Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyarországi politikai paletta két oldala közötti rezsipolitikai nézetkülönbségek élénk vitákat generáltak az elmúlt hónapokban, mivel a kérdést számos ponton teljesen ellentétesen ítéli meg a polgári kormányzat, mint annak baloldali ellenfele. Az egyik legszembetűnőbb különbség szerint a jobboldal a hatósági árszabályozás érvényben tartásával kívánja biztosítani az alacsony rezsiárakat a lakosság egészére nézve, ezzel szemben Márki-Zay Péter – balliberális szövetségeseivel karöltve – a rezsi piaci árazását támogatja. Mivel ez egy nyíltan deklarált energiapolitikai elképzelés, ennek támogatása azt is jelenti, hogy hatalomra kerülése esetén a baloldal miniszterelnök-jelöltje jogalkotói szinten szorgalmazná a rezsi piaci árazásának bevezetését, ami – ismerve az európai piacon jelenleg kiszámíthatatlanul mozgó és brutális mértékű árnövekedési ütemet elérő tendenciákat –
a hétköznapi gyakorlatban fékevesztett lakossági energiaár-emelkedést jelentene.
A piaci árazás bevezetése értelemszerűen a jelenleg érvényben lévő hatósági árszabályozás kivezetését jelenti, amelynek megvalósulása esetén több tízezer forinttal növekedhet Magyarország legtöbb háztartásának havi kötelező kiadása. A megemelkedő költségek különösen hátrányosan érintenék a magyar családokat, melyek
a rezsicsökkentés bevezetése óta eltelt 9 évben a kormányzat szóban forgó intézkedése révén jelentős összegeket takaríthattak meg.
Márki-Zay Péter először ostobaságnak nevezte a polgári kormány alacsonyabb számlákat eredményező rezsipolitikáját, majd életmód-tanácsadással látta el a választókat, mivel úgy véli, az alacsonyabb rezsi érdekében „kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”. A baloldal miniszterelnök-jelöltje később már „valódi rezsicsökkentésről” beszélt, ugyanakkor úgy véli: „ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár-növekedést”, ami azt jelenti, hogy nem tett le a piaci árszabályozás bevezetésének tervéről, tehát
kiszolgáltatná a lakosságot a gáz- és áramszolgáltatás árára vonatkozó, nemzetközi szinten tapasztalható nagymértékű emelkedésnek.
Ez utóbbi az általuk szorgalmazott árszabási mechanizmus bevezetését követően azonnal lecsapódna a fogyasztói számlákban. Az alapvető szolgáltatásokra kiadott havi összeg megemelkedése értelemszerűen érezhető mértékben szűkítené a lakosság pénzügyi mozgásterét.
Gyurcsány Ferencné, a baloldal legnagyobb pártjának korábbi miniszterelnök-jelöltje tavaly nyáron beszélt arról, hogy a háztartások körében progresszíven emelkedő energiaárakat vezetne be. Gyurcsány Ferenc felesége – osztályharcos logika mentén – tulajdonképpen szociális köntösbe bújtatta a baloldal korábbi rezsipolitikáját, amelyről a félrevezető megfogalmazás ellenére közelebbről megvizsgálva hamar kiderül, hogy a társadalom túlnyomó részénél kiemelkedő mértékű rezsiár-emelkedést eredményezne.
Nagymértékű energiaár-növekedésre a baloldali kormányzatok alatt több alkalommal is volt példa,
mint ismert, a 2002-2010 közötti Gyurcsány-Bajnai-kormányok 15-ször emelték a gáz és a villamos energia árát.
Az energiaárak baloldal által tervezett átalakítása terén jelentős tényezőként jelenik meg továbbá különböző „zöld adók” kivetésének a gondolata, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester 99 Mozgalmának, a Momentumnak, továbbá az LMP-nek az előválasztási, illetve ez utóbbi párt 2018-as választási programja is tartalmaz. A Párbeszéd társelnökének nevével fémjelzett mozgalom programja deklarálja, hogy a fogyasztásra is kiterjesztené a zöld adót és illetéket. A Momentum programja a „lakossági fűtésre” kiterjedően fogalmazza meg a zöld adó bevezetésének tervét, továbbá az LMP 2018-as programja – bár az érintettek körére vonatkozóan homályosan fogalmaz – „más zöld adók emelését” helyezte kilátásba.
A zöld adók és illetékek kivetésének balliberális pártok által megfogalmazott pontjai szervesen illeszkednek abba az európai uniós tervbe, amely a gáz- és áramfogyasztással arányosan róna ki további terheket az európai, és így a magyar fogyasztókra.
Mivel a fenti pártok mind a baloldali összefogás részei, valamint miniszterelnök-jelöltjükkel az élen nem is titkolják energiaár-emelési terveiket, borítékolható, hogy hatalomra kerülésük esetén rászabadítanák a zöld adókkal megemelt piaci árakat a lakosságra.
Szerző: Konstanczer Tamás, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője
