Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben Nyugat-Európában soha nem látott szintre emelkedtek az energiaárak, addig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint decemberben a földgáz átlagára Budapesten volt a legalacsonyabb 26 európai főváros összehasonlításában.
A villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették.
Koppenhágában volt a legdrágább a szolgáltatás, egészen pontosan 39,82 eurócent/kWh, de a magyarokhoz képest bécsi szomszédjaink is dupla áron jutottak a villamos energiához (29,29 eurócent/kWh).
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
A MEKH nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia átlagára decemberben 10,46 eurócent/kWh volt, amely a vizsgált fővárosok listájában a második legkedvezőbb.
2021 decemberében Budapesten a földgáz lakossági átlagára 2,83 eurócent volt, amely a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb.
A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A vizsgálat adatai alapján kiszámított végfelhasználói árinformációk szerint decemberben is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak a magyar lakossági fogyasztók.
Időközben Romániában gyárakat és közintézményeket fenyeget a bezárás veszélye a gáz és az áram meredek drágulása miatt. Az ország legnagyobb energiafogyasztója, az Alro alumíniumgyár kénytelen csökkenteni kapacitását.
Bajba jutottak a kulturális intézmények is: a Kolozsvári Állami Magyar Színház működése veszélybe került, miután januári gázszámlája várhatóan 19 millió forint lesz majd, a decemberinek a tízszerese.
A teátrum eddig megawattóránként nyolcezer forintnak megfelelő nettó egységáron vette a gázt. 2022. január hónapra viszont nettó 52 ezer forint/MWh áron tudott szerződni a szolgáltatóval. Hasonló helyzetbe kerültek más intézmények is, ezért a kormányzat segítségét kérik.
Olaszországban a Matteo Salvini vezette Liga készen áll az atomenergiáról szóló népszavazáshoz aláírásgyűjtésbe kezdeni, mert „energia-vészhelyzet van Európában", és végre az Európai Bizottság is hajlik afelé, hogy fenntarthatónak minősítse ezt az energiaforrást. Az olaszok eddig kétszer utasították el az atomenergiát, de a társadalom atomenergia felé való hangulati fordulatát bizonyára segítheti az, hogy
most az év elején is egy hatalmas, több tíz százalékos rezsiáremelést kaptak a nyakukba a háztartások
az elszálló világpiaci energiaárak és a masszív olasz energiaimport miatt.
Szlovákiában nem teljesen liberalizáltak az energiapiacok, így a lakossági árak szintén szabályozottak.
Ennek ellenére a tavalyi 16 euró helyett már 22 eurót kell fizetniük a gáz megawattórájáért, összességében 24 százalékkal növekszik a díj.
A január végi villanyszámla egy átlagos háztartásban 15 százalékkal lesz magasabb, mint a decemberi.
Már szeptember óta átlagosan hét százalékkal emelt árakat fizetnek a csehországi lakosok a harmadik legnagyobb, nyolcszázezer fogyasztót kiszolgáló PRE vállalatnál. A mintát a kisebb cégek is követték, majd a legnagyobb szolgáltató, a ČEZ januártól harmadával növelte a tarifáit. Tette ezt annak ellenére, hogy ősszel még az akkori árak fenntartásáról biztosította a háztartásokat. Ugyanez a cég a gázért a korábbi díj kétharmadával többet kér. Karel Havlíček ipari és kereskedelmi miniszter
összességében az áramnál akár ötven-, a gáznál hetvenszázalékos drágulást jelzett előre néhány hete.
Az emelkedő energiaárak miatt egyre több belga szorul szociális segélyre. Az elmúlt negyedévben tömegesen jelentkeznek szociális pénzügyi támogatására olyan igénylők is, akik korábban soha nem kérvényeztek az államtól támogatást. Az új rászorulók között nemcsak nyugdíjasok, hanem aktív keresők, családfők is vannak, akiknek a családi költségvetését teljesen felborította az elmúlt időszakban bekövetkezett energiaár-robbanás, számolt be a belgiumi lakosságot sújtó új jelenségről a belga RTL.
Korábban Ausztriában a hadsereg pontosan kidolgozta a tervet az esetleges áramszünetekre. A fegyveres erők honlapján közzétett videót egymásnak küldték az Ausztriában élők és dolgozók. A szövetségi hadsereg szerint legalább két hétre elegendő készletet kell felhalmozni. Az osztrák hadsereg egy videót is közzétett, amelyben bemutatják, mi a teendő, ha minden sötétségbe borul, és óriásplakátokon figyelmeztet a közelgő veszélyre.
Németországban is hasonló kampány indult.
EGY IDŐSEBB NŐ A FŰTÉS NÉLKÜLI JÉGHIDEG OTTHONÁBAN ÜL EGYEDÜL. MÉG A LEHELETE IS LÁTSZIK.
A videón egy felirat jelenik meg: mit tegyünk, ha már nem megy a fűtés. A nő ezek után alufóliával ragasztja le az ablakot, majd saját kezűleg készít virágcserépből és mécsesekből fűtőtestet. Később csatlakozik hozzá egy fiatalabb pár, és együtt melegszenek a mécsesek mellett.
Nagy-Britanniában pedig igen különös blogbejegyzést küldött szét az ügyfeleinek az egyik legnagyobb energiaszolgáltató. Az Ovo Energy ugyanis azt javasolta a fogyasztóinak, hogy ha fáznak, ölelgessék a háziállataikat vagy rendezzenek a gyerekeknek hulahoppkarika-versenyt. A szöveg akkora felháborodást váltott ki, hogy a cégnek bocsánatot kellett kérnie miatta.
Márki-Zay Péter (a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan) megszüntetné a rezsicsökkentést, és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be. A rezsicsökkentésnek köszönhetően egy magyar háztartás átlagosan havi 22 ezer forintot, azaz évente 264 ezer forintot költ áramra és gázra.
A piaci árszabás bevezetése a havi kiadásokat átlagosan 30, az éves költséget pedig 366 ezer forinttal emelte volna meg
- írta a Századvég. Az év második felében kirobbanó és azóta mélyülő energiaválság miatt az átlagos kiadásnövekedés éven belüli eloszlása egyenlőtlen: a januári számlák 34 százalékkal (körülbelül 8 ezer forinttal), a decemberi rezsiköltségek pedig 400 százalékkal (91 ezer forinttal) emelkedtek volna a hatósági védőháló nélkül.
Ez azt jelenti, hogy ha a Márki-Zay által támogatott tarifaszabályozás működne Magyarországon, egy átlagos háztartás összesen 113 ezer forintról kapna áram- és gázszámlát januárban.
Az energiafogyasztás mértékére a háztartásban élők száma gyakorolja a legnagyobb hatást: például egy többgenerációs, nyolcfős család energiaigénye átlagosan két és félszer akkora, mint egy egyedülállóé. Így az áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat sújtaná:
egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezer forintra, egy nyolcfős családé pedig 480 ezer forintról 1,1 millió forintra növekedett volna 2021-ben.
