 400 hazai vendéglátós és 1600, a terület iránt érdeklődő "laikus" megkérdezésével azt vizsgálta, hogy mennyire vonzó az iparág a benne, illetve az iparágon kívül dolgozóknak.

A kutatás szerint a vendéglátás rengeteg energiát kíván: a megkérdezettek közel kétharmada minimum napi 9 órát dolgozik. Ennek ellenére nagyon vonzó területről van szó, hiszen a teljesen más szakmát űzők 11 százaléka szeretne saját helyet nyitni a jövőben. A gasztronómiai vállalkozást tervezők jellemzően nők (80 százalékban), városlakók (73 százalékuk lakik Budapesten és 19 százalékuk vidéki városban), 26 és 35 év közöttiek, valamint diplomások (74 százalékban).

A Piqniq Budapestről

A Piqniq Budapest azzal a céllal jött létre, hogy a magyar gasztronómiai vállalkozások fejlődését segítse a minőség és a hatékonyság terén. A szakmai közösség - összekötve a gasztronómia szereplőit - már több mint 3000 aktív tagból áll.

A Piqniq közösséget Bánhalmi Kata, Losits Gábor, Rétfalvi-Kurucz Alexandra és Rétfalvi Zoltán alapították. A közösség működéséről az Origo már korábban beszámolt, itt pedig további részletek is olvashatók a Piqniq 2.0 kampányról. A kampányt és a hozzá kapcsolódó kutatást a Mastercard támogatja.

A kutatásban résztvevő "laikusok" kifejezetten fontosnak jelölték meg, hogy gasztronómiai ismereteik folyamatosan bővüljenek, képben legyenek a legújabb trendekkel, technológiákkal - függetlenül attól, hogy terveznek-e üzletnyitást vagy sem. Az őket érdeklő témák egyértelműen a receptekkel és tálalással kapcsolatosak, több mint 34 százalékuk naponta, 41 százalékuk pedig hetente fogyaszt ilyen típusú tartalmakat jellemzően a közösségi csatornáin, és több mint kétharmaduk évente minimum egy gasztronómiai eseményre személyesen el is ellátogat.

A kutatásban részt vevő 400 szakmabeli szerint is kemény munka a vendéglátás. A vendéglátásban dolgozók jellemzően napi 9 óránál többet töltenek munkával, viszont az ilyen terhelés mellett is igazán fontosnak tartják, hogy folyamatosan fejlesszék tudásukat: a szakácsok-séfek (akiknek harmada napi 12 óránál is többet dolgozik) 21 százaléka tölti ezzel rendszeresen az idejét, míg ugyanez az arány a tulajdonosoknál 24 százalék. Ráadásul úgy tűnik a vírushelyzet felértékelte a személyes kapcsolódásokra, a valódi megélésre való igényt. Bár a vendéglátós szakemberek 58 százaléka az olvasást, illetve 95 százaléka az online formákat jelölte meg elsődleges információszerzési forrásnak, mégis kimagasló azoknak az aránya, akik személyes tapasztalás útján szeretnek inspirálódni, akár egymástól, vagy workshopokon tanulni.

A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.