Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A csütörtöki orosz-ukrán tárgyalás is sikertelenül zárult. Azt követően ráadásul az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azt nyilatkozta: "Nem támadtuk meg Ukrajnát". Oroszország fenyegetve érezte magát, és meg kellett védenie a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság lakosságát – indokolta. Hogyan értékelhetjük ezt?
A csütörtöki sikertelen tárgyalást követően
Szergej Lavrov nyilatkozata egyértelműen az orosz hibrid hadviselés egyik elemeként értékelhető, amikor is minden eszközzel próbálják letagadni, hogy háborút indítottak Ukrajna ellen.
Ezzel is azt szeretnék bebizonyítani, amit nagyon régóta hangoztatnak, miszerint nem tetszik nekik a NATO keleti irányba való terjeszkedése. Többször hivatkoztak már arra, hogy a biztonság egy és oszthatatlan, viszont a NATO túlságosan közel került Oroszországhoz. Ilyen esetekben mindig előveszik ezt a módszert. A másik módszer viszont mindig az, hogy a lakosság, a kisebbség és az ortodox vallás védelmére való hivatkozással indokolják az erő alkalmazását. Általában ez szokott lenni a megszokott narratíva diplomáciai szinten.
Szergej Lavrov azt mondta, hogy a tárgyaláson a humanitárius folyosókról egyeztettek, amiknek útvonalát a két ország csapatai fogják eldönteni. Ön szerint van esély a tűzszünetre?
Eddig azt tapasztaltuk, hogy másod- és harmadfokozatú diplomaták tárgyaltak ezekről a kérdésekről, így nem jutottak el a vezérkarokig Mariupolnál sem, tehát az információ nem jutott el az ott állomásozó csapatokig.
Törökországban elég magas szintű tárgyalás zajlott, innen már csak egy lépés, hogy Putyin és Zelenszkij találkozzanak.
Most a katonáknak kell valóságra váltani az ígéreteket: legalább hat városban humanitárius folyosót nyitnak az 1949-es genfi egyezmény szerint, ami az ártatlanok védelméről szól a fegyveres konfliktusok esetén. Ilyenkor több irányban jelölnek ki területeket, ahol a civil lakosság elhagyhatja a műveleti területet; illetve biztosítani kell azt is, hogy a nemzetközi szervezetek, mint például a Vöröskereszt vagy a Vörös Félhold, élelmiszert, vizet tudjon bevinni a lakosságnak. Azért van szükség a civilek evakuálására, hogy ne ők szenvedjék el a rakéta-, a sorozatvető- és a repülőgépcsapásokat.
Lavrov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utasítana el egy találkozót Zelenszkij ukrán államfővel, hogy megvitassanak bizonyos "konkrét kérdéseket". Ön szerint van realitása egy ilyen találkozó létrejöttének?
Ennek addig nincs esélye, ameddig az oroszok katonai célból nem szerzik meg Odesszát.
A szakértők szerint
arra készülnek az oroszok, hogy 24-72 órán belül bezárják a kijevi gyűrűt, és megkezdődik a főváros ostroma. Ha ez bekövetkezik, akkor nagy valószínűséggel nem fog találkozni egymással Putyin és Zelenszkij.
Amennyiben sokkal lassabban halad a gyűrű bezárása, az ukrán csapatok felszámolása, illetve a helységharc, akkor még – ez is a hibrid hadviselés része –, folyamatosan változtatni fogják a diplomáciai, a médiabeli és a gazdasági színtereket. Ekkor majd az oroszok újra fel fogják vetni a tűzszünetről való tárgyalás lehetőségét. Nagy valószínűséggel tehát csak ekkor kerülhet sor egy ilyen felső szintű találkozóra.
Hogyan értékelhető az, hogy Oroszország kilép az Európa Tanácsból?
Az ilyen jellegű külpolitikai lépések, vagy azok lebegtetése is a fentebb említett narratíva része. Oroszország korábban részt vett egy NATO-Oroszország tanácskozáson, ahol meg tudták beszélni a problémájukat.
Most van a felek kötött egy feszültség a szankciók miatt, az egész Európai Unióra és az Európai Közösségre is neheztel Oroszország. Tehát ez is egy jelzésértékű diplomáciai lépés, miszerint a jövőben nem kívánnak részt venni ebben a munkában.
Európában Oroszországgal közösen kellene megoldani a dolgokat, hiszen nagymértékű a kölcsönös egymásra utaltság műszaki, ipari, gazdasági és energetikai ügyekben is.
Nem kellene ezt az ablakot az oroszoknak bezárni, mert lehetőség szerint itt is tudnának kommunikációt folytatni Európával.
Mire számíthatnak az ukránok a közeljövőben?
Nagy valószínűséggel még van néhány ukrán zászlóalj-harccsoport Kijev körül, és ezeket megpróbálják majd az oroszok semlegesíteni, ezt követően pedig Kijev többgyűrűs védelmi vonalát, a külső védelmi gyűrűket precíziós eszközökkel megtámadni.
Várhatóan megpróbálnak behatolni a városba, módszeresen előretörni, és akár Zelenszkijt is elfogni.
Emellett számíthatunk arra, hogy mivel régóta várnak jobb időjárási körülményekre – Odessza mellett hat partraszálló egysége és hajója van az oroszoknak –, a szárazföldi csapatok megindulnak Odessza felé, így
a rakétanaszádjaikkal valószínűleg ostrom alá veszik Odesszát is. Ezáltal eleshet a teljes tengerparti résztől az ukrán fél. Így nem lesz tengeri kijáratuk, és az exportjuk és importjuk, valamint a kereskedelem és a hadiflotta sem tud majd kikötni.
