Így javult a magyar családok helyzete az elmúlt 12 évben

Young happy family and their dg relaxing by the window at home and looking through it.

A Századvég friss kutatása szerint a magyarok közel kétharmada (64 százaléka) gondolja úgy, hogy amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a családjának anyagi helyzete összességében javult (ezzel ellentétes véleményt mindössze 26 százalék fogalmazott meg). Összegyűjtöttük, többek között hogyan változott a magyarok jövedelmi viszonya, megtakarításainak aránya és életminősége 2010 és 2021 között. 

2010 óta a mostani kormány alapvető célja volt, hogy a segélyalapú gondolkodás helyett arra törekedjen, hogy az emberek ne segélyből, hanem munkából tudjanak boldogulni.

Azaz mindenki számára munkát kell biztosítani, ennek eléréséhez pedig 1 millió új munkahelyet kell létrehozni, továbbá a segélyek helyett is munkát kell adni.

A kormány intézkedései erre irányultak.

A kormányzásunk kezdetekor a legfontosabb vállalásunk az volt, hogy létrehozzuk a munkaalapú gazdaságot. Ha munka van, minden van, ez volt a kiindulópont

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök tavaly novemberben, a bérmegállapodás aláírásakor.

Orbán Viktor 2019-es évértékelő beszédén forrás: miniszterelnok.hu

A kormány célja az, hogy minden évben mindenki tudjon lépni előre legalább egy lépést. Az elmúlt 12 évben

többek között létrejött közel 1 millió új munkahely, a foglalkoztatás rekordmagas szinten van, a munkanélküliség szintje pedig rekordalacsony. A bérek és jövedelmek folyamatosan hatalmas ütemben nőnek.

Ezzel együtt a fogyasztás is nő, 2010 óta minden társadalmi réteg sokkal jobban él. Már nemcsak a mindennapokhoz szükséges termékeket vásárolják az emberek, hanem az úgynevezett "jóléti" termékeket is (például autókat).

A lakosság megtakarítása több mint háromszorosára növekedett.

2010 óta az egész Európai Unióban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a szegénység szintje.

Egyre többen dolgoznak

Ahogy fentebb írtuk:

2010-hez képest ma közel 1 millióval többen dolgoznak, és 2010 eleje és 2021 harmadik negyedéve között a 15-64 évesek foglalkoztatottsági szintje 56,9 százalékról 73,2 százalékra emelkedett.

Az Eurostat legfrissebb elérhető adatai szerint

Magyarországon nőtt második legnagyobb mértékben a foglalkoztatottság az EU-tagországok között (hazánkat csak Málta előzte meg).

Míg 2010 első negyedévében a foglalkoztatottság az uniós átlag alatt volt (a magyar 56,9 százalék volt, szemben az uniós 62,5 százalékkal), addig 2021 harmadik negyedévében már jelentősen meghaladta az uniós szintet (Magyarországon 73,2 százalék, az EU-ban 68,8 százalék). 2010-ben még az ötödik legrosszabb foglalkoztatottsági rátával rendelkeztünk az egész Európai Unióban, 2021-re viszont már a nyolcadik legjobbak vagyunk (megelőzzük többek között Ausztriát, Franciaországot és Belgiumot is). Vagyis a 24. helyről léptünk előre a nyolcadikra.

A 2010-es kormányváltástól 2021 végéig a 15-74 év közötti munkanélküliek száma 493 800 főről 180 300 főre csökkent a KSH adatai szerint, vagyis

jelenleg mintegy 313 ezerrel kevesebb munkanélküli van, mint 12 évvel ezelőtt, ami 63 százalékos csökkenés.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2010 első negyedéve és 2021 harmadik negyedéve között Magyarországon a 15-74 év közöttiek körében a munkanélküliség 10,9 százalékról 3,9 százalékra csökkent. Ez 7 százalékpontos, és egyben 64 százalékos csökkenés.

Ez az ötödik legnagyobb csökkenés az uniós országok között.

A KSH adatai alapján 2010 első negyedéve és 2021 negyedik negyedéve között a 15-74 év közötti munkanélküliek száma 493 800 főről 180 300 főre csökkent Fotó: Csudai Sándor - Origo

Fontos, hogy míg 2010 első negyedévében a magyar (10,9 százalékos) munkanélküliség 0,8 százalékponttal magasabb volt az EU-s átlagnál (10,1 százalék), addig 2021 harmadik negyedévében már az uniós szintnél (6,9 százalék) lényegesen alacsonyabb értéket mutatott (3,9 százalék).

A 3,9 százalékos eredményével Magyarország rendelkezett a hatodik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával az Európai Unióban, Csehország, Lengyelország, Németország, Málta és Hollandia után.

Modern piacgazdaságban is lehet teljes foglalkoztatottság

- mondta Orbán Viktor 2021 májusában az EU szociális csúcsán, és a fenti adatok ezt bizonyítják.

Nőttek a jövedelmek

2010 óta az elérhető jövedelmek, juttatások összege jelentősen nőtt, és 107 hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül, dinamikusan nő az átlagbér.

A bruttó átlagbér 2010 és 2021 novembere között (ami az elérhető legfrissebb adat) több mint megduplázódott, 482 400 forintra emelkedett (ez 138 százalékos növekedés). A nettó bérek még nagyobb mértékben, 142 százalékkal nőttek.

A minimálbér és a garantált bérminimum ennél még nagyobb ugrott: 172, illetve 191 százalékkal nőtt.

A nyugdíjak átlagos összege 12 év alatt több mint 70 százalékkal emelkedett.

Mindezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy (2020-ig elérhető adatok szerint)

a gyermekes háztartások egy főre eső nettó jövedelme éves szinten mérve 2010 és 2020 között átlagosan 87 százalékkal nőtt.

A három vagy többgyermekes családok nettó jövedelmének emelkedése pedig kiemelkedő: körükben 134 százalékkal nőtt a nettó jövedelem.

2010 óta az elérhető jövedelmek, juttatások összege jelentősen megnövekedett, és kijelenthető, hogy 107 hónapja töretlenül nő az átlagbér Forrás: MTI/Balázs Attila

Egyre többet vásárolunk

2010 óta a fizetések jóval nagyobb arányban nőnek, mint a különböző termékek árai (vagyis a béremelkedés jóval magasabb, mint az infláció). Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett „relatív jövedelmi helyzet" is javult. Vagyis

a fizetésükből a magyarok most jóval több mindent tudnak megvenni, mint 2010-ben.

Ahhoz, hogy a kormány ezt elérte, az egyik legfőbb eszköz a rezsicsökkentés volt. Tavaly év végén pedig az árak maximalizálása több termék esetében kiegészítette ezt.

Nem véletlen, hogy 2021 decemberében az egész Európában elszálló energiaárak miatt az EU-csúcson a rezsicsökkentés megvédését tűzte ki legfőbb célul a különböző adókat bevezetni akaró Brüsszellel szemben a miniszterelnök, és ezt sikerült is elérni.

A benzin árának maximalizálása például segít alacsonyabb szinten tartani az élelmiszerek árát is - ezért is hatásos az árbefagyasztás, amit a kormány hét alapvető élelmiszer árának befagyasztásával egészített ki.

A nettó átlagbérből jelentősen többet tudtak vásárolni az emberek 2021-ben, mint 2010-ben. A sertéscomb esetében a növekedés 89 százalékot, az őrölt kávé esetében 86 százalékot, a szárazkolbász esetében 97 százalékot ért el.

A megvásárolható mennyiség tekintetében a legnagyobb növekedést a villamos energia (+208 százalék) mutatta. Vagyis a rezsicsökkentés hatásos és nagyon jól működik.

16 vizsgált termék esetében (tojás, sertéscomb, benzin, gázolaj, liszt, étolaj, 2,8%-os UHT tej, villamos energia, vezetékes gáz, zöldpaprika, paradicsom, szárazkolbász, őrölt kávé, kristálycukor, csirkemellfilé, banán) átlagosan 91 százalékos megvásárolhatómennyiség-növekedés volt tapasztalható.

A minimálbérből is jóval többet lehet vásárolni. Itt a legnagyobb növekedést a villamos energia (+246 százalék) mutatta. A fent említett 16 vizsgált termék esetében minimálbérből 115 százalékkal lehetett többet vásárolni.

Vagyis jól látszik, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően a legkevesebbet keresők reálbére még nagyobb mértékben nőtt, mint a tehetősebbeké, vagyis a kiskeresetűek közelebb kerültek a társadalom átlagához.

A legtöbb termék esetben az átlagos nyugdíjból megvásárolható termékek mennyisége is növekedett.

A legnagyobb növekedést itt is a villamos energia (+117 százalék) jelentette, de jelentősen nőtt a megvásárolható gáz (+94 százalék), tej (+59 százalék) és csirkemellfilé (+49 százalék) mennyisége is. A 16 vizsgált termék esetében átlagosan 35 százalékos megvásárolhatómennyiség-növekedés volt tapasztalható.

A KSH adatbázisából a kétszülős, három vagy többgyermekes háztartások egy főre eső éves nettó jövedelmét alapul véve kiderül, hogy

a nagycsaládosok esetében a megvásárolható termékmennyiség átlagosan 85 százalékkal nőtt a kiválasztott termékek körében. Vagyis a kormány családvédelmi intézkedései kiválóan működnek.

A villamos energia és a gáz mellett itt is jelentősen nőtt - a kisgyermekes családok esetében különösen fontos - tej (+118 százalék), a csirkemellfilé (105 százalék) és a szárazkolbász (+90 százalék) megvásárolható mennyisége.

Mára a legszegényebbek esetében is minden második háztartásban van autó (100 háztartásból 50-ben) Forrás: Thinkstock

Sokkal több háztartásban van autó

A jövedelmek és a megtakarítások (vagyis a családok vagyonának) jelentős növekedése miatt Magyarországon egyre többeknek van autója.

A KSH adatai szerint a személygépkocsik száma 2010-ben 2 984 063 volt, 2020-ban pedig már 3 920 799. Azaz 2010 és 2020 között a személygépkocsik száma 936 736 darabbal nőtt, ami 31 százalékos növekedés.

Kiemelhető, hogy

nem csak a jobb módúak vásárolnak autókat, ezt bizonyítják a KSH jövedelmi decilisekre bontott statisztikái (ezek a társadalmat tíz százalékos csoportokban vizsgálják, a legkevesebbet kereső 10 százaléktól a legtöbbet kereső 10 százalékig). A 100 háztartásra jutó saját személygépkocsik száma országos szinten 53 százalékkal emelkedett 2010 és 2020 között. Azaz míg 2010-ben 100 háztartásban átlagosan 51 autó volt, addig ez 2020-ban már 78.

A saját tulajdonú autók száma ráadásul a szegényebbek körében is jelentősen nőtt: a legalsó jövedelmi decilisben 67 százalékkal, a második jövedelmi decilisben élők körében 51 százalékkal. Mára a legszegényebbek esetében is minden második háztartásban van már autó.