Tízből heten (68 százalék) elégedettek a kormány lakossági rezsiköltségekkel kapcsolatos intézkedéseivel – derül ki a Társadalomkutató felméréséből. A kormánykritikusok egyharmada (32 százalék) is rezsicsökkentés-párti. A teljes népességen belül nincs egy olyan reprezentativitást biztosító társadalmi csoport sem, ahol ne lenne többségi támogatottsága az energiaárak hatósági árszabályozásának.

A 2021-es év Európa-szerte drasztikus áremelkedést hozott. Sokhelyütt öt-nyolcszorosára drágult a villamosenergia és a gáz ára, ezzel jelentősen terhelve a családokat és a vállalkozásokat. A magyar lakosságot azonban a 2013-ban bevezetett hatósági árrögzítés (köznapi nevén: rezsicsökkentés) miatt továbbra sem terheli az energiaválság. A Nyugat-Európában szűnni nem látszó energiakrízis apropójából a Társadalomkutató kutatást végzett, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a rezsicsökkentést.

Forrás: Társadalomkutató

 A Társadalomkutató januári kutatása alapján a magyar lakosság több mint kétharmada (68 százalék) „inkább elégedett" a rezsicsökkentéssel (23 százaléka nem elégedett). A politikai oldalak közötti megosztottság sem feltétlenül rajzolódik ki a kérdésben: a kormánykritikusok közel egyharmada (32 százalék) vélekedik pozitívan az energiaárakat szabályzó intézkedésről és csak kicsit több mint felük elégedetlen (54 százalék). A kormánnyal szimpatizálók közt tízből kilencen (89 százalék) elégedettek a programmal. Az ismeretlen pártpreferenciával rendelkezők 55 százaléka is elégedett (19 százalék elégedetlen), azaz teljesen nyilvánvaló, hogy a rezsicsökkentés megszüntetésének ígéretével politikai tábor nem növelhető.

A kutatás adataiból az is kitűnik, hogy nincs egy olyan társadalmi csoport sem, ahol ne lenne abszolút többségi támogatottsága a rezsicsökkentésnek.Az összes korcsoportban, minden településtípuson, bármilyen iskolai végzettséggel rendelkezők között, az ország bármely pontján jócskán többségben élnek olyanok, akik elégedettek a hatóságilag szabályozott alacsony energiaárakkal.