2006-ban az országgyűlési választás kampányában Gyurcsány Ferenc akkor szocialista miniszterelnök és miniszterelnök-jelölt még azt hazudta, hogy nem készülnek a vizitdíj bevezetésére, 2007-ben aztán mégis életbe lépett az intézkedés, épp úgy, mint a kórházi napidíj. A vizitdíj eltörlése érdekében a Fidesz indított népszavazást, 2008-ban a szavazáson résztvevők nagy többsége a megszüntetés mellett szavazott. Ha hatalomra kerülne a baloldal, most is fizetőssé tennék az egészségügyet, ez egyértelműen kiderült már Márki-Zay Péter nyilatkozataiból.

2006-ban Gyurcsány még tagadta, hogy a vizitdíj bevezetésére készülnének

A 2006-os országgyűlési kampányban Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor április 5-én vitázott. Itt többek között arra szólította fel az akkori kormányfő Orbán Viktort, hogy vonja vissza a gyógyszerfelírási díjra, illetve a kórház-privatizációra vonatkozó állításait, mert ilyen szocialista terv nincs. Gyurcsány a vitában tagadta és hazugságnak nevezte, hogy gyógyszerfelírási díjat, vizitdíjat vezetnének be.

2007-ben végül bebizonyosodott, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott: vizitdíjat és kórházi napidíjat vezettek be.

A vizitdíj-köteles ellátás lett a háziorvosi- és fogászati ellátás, a járóbeteg-szakellátás és az annak keretében történő rehabilitációs ellátás is. Ennek alapösszege 300 forint volt, bizonyos esetekben azonban emelt, 1000 forintos díjat kellett fizetni, emellett kórházi napidíjat is bevezettek, vagyis nagy részben

fizetőssé tették az egészségügyet, miközben az emberek továbbra is fizették a társadalombiztosítást.

 

Vizitdíj-automata a Szent Imre Kórházban 2007-benForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

 A díjak bevezetése mellett ráadásul drasztikus kórházbezárásokra is sor került, számos kórházban csökkentették az aktív ágyak számát, összevonások, kapacitásleépítések történtek.

A magyarok nagy többsége támogatta a vizitdíj eltörlését

A vizitdíj, a kórházi napidíj eltörléséért a Fidesz kezdeményezett népszavazást 2007-ben, amelynek időpontját Sólyom László köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki. Az egészségügyet érintő kérdések mellett az úgy nevezett képzési hozzájárulás megszüntetése is a kérdések között szerepelt.

A népszavazás 50,51 százalékos részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben az igenek győztek, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult.

A válaszadók 82 százaléka a vizitdíj eltörlésére szavazott.

Gyurcsány Ferenc és Horváth Ágnes egészségügyi miniszterForrás: MTI/Vajda János

Az elbukott népszavazás után Gyurcsány Ferenc nem mondott le, bár erre többen is felszólították, ugyanakkor menesztette Horváth Ágnest, az SZDSZ egészségügyi miniszterét, ami végül az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásához is vezetett. 

A baloldal most is fizetőssé tenné az egészségügyet

Hiába mondták ki a magyarok már egyszer nagy többséggel egy érvényes népszavazáson, hogy nem kérnek a vizitdíjból és a kórházi napidíjból,

a választók véleménye láthatóan nem érdekli Márki-Zay Pétert.

A baloldal jelöltje már egy 2019-es videójában is kiállt a vizitdíj mellett, akkor „furcsának és meglepőnek” nevezte, hogy az Alkotmánybíróság átengedte a 2008-as népszavazás kérdéseit.

Úgy fogalmazott: „Emlékeznek még arra, amikor a Gyurcsány-kormány megbuktatásában az egyik jelentős lépés a Fidesz részéről, az egy (...) adózási kérdésben kiírt népszavazás volt, amit az akkori Alkotmánybíróság (AB) átengedett egészen furcsa és meglepő módon.

Ugye ilyet kultúrországokban nem lehet"

– tette hozzá Gyurcsány jelöltje.

Márki-Zay azonban most sem mondott igazat: a 2008-as referendum semmilyen szempontból nem ütközött az Alkotmánnyal.

Máskor is kiállt a vizitdíj mellett a baloldal jelölje.

Mint mondta,

Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabu bármiféle piacosítás. Nagy hiba.

Nem meglepő, hogy Márki-Zay támogatja a vizitdíjat, hiszen a vizitdíj megtartásáért indított 2008-as aláírásgyűjtés fő szervezője, a DK-s Komáromi Zoltán most a baloldal egészségügyi programírója lett. Ráadásul a nyugdíjasokat is plusz terhekkel sújtanák. 

Márki-Zay tavaly nyáron Vona Gábornak adott interjújában is szóba került az egészségügy. Gyurcsány jelöltje akkor azt mondta, hogy szerinte álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, sőt hozzátette:

Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet.

Mint mondta, „ahol [az egészségügy] nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be ott viszont jól működött. Tehát olyan nincs, hogy ingyenes egészségügy akkor, amikor például hálapénzzel fizetnek az emberek, meg zsebbe fizetnek.

Nincs ingyenes egészségügy, ez egy illúzió."

Nem meglepő, hogy ezzel valójában főnöke, Gyurcsány Ferenc szavait visszhangzotta Márki-Zay. Gyurcsány 2006-ban a Bajcsy-Zsilinszky kórház új épülettömbjének avatása előtti beszédében fogalmazott úgy "az egészségügy közös társadalmi kincsünk és üzlet is, kár ez utóbbit elhazudni, mert akkor zsákutcába jutunk."

Márki-Zay Péternek egyébként is meglepő gondolatai vannak a fizetős egészségügyről. Szerinte a magánosított egészségügy egyik előnye például, hogy "ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha ezt valakinek fedezi a biztosítása vagy a pénztárcája."

 De arról is meg van győződve, hogy a szüléshez nem kell orvos, és hogy Indiába érdemes menni szemműtétre.