Újabb leleplező interjú: Ha Orbán Viktort leváltanák, Brüsszelben megkönnyebbülnének - videók

Brüsszel, 2021. december 16. Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletén 2021. december 16-án. MTI/Európai Tanács

Ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket. Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat – összefoglalva erről beszélt Dalibor Rohac, egy amerikai kutatóintézet munkatársa abban a videóinterjúban, amely a brüsszeli kettős mércét leleplező terjedelmes dokumentumhalmaz részeként, ismeretlen e-mail címről érkezett a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez. A kutató a korrupció és az orosz kapcsolat megítélésén keresztül mutatta be a Magyarországgal szemben alkalmazott alaptalan megkülönböztetést, támadást, egyúttal közölte: Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének, ha Orbánt leváltanák, és ismét a baloldal kerülne kormányra Magyarországon - írta a Magyar Nemzet. 

Nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdésekben is kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben Brüsszel, valamint a vele összejátszó nemzetközi média. Ez derül ki Dalibor Rohac korábbi videónyilatkozatából, a férfi az American Enterprise Institute munkatársaként vizsgálta Kelet-Közép-Európa és az unió folyamatait. A beszélgetés egy pontján az interjú a lap számára beazonosíthatatlan készítője arról faggatta a kutatót, hogy ha

Magyarországot miniszterelnökként nem Orbán Viktor vezetné, de ugyanolyan intézkedéseket hozna, mint a mostani kormányfő, az illető milyen hozzáállásra számíthatna az európai sajtó és politika részéről.

– A médiaelitek és az európai intézmények hajlamosak arra, hogy a saját embereiknek tartott szereplőknek megadják az ártatlanság vélelmét, például azokban a szituációkban is, amikor ezt Orbántól megtagadják – kezdte válaszát Rohac, majd Robert Fico volt szlovák miniszterelnököt hozta fel példaként.

Ficót ezért nem támadták

A névleg szociáldemokrata Fico vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám Ficót mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült – fogalmazott a kutató, majd később ezt azzal egészítette ki: Ficónak mégsem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak.

Véleményem szerint, ha Orbán Viktort leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének – vélekedett Rohac, s azt is kifejtette, miért gondolja így.

Ne feledjük, hogy 2010-ben a szocialisták korrupciós botrányokba buktak bele, és Magyarország megosztottsága sem Orbánnal kezdődött

- elevenítette fel. Rohac minden bizonnyal arra utalt, hogy bár Brüsszel rendre a korrupció miatt támadja, bünteti a jelenlegi magyar kormányt, ám a visszaélések vélt vagy valós mértéke a legkevésbé sem érdekli az uniós bizottságot.

Ezután Rohac megvilágította Brüsszel szempontjait. – Nem gondolom például, hogy a magyar szocialisták megpróbálnák az európai migráció elszánt ellenzőiként feltüntetni magukat – mondta a kutató, majd arról beszélt, hogy szerinte a hazai baloldal kevésbé bocsátkozna bele az Európa egészének helyzetét taglaló olyan vitákba, mint például a migrációról, a multikulturalizmusról, vagy a liberalizmusról szóló diskurzus. – Ezzel pedig – vélekedett Rohac – jóval nagyobb mozgásszabadságot vásárolhatna magának Brüsszelben, ahogy tette azt Bulgária és Románia.

Ezért nem zavarja Brüsszelt a romániai és brüsszeli lopás

A kutató ezen a ponton rántotta le a leplet a brüsszeli kettős mércéről. Így fogalmazott:

Bulgária és Románia diszfunkcionálisabb és korruptabb Magyarországnál, és összességében rosszabb állapotban van. Ám az európai intézmények szemszögéből könnyebben kezelhetőek abban az értelemben, hogy nem vétóznak meg európai kezdeményezéseket. Ezért pedig elég pénzt kapnak a strukturális alapból, s még ha azokból el is lopnak, vagy más visszaélés történik is, akkor is ezek az országok nagy vonalakban azt csinálják, amit az EU elvár tőlük.

