Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Tűzfalcsoport arról ír, hogy január közepén jelent meg az Európai Unió közszolgálati csatornájának számító (egyébként arab kézben lévő) Euronews online felületén egy véleménycikk Hegedűs Dániel újságíró tollából „Az Európai Uniónak fel kell készülnie a potenciális csalásokra a 2022-es választásokon" címmel. A baloldali politikusok nyilatkozataiban és az ellenzéki sajtóban egyre többször bukkan fel a választási csalás lehetőségének témája. Miért? - teszik fel a kérdést. A portál szerint
Azért, mert már előre építik fel a narratívát. 2018-ban ugyanennek a kommunikációs fogásnak lehettünk a szemtanúi.
Feltehetően a baloldal kezd letenni arról, hogy megnyerhetik a választást, hiszen saját maguknak köszönhetően egy messianisztikus tévképzetektől szenvedő, veszélyes futóbolondot választottak meg jelöltnek. Márki-Zay Péter menetrendszerűen minden vasárnap mond valami sértő, felháborító dolgot, majd kedden bemegy az ATV-be magyarázkodni. Még a mellérendelt bébiszitterek, bocsánat, „apostolok" sem képesek visszafogni őt, hiába dobtak el mindent, hogy „kövessék".
Szóval, a baloldal valószínűleg előre elkezdte megmagyarázni a bizonyítványt, mivel csúfos vereségre számítanak. Fontos leszögezni, hogy a választásnak nagy a tétje, és még korántsem lefutott, de a baloldalon a náluk tapasztalható káosz, reménytelenség és hatalmi harcok miatt nincsenek túl pozitív várakozások a szavazás kimenetelét tekintve. Ezért jönnek velünk szembe egyre több felületen a potenciális választási csalást lebegtető, rémisztgető cikkek.
A Tűzfalcsoport arról ír, hogy Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund Közép-Európáért felelős munkatársa. Rendszeresen nyilatkozik, illetve publikál az ellenzéki sajtóban, többek között a HVG és a Magyar Narancs hasábjain. Hegedűs tagja a Magyar Európa Társaságnak, amelynek partnerszervezeteiközött számos megtalálható a Soros-hálózat nemzetközi és magyar tagjai közül. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: a Nyílt Társadalom Alapítvány, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a CEU, a Budapest Intézet, a Good Lobby és a lengyel Báthory Alapítvány. A politológus korábbi munkahelyeként a Magyarországról a valósággal köszönőviszonyban sem lévő jelentéseket készítő Freedom House van megjelölve. Hegedűs szerint „a Fidesz érdekeinek megfelelően átszabott választási rendszer és kampányszabályok" és a „kormánypárt médiafölénye" azok a tényezők, amik „együtt stratégiai előnyt biztosítanak a Fidesznek a választásokon".
Tipikus baloldali mantra a választási rendszer kritizálása, annak ellenére, hogy ebben a rendszerben tudtak 2019 őszén kulcspozíciókat és egy kis hatalmat szerezni maguknak az önkormányzati választásokon.
A jobboldal médiafölényének emlegetése pedig nettó ferdítés, hiszen ők is tisztában vannak vele, hogy bár egyre kiegyensúlyozottabb a két oldal jelenléte a sajtóban, a baloldali médiának azonban magasabb a nézettsége és az elérése. Hozzáteszik:
Tény, hogy a jobboldal is jön fel, mint a talajvíz, de ez inkább az egyensúly irányába billenti a mérleg nyelvét, mintsem fölényt okozna. Ennek ellenére előszeretettel nyavajognak ezen.
Hegedűs arról ír, hogy a Fidesz legalizálta a voksturizmust, miközben a baloldal jelöltje úgy buzdított Londonban arra, hogy az emberek ideiglenesen jelentkezzenek át billegő körzetekbe, hogy két hónappal azelőtt pont ő és a baloldali pártok fordultak az Alkotmánybírósághoz éppen emiatt. Bár tudjuk jól, hogy Márki-Zay nem a következetességéről híres...
Európának fel kell készülnie a tisztességtelen választások lehetőségére Magyarországon. Az uniós intézményeknek és tagállamoknak minden lépést meg kell tenniük a választási csalások lehetőségének kizárására, és fel kell készülniük az esetleges válaszlépésekre is
– írja Hegedűs Dániel. Sajnos ezt a kijelentését nem tudjuk másképp értékelni, minthogy
felszólítja a tagállamokat arra, hogy avatkozzanak be a magyar országgyűlési választásba.
