Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bevezetésként fontos tisztázni, hogy a balliberális kormányok alatti árnövekedés eredményeként 2010-re az alsó jövedelmi ötödbe tartozó magyar háztartásokban a rezsikiadások (átlagosan havi 25 ezer forint) csaknem elérték az egy főre eső jövedelmet (havi 32 ezer forint). Másképpen fogalmazva
a rezsicsökkentési program előtt a legkevésbé tehetős háztartások majdnem egyhavi – egy főre eső nettó – jövedelmet költöttek el a közüzemi számlákra.
Ez körülbelül 760 ezer háztartásra volt jellemző, ami 2010-ben több mint 2 millió embert jelentett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2005 és 2012 közötti időszakban a havi kiadások ugyan 20 százalékkal növekedtek (225 ezerről 275 ezer forintra), a szóban forgó, kevésbé jómódú háztartások mégsem tudták ilyen mértékben növelni a közlekedésre, oktatásra, egészségügyre fordított kiadásaikat, így fogyasztásuk érdemben nem nőtt. A ruházkodásra, a kultúrára és szórakozásra, valamint a lakberendezésre pedig egyenesen kevesebbet tudtak fordítani e csoport tagjai az említett időszakban.
A kormányváltást követő években azonban – a munkanélküliség csökkenésének, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően – az egy főre eső jövedelem jelentősen növekedett, így 2020-ra elérte az 59 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan a rezsidíjak csökkentése ellensúlyozta az említett társadalmi csoportra jellemző energiafogyasztási szerkezet átalakulását, így az átlagos közüzemi kiadások összege mindössze havi 26 ezer forint volt. A tendencia hatására a legalacsonyabb jövedelmű háztartások kiadási szerkezete átalakult: míg 2010-ben az átlagosan összes költésük (2 millió forint) 14 százalékát fordították rezsire, az arány 2020-ra (3,2 millió forint) 10 százalékra csökkent.
Megállapítható, hogy
a polgári kormány rezsicsökkentési programja a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 800 ezer háztartás életét könnyítette meg, ami 2,4 millió embert érintett közvetlenül.
Az intézkedésnek köszönhetően a legalacsonyabb jövedelműek másfélszer annyit tudnak oktatásra és közlekedésre, illetve kétszer annyit egyéb kulturális tételek fogyasztására fordítani, mint a rezsicsökkentés előtt.
Az energiaszegénység tekintetében ugyancsak jelentős előrelépést eredményezett a rezsicsökkentés. Az intézkedést megelőzően,
2010-ben az összes háztartás 11 százaléka (430 ezer háztartás) nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 22 százalékának (880 ezer háztartásnak) gondot jelentett a közüzemi számlák befizetése.
A probléma a rászorulókat fokozottan érintette: a legalacsonyabb jövedelmű 20 százalékba tartozó 800 ezer háztartás 26,9 százaléka (215 ezer háztartás) fűtési, 50,6 százaléka (405 ezer háztartás) fizetési nehézségekkel küzdött. A rezsicsökkentési program hatására mindkét mutató drasztikus mértékben javult:
a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások országos átlaga 2020-ra 4,2 százalékra, a fizetési nehézségekkel szembesülőké pedig 8,7 százalékra mérséklődött.
A rezsicsökkentési program többéves gyakorlati tapasztalatai azt mutatják tehát, hogy
minél szerényebb jövedelemmel rendelkezett egy fogyasztó, annál jobban mérséklődtek a közüzemi kiadás terhei,
lehetővé téve azt, hogy a leginkább rászorulók más célokra fordíthassák a szóban forgó forrásokat, illetve többet vásárolhassanak. Az energiaszegénység visszaszorítására vonatkozóan hangsúlyozni kell továbbá, hogy
a rezsicsökkentés mintegy 120 ezer alacsony jövedelmű családnak segített megszabadulni a fűtési, míg 300 ezernek a díjfizetési nehézségektől.
A balliberális politikusok azonban – figyelmen kívül hagyva a rezsicsökkentés lakosságra gyakorolt pozitív hatásait – évek óta támadják a kormány intézkedését. 2013-ban Ertsey Katalin, az LMP egykori országgyűlési képviselője „ócska blöffnek" titulálta a rezsicsökkentést, míg szintén az ökopárt színeiben Sallai R. Benedek 2016-ban úgy látta, hogy „sokkal fontosabb cél, hogy tartósan, a felhasználás mértékének csökkentésével csökkentsük a rezsit, mint az, hogy az árakat lejjebb nyomjuk". Ezen felül 2018-ban a párbeszédes Tordai Bence úgy vélekedett, hogy a rezsicsökkentési program „nemhogy nem segített, de mostanra egyértelmű, hogy ártott a magyar háztartások jövedelmi, vagyoni helyzetének többet fizetünk egyszerűen a rezsiért, mintha ez a híres rezsicsökkentés nem lett volna", majd 2020-ban kijelentette, hogy – a rezsi hatósági árazása helyett – „arra van szükség, hogy a fogyasztást korlátozzuk, a fogyasztás csökkentéséhez járuljunk hozzá".
A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzése itt olvasható el teljes egészében.
