A magyar katolikus egyháznak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust követő lelkipásztori feladatairól beszélt a Vatikánban Pietro Parolin szentszéki államtitkárral Erdő Péter bíboros, prímás, aki "bizakodónak" mondta magát Ferenc pápa esetleges újabb magyarországi látogatásával kapcsolatban.

Erdő Péter úgy nyilatkozott: "bizakodó vagyok, de azt hiszem a konkrét előkészületekről még korai lenne beszélni".

Hozzátette, még néhány hónapot várni kell, hogy tényleg komolyan mérlegelhessük, konkrétan, mikor kerülhet sor a pápa ismételt látogatására.

A magyar katolikus egyháznak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust követő lelkipásztori feladatairól beszélt a Vatikánban Pietro Parolin szentszéki államtitkárral Erdő Péter bíboros, prímás, aki "bizakodónak" mondta magát Ferenc pápa esetleges újabb magyarországi látogatásával kapcsolatban.Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Kijelentette, hogy Ferenc pápa szeptember 12-i budapesti látogatásának, melyen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatta be, öt hónap elteltével is "erős a visszhangja, kedvező az emléke" a Vatikánban.

Az esztergom-budapesti érsek megjegyezte: "csodálattal néznek a magyar katolicizmusra, hogy ilyen nagyszerű rendezvénysorozatot meg tudott valósítani". Hozzátette, hogy a Szentszéknél "a magyar kulturális értékekről, és a Magyarországon szerzett tapasztalatokról is nagyon pozitívak az élmények".

Elmondta, hogy a Vatikánban a magyar katolikus püspöki kar aktuális lelkipásztori koncepcióiról beszélt, melynek középpontjában az ifjúság iránti figyelem áll.

Annál is inkább - tette hozzá - mivel számos óvodát, iskolát, felsőoktatási intézményt tartanak fenn.

Emlékeztetett, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem az idén ünnepli harmincéves jubileumát, miután 1992-ben kapta meg a püspökkari elismerést. Azóta a szegedi Gál Ferenc és az egri Esterházy Károly katolikus egyetem is megkezdte működését.

Erdő Péter hangsúlyozta, hogy az egyházi oktatási intézmények, a katolikus szellemiség és kultúra elmélyítése mellett, jelentős szerepet vállalnak az oktatási felzárkóztatásban is.

Úgy vélte, hogy világméretű problémát jelent az alapfokú oktatás gyenge színvonala, amely korlátozza és negatív irányban határozza meg az emberek életpályáját és sorsát, kizárva őket a színvonalas felsőoktatásból.

Mint fogalmazott: Magyarország példát mutat, mivel "nem szakadt szét a társadalom és az oktatás, és egyházunk küldetése is az, hogy ne is szakadjon szét". A vállalt feladatok között említette a periférián működő iskolák, hátrányos helyzetű gyermekek felkarolását, hangsúlyozva, hogy az a tudásszint emelkedéséhez vezet.

Kifejtette, hogy a Szentszék példamutatónak tartja a magyarországi egyházi oktatás társadalmi szerepét. "Éppen az oktatás, valamint a fiatalokkal való kapcsolat lehetne a témája, a lelkipásztori koncepciója Ferenc pápa esetleges következő magyarországi látogatásának" - mondta.

A vatikáni megbeszéléseken szó volt az oktatási intézmények működését biztosító szerződésekről, többek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának kialakításáról, és az egri katolikus egyetem működtetéséről, finanszírozásáról is.

De nem várhatjuk sült galambként a támogatásokat, a majd csak lesz valahogy gondolkodás helyett, akár a tudományos kutatásban, akár az oktatás tökéletesítésében komolyan ki kell vennünk a részünket - mondta Erdő bíboros.

A bíboros, prímás hangoztatta, hogy a pandémiában a hitélet nyújtott támogatást sokak számára, és az utóbbi két évben "visszatértek az emberek a templomokba, a gyóntatószékekbe, valamint az egyházi programokra is".

Úgy látta, hogy Budapesten is - a világjárvány előtti időszakhoz képest - emelkedett a templomba járók száma, "és ez nagyon bátorító, azt jelenti, hogy az emberekben spontán él az a bizakodás, hogy jobban kell, és van miért újrakezdeni, velünk van a gondviselő Isten és megyünk tovább".

Erdő Péter részt vett azon az ünnepségen, amelyen a Pápaság Aranyérmét és a hozzá kapcsolódó pápai oklevelet vehette át Vörös Győző ókorkutató, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja a jordániai Machaerus-hegyen végzett ásatásokért.

A tudós bíboros kijelentette: Vörös Győző eredményei a magyar tudomány teljesítményét bizonyítják. Hozzátette, hogy a magyar egyházi egyetemek régészei számos kutatást végeztek Közel-Keleten.