Miért foglalták el Európa legnagyobb atomerőművét az oroszok?

Ukrán válság 2022, ukrán, orosz, háború, harc, atomerőmű, Zaporizzsja, erőmű, Zaporizzsjai
Enerhodar, 2022. március 4. Az orosz fegyveres erők tüzet nyitnak a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműre Enerhodarban 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Zaporizzsjai atomerőmű
Vágólapra másolva!
Ez eddig is egy nagyon intenzív háború volt, de valószínűleg még ennél is rosszabbra fordulhat a jövőben, hacsak nem születik valami politikai megoldás – mondta el az Origónak adott interjúban Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője. A biztonságpolitikai szakértő szerint nincs abban semmi meglepő, hogy az oroszok Európa legnagyobb atomerőművét elfoglalták csütörtök este, hiszen egy háborúban normális, hogy a támadó fél át akarja venni az uralmat a kritikus infrastruktúra felett. Demkó szerint az oroszok olyan kemény ellenállásba ütköztek Ukrajnában, ami miatt a háború akár rosszabbra is fordulhat a jövőben.
Vágólapra másolva!

Az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű felett – ezt közölte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pénteken az ukrán nukleáris szabályozási felügyeletre hivatkozva. Miért támadhatták meg az atomerőművet, miért volt ez fontos az oroszoknak?

Ez egy nagy energiatermelő egység, Európa legnagyobb atomerőműve.

Egy háborúban normális, hogy a hidak, Tv-tornyok, erőművek, egyszóval a kritikus infrastruktúra felett át akarja venni a támadó fél az uralmat.

Ez egy természetes dolog, bár nyilván egy atomerőmű közelében különleges óvatossággal kell eljárni, és itt most kérdéses, hogy az oroszok ezt megtették-e.

Az orosz fegyveres erők tüzet nyitnak a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműre Enerhodarban 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában Forrás: MTI/AP/Zaporizzsjai Atomerőmű

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében kijelentette, hogy az orosz tankok nem véletlenül lőttek az atomerőműre. Azt mondta, hogy „ezek a tankok fel vannak szerelve hőkamerákkal, úgyhogy tudták, mit csinálnak". Ha igaza van Zelenszkij elnöknek, akkor nem véletlen, hogy egy oktatóépület gyulladt ki az erőműkomplexumon kívül az orosz csapatok támadását követően. Szándékosan nem akartak nukleáris kárt okozni az oroszok?

Ukrajna egy megtámadott ország, egy brutális orosz agresszió áldozata, de látni kell, hogy ezzel párhuzamosan

egy információ háború is zajlik. Úgy, ahogyan Csernobilnál sem volt olyan szándék, hogy szándékosan nukleáris kárt okozzanak, itt sincs.

Már csak azért sem, mert a szélmozgás elsősorban Oroszország és Belarusz felé vinné a radioaktív sugárzást. Ha megnézzük, mi történt 1986-ban Csernobilban, akkor a közeli Kijev az első napokban nem igen kapott radioaktivitást, de a Belarusz és az oroszok igen, méghozzá a legnagyobb hullámban. Zelenszkij kijelentését úgy kell értékelni, mint, amit nyilvánvalóan egy megtámadott félnek mondania kell, vagyis, hogy az oroszok elveszítették a józan eszüket.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök televíziós beszédet mond Kijevben 2022. március 3-án Forrás: MTI/AP/Ukrán Elnöki Sajtószolgálat

Joggal feltételezhetjük, hogy annyira azért nem őrültek meg, hogy egy atomerőművet, ami Európában a legnagyobb, úgy sértsenek meg, hogy abból radioaktivitás szabaduljon ki.

Mi lehet a folytatása ennek, mire lehet számítani akár az atomerőmű, akár a háború tekintetében?

Oroszország próbálta gyorsan bevenni Ukrajnát, de sokkal nagyobb ukrán ellenállás várta, mint arra számítottak.

Tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén egy orosz légicsapásban kigyulladt logisztikai centrumban Kijevben 2022. március 3-án Forrás: MTI/AP/Efrem Lukackij

Oroszország éppen ezért most beveti a nehézfegyverzetét, amely sajnos nagyobb pusztítással fog járni, mint az eddigi, eleve nagyon pusztító háború.

Ez eddig is egy nagyon intenzív háború volt, de valószínűleg még ennél is rosszabbra fordulhat a jövőben, hacsak nem születik valami politikai megoldás.