Az egypólusúvá vált világ egyeduralkodójaként az Amerikai Egyesült Államok politikája az elmúlt három évtizedben két téves előfeltételezésen alapult. Az egyik a Wilson-doktrínához való ragaszkodás volt, vagyis ahhoz, hogy az USA akkor van biztonságban, ha amerikanizálja a világot. Ezért minden országot, népet amerikai típusú, liberális demokráciává akar(t?) kényszeríteni. A másik súlyos hibát az a meggyőződésük okozta, miszerint a magántulajdonon alapuló piacgazdaságra való vissza-, illetve átállás és az amerikai típusú liberális demokrácia egymást feltételezi. Kína, de Oroszország, és egy sor más ország példája is azt bizonyítja, hogy ezt az „egyirányú utca elméletet" a valóság nem igazolta vissza.
Tetézte a bajt, hogy az USA döntéshozói helytelen választ adtak 2001. szeptember 11. súlyos provokációjára.
A New York-i Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni terrortámadások újszerű kihívást jelentettek. Egy, már globálissá lett világ megszemélyesíthetetlen, arctalan erői kérdőjelezték meg az USA hatalmát. Az USA válaszát régi beidegződései diktálták. „Fenyegetik a biztonságunkat? Nyílván azért, mert még nem amerikanizáltuk őket!" – találták meg „a tehén szarva között a tőgyit." Felpörgették tehát a demokráciaexportot. Két célországot jelöltek ki: Afganisztánt és Irakot. Nem elrettenteni és/vagy megbüntetni akarták őket, hanem demokráciává terrorizálni. Ez húsz év katonai és anyagi erőfeszítései ellenére sem sikerült.
A következő figyelmeztetést 2008-2010-ben az USA ingatlanbuborékjának kipukkanása jelentette. A világgazdasági válsághelyzetre megint a régi beidegződések alapján válaszoltak. Rosszul. A bűnös módon gazdálkodó, a piramisjátékokat lehetővé tevő, laza és ellenőrizetlenül működő pénzügyi rendszerek megmentésére összpontosítottak, azzal a céllal, hogy minden úgy mehessen tovább, ahogy addig. Úgy megy.
Az USA tehát az új évszázadban is a régi, huszadik századi sikerreceptjeihez ragaszkodott. Elitjei elkényelmesedtek és elbizakodottá váltak.
Nem figyeltek arra, hogy az egykori rab nemzetek számára a szabadság új lendületet adott, és hogy vele ellentétben, ők rohamléptekkel alkalmazkodnak az új évszázad új kihívásaihoz - írja Schmidt Mária.