Rohac beszélgetőpartnere nem hagyta a levegőben a meghökkentő kijelentést, s rákérdezett:

„Tehát azt mondja, hogy azokat az EU elvárásainak megfelelő országokat nem részesítik negatív elbánásban, miközben azokat a magyar vagy a lengyel vezetőket igen, akik több függetlenségre törekednek?"

Igen, ez is a reálpolitika működésének egyik oldala – felelte a kutató, végül azt fejtegette: jó lenne, ha Brüsszel ugyanazokat a normákat kérné számon minden tagállamon, de éppen Magyarország és Lengyelország példája mutatja, hogy a valóságban erről szó sincs.

Dalibor Rohac a beszélgetés egy másik részében azt mutatta be, mindegy, hogy ideológiai vagy gazdasági kérdésekről van szó, Brüsszel a nemzetközi sajtóval és az NGO-kkal karöltve rendszeresen kettős mércével mér. Példa erre az oroszokhoz fűződő viszony.

Bulgária van jelenleg legközelebb Oroszországhoz, s lehet tudni, hogy számos állam, köztük Csehország és Ausztria is együttműködik az oroszokkal, a média mégis leginkább Magyarországot bírálja – fogalmazott a videóinterjúban a kutató. Hozzátette:

„Németországnak is megvan a saját története Oroszországgal kapcsolatban. Elég az Északi Áramlat 2-t említeni, s az egyik korábbi kancellárt, aki benne van az egyik orosz állami vállalat igazgatóságában."

E megjegyzéssel Rohac Gerhard Schröder volt kancellárra utalt, aki hivatali idejének lejárta után az orosz gázt közvetlenül Németországa szállító Északi Áramlat csővezeték megépítését irányító, orosz többségi tulajdonban álló vállalathoz került. A legfrissebb hírek szerint egyébként Schröder akár az orosz állami energiaóriásban, a Gazpromban is vezető tisztséghez juthat.

De térjünk vissza a videóinterjúhoz! A kutató ezek után nevén nevezve a jelenséget úgy fogalmazott:

Mondhatjuk, hogy egyfajta kettős mérce érvényesül, ahogy ezekről a dolgokról tudósítanak.

Majd ezzel folytatta: „Bár bírálható, hogy a magyar kormány gesztusokat és engedményeket tesz az oroszoknak, de más kormányok is ezt teszik, például az olaszok, vagy a németek, s ezeket az eseteket is ugyanúgy kellene kritizálni." Végül úgy vélekedett: „Magyarország ugyan egy kicsit kiemelkedik az említett mezőnyből, de hogy teljesen Putyin zsebében lenne? Természetesen nem."

Egybecsengések

Dalibor Rohac véleménye egyébként pontosan egybecseng a Soros-alapítványok egyik korábbi igazgatójáéval: Andrej Nosko egy, szintén a Magyar Nemzet által közzétett videóinterjúban arról beszélt, hogy

ha szocialista lenne a magyar kormányfő, akkor máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is.

A sokszor bántóan nyilvánvaló kettős mércére Nosko szintén Szlovákia és Románia nyugati megítélését hozta fel példaként. De a Soros-alapítványok egykori vezetője arról is beszélt, hogy a külföldi média Magyarországról és Lengyelországról szóló tudósításai torzítanak, elfogultak és felszínesek. Emiatt szerinte a nemzetközi nyilvánosságban a két országot valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni.

Az Origo is beszámolt egy másik Skype-interjúról, amely szintén része annak a terjedelmes dokumentumhalmaznak, amely e-mailen érkezett a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez. Ezen a felvételen Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa közölte, hogy

a különböző NGO-k manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.

Kálmán Mátyás szerint nem jó, hogy a sajtó munkatársai ilyen mértékben függenek az NGO-któl, és úgy vélte, ilyen körülmények között nehéz transzparensen működni. Egy Soros György által finanszírozott jogvédő szervezetet, az Amnesty Internationalt is azon NGO-k között említette, amelyek minél nagyobb mértékben vonnák az ellenőrzésük alá az újságírókat.