Főleg, mivel így folytatja:
A 2022-es magyarországi választások hasonló szimbolikus kihívás elé állíthatják az Európai Uniót, mint az amerikai demokráciát a Capitolium 2021. január 6-i ostroma. Az uniós intézmények és tagállamok számára azonban legalább megadatott a lehetőség, hogy érdemben felkészülhessenek a lehetőségre.
A Tűzfalcsoport szerint a két eset köszönőviszonyban sincs egymással.
Hazánkban éppen a baloldali politikusok és tüntetők azok, akik akár erőszak árán is képesek betörni épületekbe és intézményekbe. 2010 óta több ilyen esetet is láthattunk: említhetjük a Fidesz-székház ostromát, az MTVA megszállását, vagy azt, amikor rendőrök védték a Parlamentet a demonstrálóktól.
Hegedűs minden bizonnyal azok táborát erősíti, akik valójában nem bíznak az ellenzék áprilisi győzelmében. Január 2-án az angol Guardiannak ugyanis így nyilatkozott szakértőként:
"Az egyesült ellenzéknek legalább 3-5 százalékkal több szavazatot kellene a kormánypártoknál szereznie ahhoz, hogy többségi mandátumot szerezzen a magyar országgyűlésben. Ez óriási különbség, és ezt az előnyt egyelőre nem látjuk a közvélemény-kutatásokban"
A German Marshall Fund of the United States (GMF) magát pártfüggetlen szervezetként mutatja be. A honlapjuk szerint a 21. században a transzatlanti érdekek szempontjából kritikus kérdésekkel foglalkoznak, ideértve a demokrácia jövőjét, a biztonságot és a geopolitikát, a szövetségeket és Kína felemelkedését, valamint a technológiát és az innovációt. Az 1972-ben alapított GMF székhelye Washingtonban van, irodákkal Berlinben, Brüsszelben, Ankarában, Belgrádban, Bukarestben, Párizsban és Varsóban. Számos helyről kap adományokat, a donorszervezetek között a Nyílt Társadalom Alapítvány úgy van megjelölve, mint olyan adományozó, amely 250 ezer és 499 ezer dollár közötti összeggel segíti a GMF működését.
A Számoljuk együtt! mozgalom kezdeményezője a Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület (MENŐK). Bár saját bevallásuk szerint céljuk „a nők társadalmi szerepvállalásának és társadalmi megbecsülésének erősítése", és pártoktól függetlenül működnek, mégis belefolytak az ellenzéki politizálásba. Feladatuk az előválasztásban a szavazatok számlálása volt, jelenleg pedig az országgyűlési választásokra toboroznak szavazatszámlálókat. 2016-ban alapították, és 2017 márciusában jegyezték be a szervezetet. Elnöke az a Szabóné Pákozdi Éva, aki a 2014-es országgyűlési választáson a Zöldek listájának hetedik helyén szerepelt.
A MENŐK rendszeres aláírója a Soros-hálózathoz tartozó magyar civil szervezetek kezdeményezéseinek, így a TB-rendszerrel kapcsolatosan, az MTA átszervezésének ügyében, és a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítés kifizetéséértis más álcivil, sorosista szervezetekkel közösen álltak ki, mint például az Amnesty International, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság.
A Számoljuk együtt! mozgalom honlapján az áll, hogy a civil szervezet küldetése a mindenkori választások tisztaságának ellenőrzése – az állampolgárok érdekeit képviselve, és ezzel egyidejűleg segítséget nyújtani a választások lebonyolításához.
Célkitűzésünk, hogy a következő – várhatóan április 3-án tartandó – országgyűlési választáson a 106 választókerület mindegyik (10 214) szavazókörében legyen a hatalomtól független, képzett civil szavazatszámláló, akinek érdeke megőrizni a választások tisztaságát
– olvasható a honlapon.
A 2018-ban alakult mozgalomnak a 106 egyéni választókerületben összesen mintegy húszezer szavazókörbe kellene civil szavazatszámlálókat delegálnia a 2021-es országgyűlési választásokra – ehhez tavaly márciusban még csupán 1100 főt számláló képzett szavazatszámlálói bázisuk volt. A Magyar Hangnak adott interjújában Pákozdi Éva azt nyilatkozta, hogy jelenleg 5200 jelentkezőnél tartanak.
Mivel azonban a választási törvény értelmében civilek nem delegálhatnak szavazatszámlálókat, csak a pártok, így valójában a Számoljuk együtt! mozgalom közvetítőként működik. A tény, hogy erre szükség van, jól mutatja, hogy a baloldali pártok (egyedül a DK-t leszámítva) nem rendelkeznek kiterjedt aktivistahálózattal.
