Több vidéki városban kórházakat és osztályokat zárna be Márki-Zay Péter egészségügyi szakértője, a gyurcsányista Komáromi Zoltán. Az Együttben és az MSZP-ben is megforduló, legutóbb DK-s háziorvos egy televíziós műsorban beszélt arról, hogy centralizációra van szükség az egészségügyben, ami magyarul kórházbezárásokat jelentene, főleg vidéken. Az elmúlt napokban több felvétel és nyilatkozat alapján világosan kiderült, mi a baloldal egészségügyi programja: kórházbezárások, az egészségügy fizetőssé tétele és a mostani társadalombiztosítási rendszer szétverése.  

Kevesebb kórház is elég lenne a Gyurcsány-párt polgármestere és egészségügyi szakpolitikusa, László Imre szerint. Nemrég Komáromi Zoltán, a DK másik politikusa ígért kórház- és osztálybezárásokat arra az esetre, ha hatalomra kerülne a baloldal. Komáromi egyébként a baloldal hivatalos egészségpolitikusa. 

Most egy újabb felvétel került nyilvánosságra arról, hogy Márki-Zay egészségpolitikusa kórházakat zárna be. Komáromi Zoltán korábban az ATV-ben ugyanis ezt mondta: 

Műsorvezető: Erre mondta azt, hogy erre viszont olyan központokat kell kialakítani, ami lehet, hogy arrébb van, de képes ezeknek a betegeknek az ellátására.

Komáromi Zoltán: Így van. Sokkal jobban jár mindenki, hogyha arra a helyre viszik be, ahol minden, pénz, paripa, fegyver ott van egy helyen, és hogy ne legyen meglepetés, egy alacsonyabb progresszivitási szintű intézmény nem rendelkezhet sem azokkal a műszerekkel, sem azzal az emberi erővel, szakértelemmel, annyi ember, vannak műtétek, ahol négy-öt embernek kell a műtőben benn lenni. Egy kisvárosi kórházban ezt logikusan nem lehet megcsinálni.

Az erről szóló videót alább nézhetik meg: 

Gyurcsány Ferenc embere, Komáromi Zoltán bezáratná a vidéki kiskórházakatForrás: Origo/MTI

Óriási terhet akar rakni az emberek vállára Márki-Zay

Mint arról korábban beszámoltunk, Kiszelly Zoltán szerint ha Márki-Zay nyilatkozatait vesszük, akkor ő egy amerikai típusú társadalmat akar létrehozni. Éppen ezért beszél a világpiaci árak elfogadásáról, a benzinár-befagyasztás és a rezsicsökkentés ellen, valamint az egészségügy magánosításáról. Teljesen más a hazai helyzet, ráadásul az egészségügy piacosítására egyszer nemet mondtak az emberek 2008-ban. A szakember szerint pontosan itt ér össze Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay politikája: az egyes szolgáltatások megdrágítása révén csökkentenék azok igénybevételét. Gyurcsányék a vizitdíjjal csökkentették volna az orvoshoz járást, míg Márki-Zay a rezsicsökkentés eltörlésével csökkentené az energiahordozók fogyasztását - tette hozzá. 

Ha az egészségügyben üzleti modell jönne, akkor mindenkinek többet kell fizetnie. Ha pedig az egészségügy üzlet, akkor aki idős és beteg, annak lényegesen többet kell fizetnie, tehát a nyugdíjasokat és a szegényeket érintené ez nagyon súlyosan.

Kiszelly szerint a baloldal a tőke megtérülése felől közelít az egészségügy átalakításához. Nagy profitcentrumokban gondolkoznak, az üzleti modell csak akkor térül meg, ha csak egy nagy kórház van egy adott régióban, kisebb a fajlagos költség, nagyobb a profit. Kiszelly szerint nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kórházbezárások a vidéki életminőséget jelentősen rontanák.
Ez a tervezett kórházbezárási program szintén az idősek és a szegények számára lenne a legrosszabb, míg az üzleti befektetők és spekulánsok sokat profitálnának belőle.

Amerikai mintára alakítaná át az egészségügyet Márki-ZayForrás: AFP/John Thys

Kórházakat zárna be Márki-Zay

Mint arról korábban beszámoltunk, nem kell orvos a szüléshez Márki-Zay Péter szerint, aki nemrég egy fórumon mondta azt, hogy egy szülésznő jelenléte is elegendő a csecsemők világrajövetelekor. A baloldali jelölt - a fűszoknyás mojitót keverő lányok, az indiai szemműtétek és az afrikai fizetős egészségüggyel való példálózás után - megint elképesztő gondolatokat osztott meg egészségügyi terveiből. 

Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert. A baloldal miniszterelnök-jelöltje tavaly ősszel beszélt arról, hogy a járóbeteg-ellátásban támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, vagyis azt, hogy több intézményből csak egy maradjon meg, a többit pedig megszüntessék. Tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat is. Márki-Zay a különböző nyilatkozataiban azt is egyértelművé tette, hogy kormányon az egészségügyi intézmények fizetőssé tételében is a 2010 előtti balliberális vezetés politikáját követné. 

Igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében – jelentette ki Márki-Zay tavaly ősszel, megdöbbentő mondatát többen is szemlézték (például itt és itt). A baloldal miniszterelnök-jelöltje ezt annak kapcsán mondta, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, így kormányra kerülve számos vidéki településen építené le az egészségügyi ellátórendszer különböző elemeit.

Jönne a vizitdíj és a kórházi napidíj 

Mint egyik korábbi cikkünkben felidéztük, Márki-Zay egy 2018. márciusi kampányfórumon arról beszélt, hogy a szerinte rossz mai állapotokon „csak egy drasztikus magánosítás segíthet". GYURCSÁNY JELÖLTJE TEHÁT MAGÁNKÉZBE ADNÁ AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁST, A KÓRHÁZAKAT ÉS A RENDELŐINTÉZETEKET. Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással, és ezzel együtt felelősséggel.

Ahogy arról beszámoltunk, Márki-Zay a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné kormányra kerülve: egy 2019-es Facebook-videójában az Alkotmánybíróságot bírálta, amiért az átengedte a Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazás kérdéseit. Emlékezetes: az érvényes referendumon a voksukat leadó magyarok több mint négyötöde döntött úgy, hogy nem kérnek a Gyurcsányék által bevezetett újabb sarcokból.