Dömötör Csaba: A válságok találkozásának korát éljük

Dömötör Csaba nemzetközi kapcsolatok szakértője, politikus; 2018. május 8. óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője.

Amit most látunk, az a válságok és veszélyforrások találkozása. Küzdöttünk a gazdasági nehézségekkel, küzdöttünk és küzdünk a migrációs nyomással, még mindig küzdünk egy járvánnyal és ezek mellett most megjelent a háborús helyzet is. Ezek a válságok nem egymást váltják, hanem egymást erősítik, és ilyenkor számít igazán a politikai stabilitás, a higgadt és körültekintő cselekvés - mondta el Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Origónak adott interjúban. Az orosz-ukrán háború kapcsán Dömötör Csaba kifejtette, hogy a biztonság a következő évtized leginkább felértékelődő értéke.

A múlt héten kirobbant orosz-ukrán háború érinti Magyarországot is. Ön korábban azt mondta, hogy „semmilyen pártpolitikai megfontolás, semmilyen kampányszempont nem lehet fontosabb a magyarok biztonságánál". Hogyan látja, mit tehet a magyar kormány ennek garantálására?

Az említett mondatot az ihlette, hogy a baloldali vezetők egy rakás meggondolatlan kijelentést tettek az orosz-ukrán háború első napjaiban. Magyar katonákat és fegyvereket is küldenének a hadszíntérre.

Nem tudni, hogy kapkodásról van szó, a kormányzati politika pavlovi reflexszerű tagadásáról, vagy arról, hogy valaki kérte őket erre, de a végeredmény szempontjából mindegy is. A felelőtlen kijelentések emberéleteket veszélyeztetnek.

Dömötör Csaba szerint az most a legfontosabb, hogy a magyarok biztonságban legyenek Fotó: Polyák Attila - Origo

Történelmi tapasztalataink is azt mondatják velünk: nekünk ki kell maradnunk a most kirobbant konfliktusból. A miniszterelnök elítélte az orosz katonai beavatkozást, Ukrajna területi épségét is fontosnak tartjuk, ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a magyarok biztonságban legyenek.

Ön minden közéleti szereplőt arra kért, hogy ne tegyenek felelőtlen nyilatkozatokat. Ezzel összefüggésben közölte, hogy a baloldal beszállt egy rendkívül rosszindulatú álhírkampányba is. Mire gondolt pontosan?

Békeidőben sem szeretnénk hozzászokni az álhírekhez, de háborús helyzetben kimondottan nehezen viseljük őket. Vegyük például azt, amikor azt híresztelték, hogy Magyarország egyedüliként nem támogatta a SWIFT-rendszerrel kapcsolatos pénzügyi szankciókat. Felszállt erre az álhírvonatra Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke, na meg rengeteg hazai baloldali vezető. Elárasztották vele a netet.

A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarország nem bojkottált, nem vétózott semmilyen pénzügyi szankciót, ez egy szépen kifejlett hazugság.

Nemcsak morális probléma van ezekkel az álhírekkel, hanem biztonsági is. Ugyanis a kárpátaljai magyarokat tehetik ki atrocitásoknak. Legalább rájuk legyenek tekintettel.

Az államtitkár szerint az álhírek háborús helyzetben különösen veszélyesek Fotó: Polyák Attila - Origo

Hogyan értékeli azt, hogy Márki-Zay Péter azon túl, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, azt mondta, hogy „Orbán Viktor egy személyben felelős az ukrajnai háborúért"?

Az utóbbit a komolytalan mondatok dobozkájába raknánk, ha nem háborúról lenne szó. Maradjunk annyiban, hogy

nem lehetnek annyira kampányüzemmódban, hogy ilyen címeres sületlenséget állítsanak.

Mi nem okozói szoktunk lenni a háborúknak, hanem elszenvedői. Ezért is teszünk meg mindent azért, hogy a mostaniba ne sodródjunk bele. Ezért sem szeretnénk fegyvereket küldeni a hadszíntérre. Azért nem tudom nem megemlíteni, hogy egy végletekig legyengített honvédséget örökültünk. Csak hogy pár példát mondjak,

háborús héjajelölt baloldali elődeink elajándékoztak közel 80 tankot és 36 csapatszállító járművet, és úgy selejteztek le tüzérségi eszközöket, hogy nem vettek helyettük semmit. 2010-ben 17 tartalékos katona volt az országban, szemben a mai 11 ezerrel.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a baloldal egy végletekig legyengített honvédséget hagyott maga után Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezek után végül is nem meglepő, hogy a baloldal lesajnálóan a stadionépítésekhez hasonlította az új haderőfejlesztési programot, amelynek most látszik igazán a jelentősége. Csapatszállító és kiképző repülőgépek, helikopterek, harckocsik és páncéltörő eszközök is szolgálatba álltak. Képesnek kell lennünk arra, hogy megvédjük magunkat. A békéhez erő is kell.

Mi a különbség a 2015-ben és az azóta érkező illegális migránsok, valamint most az Ukrajnából, a háború elől menekülők között?

A két helyzet teljesen különböző. A migrációs hullámmal érkezők gazdasági okokból szeretnének Európába jönni, sok biztonságosnak tekinthető országon keresztül. Csak tavaly több mint 120 ezer illegális határátlépési kísérlet történt. A mostani számok alapján idén sem lesz kisebb a hullám.

Jellemzően életerős férfiak érkeznek. A magyar-ukrán határszakaszra viszont többgenerációs családok, gyerekek, családanyák, idősek. A közelgő, vagy az otthonuk közelébe már becsapódó háború borzalma elől menekülnek.

