Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A múlt héten, nagy figyelemmel kísért katonai felvonulást követően Oroszország megtámadott egy Európai Unióval határos szuverén, független országot.
„Ma reggel Oroszország katonai erőt alkalmazott Ukrajnával szemben" – mondta aznap Orbán Viktor miniszterelnök. „Uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai akcióját."
„Magyarország álláspontja egyértelmű" – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, kimondottan a háború kitörésére utalva. „Kiállunk Ukrajna mellett. Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett."
Gyors és egyértelmű volt a lépés elítélése, az egyetlen ésszerű válasz egy ilyen súlyos fejleményre, és azóta egybehangzóan megszavaztunk valamennyi uniós és NATO-álláspontot.
Sajnos az utóbbi napokban hírként tálalt bizonyos beszámolók és pletykák alapján lehetnek olyanok, akiknek más a benyomása. Egyes források azt állították, hogy a Nyugat-Ukrajnában élő magyarok közössége függetlenségi népszavazást kezdett szervezni. Mások azzal vádolták Magyarországot, hogy akadályozza bizonyos uniós szankciók meghozatalát, például az orosz bankok kizárását a SWIFT-ből, illetve megtagadja a menekültek befogadását. Ebből semmi sem volt igaz, és bár egy részük a kapkodás számlájára írható, a jelenség rávilágított az Orbán-kormány kritikusainak negatív elfogultságára és politikai indíttatású opportunizmusára is. Hiszen már csak egy hónap van hátra az országgyűlési választásokig, és a kampányszezon már javában tart Magyarországon.
Úgy tűnik tehát, ez megfelelő pillanat arra, hogy korrigáljunk néhány hibát, valamint tisztázzuk Magyarország álláspontját és az általunk megfelelőnek – vagy éppen nem megfelelőnek – tartott eljárásmódot.
Először is igaz, hogy Magyarország nem szállít halálos fegyvereket, és nem engedélyezi az Ukrajnának szánt katonai segélyszállítmányok hazánk területén keresztül történő áthaladását.
Rendkívüli körültekintéssel járunk el a földrajzi közelségre és a Nyugat-Ukrajnában élő jelentős magyar közösségre tekintettel. Ahogy Szijjártó külügyminiszter említette: amennyiben Ukrajna fegyvereket kap például Magyarországról, akkor ezek a szállítmányok, valamint az azokat szállítók is célponttá válnak.
„Ne biztassák Magyarországot arra, hogy fegyvert küldjön abba a térségbe" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. „Ezeket a fegyvereket fel lehet használni magyar emberek ellen, hiszen Kárpátalján magyarok élnek, és onnan is soroznak be katonákat".
De ami ennél is fontosabb: mi a háború mielőbbi befejezésére és a békét támogató kezdeményezésekre fektetünk hangsúlyt. Magyarország nyolc másik uniós tagállammal (Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) együtt határozottan azt támogatja, hogy Ukrajna minél hamarabb megkapja az uniós tagjelölti státuszt. A mielőbbi diplomáciai megoldás érdekében a feleket a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre ösztönözzük. Ezért felajánlottuk, hogy Budapesten béketárgyalásoknak adunk otthont.
Ugyanakkor világossá tettük, hogy Magyarországon szívesen fogadunk minden Ukrajnából érkező menekültet. A legfrissebb jelentések szerint múlt csütörtök óta több mint 120 000 ember lépte át a határt. Arra számítunk, hogy a helyzet az elkövetkező hetekben még súlyosabb lesz, de ahogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki határlátogatásán elmondta, a menekültek számára országszerte kijelöltük azokat a helyeket, ahol menedéket, élelmet, sőt hosszú távon munkát is kapnak. Senkit nem hagyunk magára – mondta a kormányfő.
De nem a menekültek befogadása az egyetlen terület, melyet tekintve Magyarország előrelépett: a magyar kormány hazánk valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakcióját is jóváhagyta.
Magyarország első lépésként 600 millió forint (több mint 1,5 millió euró) humanitárius segélyt különített el a nemzeti segélyvonalon eddig összegyűlt több mint 200 millió forint (500 ezer euró) támogatáson túl. A kormány jótékonysági szervezeteket is támogat – a Magyar Vöröskeresztet és Magyar Egyházközi Segélyszervezetet nem kevesebb mint 1,35 milliárd forinttal (több mint 3,5 millió euró). Néhány nappal a háború kitörése után Szijjártó Péter bejelentette, hogy hazánk 100 000 liter üzemanyagot és 30 tonna ételt juttat a háborús övezetekbe.
„Az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét" – mondta a miniszterelnök egy e heti interjújában, hozzátéve: az oroszok katonai erőt alkalmaznak akaratuk érvényesítésére. A háborút semmilyen cél elérésének érdekében nem tartjuk elfogadhatónak, „és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli".
Miközben továbbra is eltökélt szándékunk elkerülni azt, hogy hazánkat belerángassák ebbe a háborúba, minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a feleket a tárgyalások folytatására és békekötésre ösztönözzük. Az egymásra mutogatás és a társadalom megosztása helyett itt az ideje, hogy minden jóakaratú ember és egész Európa egységesen e tragikus háború lezárásán munkálkodjon.
Dr. Kovács Zoltán
