A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében Budapesten, az Új köztemető Nemzeti Gyászparkjában szerdán.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kommunizmus olyan velejéig romlott eszme, amely a legkisebb mértékben sem tiszteli az emberi méltóságot.

Ehhez képest manapság is sokszor hangzik el a közbeszédben a kommunizmus emlegetése, akár egy olyan mondat is, hogy köztük még helye van a kommunistáknak, de akár még a fasisztáknak is - célzott Márki-Zay Péternek, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltjének egy kijelentésére a politikus.

Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy aki demokrata, az automatikusan antikommunista és antifasiszta.

Az államtitkár felidézte, hogy 1950 és 1953 között Magyarországon egymillió ember ellen indult büntetőeljárás és 300 ezer embert ítéltek el.

A második világháborút követően a kommunisták 800 ezer embert hurcoltak el kényszermunkára, a gulágra és málenkij robotra, az '56-os forradalom után pedig 200 ezren menekültek el az országból - mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából az Új köztemető Nemzeti Gyászparkjában 2022. február 23-ánForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Egy ilyen velejéig romlott rendszerrel semmilyen kompromisszum nem köthető, nemcsak egy demokrata számára, hanem minden olyan ember számára, aki fontosnak tartja az emberi méltóságot - tette hozzá.

A magyar kormány a család a nemzet és a hit megerősítésére törekszik, ugyanis ahol ezek az intézmények erősek, ott nincs eszmei keresnivalója sem a kommunizmusnak, sem a nácizmusnak - mondta Rétvári Bence.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára az Országgyűlés beemelte a nemzeti emlékhelyek sorába a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemetőket is.

A budapesti Új köztemető mellett a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemető is az 1945 utáni magyar történelem nemzeti nyughelyei, olyan kiemelt temetők, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben, hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti és egyházi személyiségek, egyszerű állampolgárok földi maradványai is nyugszanak - tette hozzá.

Emlékeztetett: a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján arra emlékezik az ország, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték.

A politikus nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, és önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált - mondta.

Barcza Attila, a Fidesz soproni országgyűlés képviselője úgy fogalmazott: a meggyilkoltak, kivégzettek elüldözöttek és minden terrort elszenvedett magyar nevében elfogadhatatlannak tartja, hogy 32 évvel a rendszerváltás után ma is vannak a baloldalon olyanok, akik a kommunizmus áldozataiból gúnyt űznek, és már ki is mondják azt, hogy kommunisták és fasiszták képviseletét is felvállalják.

Szerinte ennek intő jelnek kell lennie, hogy kötelesség megvédeni a mai szabadságot és magyarként kötelesség nemet mondani azokra a "birodalmi törekvésekre", amelyek magyar kultúrát és identitást veszélyeztetik.

Résztvevők a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az Új köztemetőben, a Nemzeti Gyászpark látogatóközpontjában 2022. február 23-án. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítottaForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Felelősségünk minden olyan kísérlet, szervezkedés ellen fellépni, amely az embertelen rezsim visszatérését, hatalomra jutását eredményezné - fűzte hozzá.

Meg kell becsülnünk azt a mai Magyarországot, ahol biztonságban élhetünk, ahol a jövőt tervezhetjük, ahol családunk, otthonunk létét nem veszélyeztetik diktatórikus erők - mondta a politikus.

Bank Barbara, a Politikai Elítéltek Közössége elnöke arról szólt, hogy a kommunista diktatúra által létrehozott rabtemetők nemzeti emlékhellyé nyilvánítása tisztelet az áldozatok előtt.

Annál is inkább, mert a kommunisták ki akartak törölni mindent a családok és a magyar nemzet emlékezetéből - mondta.

Susa Éva antropológus úgy vélekedett, hogy a kommunista diktatúra bűneinek része az is, hogy áldozatait jeltelen sírokba temette.

Ezzel ugyanis megfosztották az áldozatokat a minden embert megillető temetkezés, a hozzátartozókat pedig az emlékezés jogától - közölte.

A megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Nemzeti Gyászpark 300-as parcellájában.