Menekültek Beregsuránynál. Adományvonal is indult, a 1357-et tárcsázva mindenki adományozhat 500 forintot, akár több alkalommal is Fotó: Koncz Márton - Origo

Légitámadások, tüzérségi támadások és tankok árnyékából.

Szörnyű ezt kimondani, de a határainktól légvonalban 170 kilométerre is csapódtak be rakéták. Azok számára, akik ezekkel a rakétákkal szembesültek, mi vagyunk az első biztonságos ország.

Nekünk kötelességünk segítő kezet nyújtani ebben a helyzetben. Az az összefogás, amelyet az elmúlt napokban láttunk, példaértékű. Magánszemélyek, családok, önkormányzatok, közintézmények, civil szervezetek mozdultak meg, és juttatnak el élelmiszert és különféle eszközöket a határhoz. A munkatársaimmal mi is viszünk egy szállítmányt. A kormány ezeket a felajánlásokat a Híd Kárpátaljáért segélyakcióval koordinálja. Adományvonal is indult, a 1357-et tárcsázva mindenki adományozhat 500 forintot, akár több alkalommal is.

Hogyan látja Márki-Zay Péter szerepét ebben a helyzetben?

Egyre nehezebb rendet vágni abban, amit mond. Azt szinte megszokhattuk, hogy

a menetrendszerűen érkező botrányos mondatait utólag, még melegében próbálja meg letagadni. Sajnos a háborús helyzetben sem tett le erről a szokásáról.

Mindenki gondoljon bele abba, hogy mit eredményezne ez a kibogozhatatlan politikai izgágaság, ha ők lennének a kormányrúdnál. Az az érzésem, hogy ennek kockázatait még a baloldali szavazók is látják most.

Egy háborús helyzetben nem lehet arra hivatkozni, hogy nem is úgy gondolta, és hogy „kiragadták a szavait" a szövegkörnyezetből.

Egy kiélezett helyzetben minden hibának súlyos ára van. Rosszabb esetben emberéletekben mérhető.

Dömötör Csaba kijelentette, hogy amit most látunk, az a válságok találkozása. Hozzátette: küzdöttünk a gazdasági nehézségekkel, küzdünk a migrációs nyomással és a világjárvánnyal, és ezek mellé most megérkezett a háborús kockázat is Fotó: Polyák Attila - Origo

Márki-Zay Gyurcsányhoz hasonlóan sértegeti a határon túli magyarokat, ezúttal a háború elől menekülő kárpátaljai embereket. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is felszólította a baloldalt, hogy ne használja fel ezeket az embereket a kampányához. Mit gondol erről?

Nehéz szavakat találni arra, hogy Márki-Zay Péter egy olyan helyzetben, amikor az elmúlt évtizedek legnagyobb humanitárius katasztrófája történik, amikor több százezren hagyták el Ukrajnát, azt tartja a legfontosabbnak, hogy az ide érkezők közül ki, kire fog szavazni. Az azzal kapcsolatos álláspontját pedig, miszerint a kárpátaljai magyarok jelentős része oroszbarát lehet, végképp minősíthetetlennek tartom.

A kárpátaljai magyarok nem okozói a konfliktusnak, hanem áldozatai.

Ön rámutatott az egyik videójában, hogy Vadai Ágnes, a DK alelnöke azt hazudta, hogy Orbán Viktor nem ítélte el az orosz agressziót. Ön szerint hogyan lehet felvenni a harcot a fake newst gyártó baloldali politikusok ellen?

Az álhírek elleni küzdelem kicsit mindig olyan, mintha egy gyorsuló vonat után futnánk, ettől függetlenül viszont mindent meg kell tennünk ellenük.

Itt arról volt szó, hogy Vadai Ágnes egy tüntetésen állította azt, hogy a miniszterelnök nem ítélte el az orosz agressziót, miközben Orbán Viktor ezt világosan megtette.

Egy olyan politikustól, aki korábban honvédelmi államtitkárként dolgozott, ennél azért nagyobb komolyságot és több felelősségérzetet várnánk el.

Az elmúlt 12 év során a vörösiszap-katasztrófa, a világjárvány, most egy háború, amivel szembenéz az ország. Hogyan értékeli az elmúlt 12 évet, és hogyan látja Magyarország lehetőségeit?

Sokféle krízishelyzettel kellett megbirkóznunk. Árvizek, kiélezett nemzetközi viták, és az orosz-ukrán konfliktusokból sem a mostani az első.

Egy ilyen időszakban dől el igazán, hogy melyik az a politikai erő, amelyre bajban is lehet számítani, és egy kiélezett helyzetben is az ország érdekeit tartja szem előtt, nem pedig mások elvárásait. Amit most látunk, az a válságok találkozása.

Küzdöttünk a gazdasági nehézségekkel, küzdünk a migrációs nyomással és a világjárvánnyal, és ezek mellé most megérkezett a háborús helyzet is.

Az államtitkár szerint higgadt és nyugodt cselekvésre van szükség Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezek a válságok nem egymást váltják, hanem egymást erősítik, és ilyenkor számít igazán a politikai stabilitás, a higgadt és körültekintő cselekvés.

A biztonság a következő évtized leginkább felértékelődő értéke, mi ezt meg akarjuk őrizni. Biztonság nélkül gyarapodás sincs.

Azért dolgozunk, hogy bármilyen veszéllyel is álljunk szemben, ne tudja megtörni az országépítés 12 éve tartó időszakát.