A kormány 2013-tól rezsicsökkentési programba kezdett, amelynek keretében hatósági szabályozással mérsékelte a lakosság közüzemi díjait. A Századvég legújabb elemzésében megvizsgálta, hogy a rezsiköltségek alakulása hogyan befolyásolta a magyar háztartások kiadásait 2005 és 2021 között. A számítások tanulsága, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhető megtakarítások mértéke 2021 év végére csaknem elérte az intézkedést megelőző időszak veszteségeit - derül ki a Századvég legfrissebb elemzéséből.  

A rezsicsökkentési program bevezetését megelőzően, a magyar családoknak folyamatos és jelentős áremelésekkel kellett szembesülniük.  A közüzemi díjak növekedése 2005 és 2012 között egy háztartásnak átlagosan havi 9 ezer, összesen 768 ezer forint többletköltséget okozott, azaz a családokat ért kár országos szinten meghaladta a 3 ezer milliárd forintot.  Ráadásul, a kedvezőtlen tendenciát a különböző szociális támogatások nem voltak képesek differenciáltan enyhíteni, így a legszegényebb családoknak is nagymértékű (átlagosan 646 ezer forintos) többletköltséget kellett elszenvedniük.

A 2013-as rezsicsökkentési program bevezetésével a jobboldali kormány megállította, majd fokozatosan lecsökkentette hat tétel díjait (áram, gáz, víz, szemétszállítás, csatornahasználat és propánbutángáz-palack cseréje), amelyek mértéke azóta nem változott. Az intézkedésnek köszönhetően – a program bevezetése előtti árszinthez viszonyítva – a 2021-es év végéig, összesen 627 ezer forint (azaz havonta 6 ezer forint) maradt egy átlagos magyar család zsebében, ami országos szinten mintegy 2,6 ezer milliárd forintos megtakarítást jelent.

Forrás: Századvég

A rezsicsökkentésnek köszönhetően javult a családok életszínvonala

A rezsicsökkentés előtti időszakban tapasztalt áremelkedés visszafogta a családok életszínvonalbeli javulásának lehetőségét. Hiába tette lehetővé a jövedelmek növekedése a háztartásoknak, hogy átlagos havi kiadásaikat 20 százalékkal (225 ezer forintról 275 ezer forintra) emeljék 2005 és 2012 között, a növekmény jelentős részét elvitték az egyre dráguló közüzemi díjak. Míg egy átlagos háztartás 2005-ben kiadásainak 10 százalékát fordította a már említett hat tételre, az arány 2012-re 14 százalékra növekedett, így az nem volt képes érdemben növelni a közlekedésre, ruházkodásra, élelmezésre vagy oktatásra fordított összegek arányát saját fogyasztási szerkezetében.

Forrás: Századvég

Ezzel szemben a rezsicsökkentési programnak köszönhetően a közművekre fordított kiadások aránya csaknem felére, 14 százalékról 8 százalékra csökkent 2012 és 2019 között. Az időszakban tapasztalt jelentős jövedelemnövekedés a kiadások nagyobb mértékű, 60 százalékos (havi 275 ezer forintról 411 ezer forintra történő) emelkedését tette lehetővé, de az átlagos rezsiköltségek még így is csökkentek (havi 38 500 forintról 35 280 forintra). A háztartások így mind arányaiban, mind nominális értelemben jelentősen növelhették oktatási, egészségügyi, közlekedési vagy szórakozási célú kiadásaikat.