A Magyar Nemzethez ismeretlen e-mail-címről eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz újabb részleteit hozta nyilvánosságra a lap. Korábbi írásaikban a Soros-alapítvány egyik volt vezetőjével, illetve egy magyar újságíróval készített Skype-interjú részletein keresztül bemutatták, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben alaptalan, elfogult kampány zajlik, illetve hogy a tájékozatlan, az NGO-k által befolyásolt külföldi újságírók torz képet festenek hazánkról. A Magyar Nemzet mostani cikkében ismét a Soros-alapítvány egykori igazgatóját, Andrej Noskót idézi, aki elismeri a kettős mérce létét, vagyis ha szocialista lenne a magyar miniszterelnök, máshogy állna hozzá a baloldali újságírók által uralt sajtó és az Európai Unió is.

– Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak. Ez annak köszönhető, amit kiválogatási elfogultságnak nevezhetnék – érzékeltette a nemzetközi sajtó jelenlegi helyzetét Andrej Nosko, aki 2018-ig a Soros György érdekeltségében lévő Open Society Foundations egyik igazgatója, divízióvezetője volt, tehát belülről ismeri a politika, a nemzetközi sajtó és az NGO-k (a nem kormányzati szervezetek) valóságot jelentős mértékben torzító működését.

A Noskóval készített Skype-interjú a lap számára beazonosíthatatlan készítője feltette a kérdést:

Ez a fajta elfogultság a médiában – vagyis hogy különböző mértékű figyelmet szentelnek például Magyarországnak és Romániának – maguktól a pártoktól érkezik?

A Soros-alapítvány korábbi igazgatója szerint erre a válasz egyértelműen igen. – Ez normális törzsi és csordaviselkedés. Egy csoportosulásból jönnek, és nem fogják bírálni a sajátjaikat – fogalmazott Andrej Nosko.

Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, akkor máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is.

Példaként említette a szlovák Robert Fico miniszterelnökségét és elfogadottsági szintjét, hozzáfűzve, hogy kormányzása idején ölték meg Ján Kuciak oknyomozó újságírót. Nosko szót ejtett arról is, amikor egy szlovák szocialista politikus bírálta a magyar médiatörvényt. – Jót szórakoztam – elég perverz szórakozás volt, már elnézést –, amikor a magyar médiaszabadságot Monika Benová szlovák szocialista képviselőnő bírálta, aki a magyarnál sokkal korlátozóbb törvényt szavazott meg a saját hazájában. Benovának tehát volt képe azt a médiatörvényt kritizálni, amely feleannyira sem volt olyan korlátozó, mint amelyet a saját pártja otthon, Szlovákiában megszavazott – jelentette ki a Soros-alapítvány volt vezetője.

Andrej Nosko kedvenc példájaként megemlítette, hogy „a szlovák Robert Fico és a román Victor Ponta voltak azok a szocialisták, akik a leghangosabban kritizálták Orbán Viktort, de amikor a sajátjaikat lehetett volna okkal bírálni, akkor néma csöndben maradtak".

Ezzel a Skype-interjú egyik legérdekesebb pontjához érkeztünk, ugyanis Nosko a Magyarországon jól ismert Freedom House-ról is beszélt. Érdemes ezt a részt szó szerint idézni. „– És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitpropanyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó" – fogalmazott Nosko.

Az interjú készítője felvetette, hogy ezek szerint hibásak lehetnek a Freedom House jelentései. Nosko erre tömören csupán annyit válaszolt, hogy „ha ez a fajta probléma felbukkan egy fejezetben, akkor a többiben is lehet ilyesmi".

Mint köztudott, néhány nappal ezelőtt a Magyar Nemzet már számos részletet idézett a szóban forgó interjúból. Nosko ezekben többek között arról beszélt, hogy a nemzetközi média Magyarországról és Lengyelországról szóló tudósításai torzítanak, elfogultak és felszínesek. Nosko ennek egyik okát abban látja, hogy a korábbinál jóval kevesebb külföldi tudósító dolgozik a meghatározó médiumoknál, ráadásul az újságíróknak több ország ügyeiről kell tájékoztatniuk. Ez pedig szerinte intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában is, ami ugyancsak központi szerepet játszott a fentebb vázolt jelenség kialakulásában.

– Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni, vagyis ezek a tudósítások elfogultak

– jelentette ki Nosko. Példaként említette, hogy amikor Soros György alapítványánál dolgozott, a náluk érdeklődő külföldi tudósítóknak a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották; vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt. Több alkalommal Nosko is felbérelt egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think tankek anyagait. – Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma – ismerte el.

A Magyar Nemzet nemrég ugyancsak részleteket közölt egy másik Skype-interjúból, amely szintén része annak a terjedelmes dokumentumhalmaznak, amely e-mailen érkezett a szerkesztőségükhöz.

Ezen a felvételen Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa közölte, a különböző NGO-k manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.

„Nem lehet tudni, hogy az adott újságíró éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából" – fejtette ki Kálmán Mátyás. Szerinte nem jó, hogy a sajtó munkatársai ilyen mértékben függnek az NGO-któl, és úgy vélte, ilyen körülmények között nehéz transzparensen működni. Egy Soros György által finanszírozott jogvédő szervezetet, az Amnesty Internationalt is azon NGO-k között említette, amelyek minél nagyobb mértékben vonnák az ellenőrzésük alá az újságírókat.