Az állam a kötelességét teszi, amikor támogatja a következő nemzedékeket nevelő intézményeket - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium új, 6,5 milliárd forint kormányzati támogatásból épült sportcsarnokának átadásán, pénteken.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy egy olyan magas színvonalú oktatási intézmény fejlesztése, mint a budai ciszterci gimnázium, éppúgy érdeke az országnak, Budapestnek, mint ahogy magának az iskolának.

Forrás: Simicskó István Facebook oldala

A miniszter megköszönte a ciszterci rendnek, hogy az iskola működtetésével hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is legyenek, akik "nemzetben gondolkodnak", akiknek egyéni sorsukon túl a nemzet, az ország sorsa is fontos.

Azt is megköszönte a rendnek, hogy olyan iskolát működtet, ahova sok szülő íratja be szívesen a gyermekét.
A politikus hozzátette, hogy a rendszerváltoztatás óta nagy utat tettek meg az egyházi iskolák. Büszkék lehetnek arra, hogy a kormány nem tudta úgy növelni az egyházi fenntartású iskolák számát, hogy ne legyen ezekben még mindig nagyobb túljelentkezés, mint amekkora az államiakban van.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy az oktatáshoz hozzátartozik a mindennapos testedzés is, ezért ragaszkodik a polgári kormány következetesen a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosításához az iskolákban.
Simicskó István, a XI. kerület KDNP-s országgyűlési képviselője arról beszélt: az új sportcsarnokkal és a gimnázium mellett lévő Szent Imre-templom felújításával megszépült Újbuda szíve.
A kerület büszke arra, hogy ilyen épületegyüttese van, és büszke a ciszterci gimnáziumba járó diákokra is

- mondta, hozzátéve, tapasztalatai szerint az egyházi iskolákban végzett fiatalok hite és értékrendje is stabil.
A KDNP frakcióvezetője szólt arról is, hogy a sport fontos eszköze a nevelésnek, formálja a gyerekek jellemét, "fair play-re", sportszerűségre nevel.
 Ha pedig a sportból áthozzuk a sportszerűséget a mindennapjainkba, akkor emberibb életet élhetünk

- tette hozzá Simicskó István.
Az új épületet Bérczi László Bernát ciszterci apát áldotta meg. Az apát köszönötjében úgy fogalmazott: "elődeink bátorságának és hitének talaján állunk ma itt".
Azt mondta, nagyot kellett álmodni, amikor a rend az XX. század elején, "egy égszakadással jellemzett történelmi korban" elindította budapesti iskoláját, de hajtotta őket a hit, hogy a jó célhoz megadatik a kegyelem és minden szükséges földi eszköz.
Hozzátette, hogy nagyot álmodott az apátság 2017-ben is, amikor az új sportcsarnokot tervezni kezdte. Elmondta, hogy az iskola "régóta görgetett problémái" a sikeréből fakadtak, az eredetileg 600 főre és heti két testnevelésórára méretezett iskolaépületet az utóbbi 20 évben egyértelműen kinőtte az intézmény. Ehhez az álomhoz csatlakozott a kormány, három kormányrendelettel összesen 6,5 milliárd forinttal támogatva az új épület megvalósítását.Az új sportcsarnokkal az összes sportteret az iskolán kívülre helyezve a gimnázium "fellélegezhet

- mondta Bérczi László Bernát.
A sportcsarnok átadása a Miniszterelnökség és a gimnázium csapatának futballmérkőzésével zárult.
A 3700 négyzetméteres sportcsarnokot Peschka Alfréd tervezte. A neobarokk iskolaépületet és - a Villányi út felől nézve - a bal oldalán elhelyezkedő, modern, látszóbeton homlokzatú sportcsarnokot egy üveghíd köti össze.
A sportcsarnok földszintjén egy két szint belmagasságú kézilabdapálya, valamint - egymás fölött elhelyezve - két normál belmagasságú edzőterem található. A felső szinten szintén egy - az alsónál nagyobb - sportpálya van, százötven fős lelátóval. A mosdók, öltözők, tanári szobák a földszinten és az első emeleten lettek kialakítva. A sportközpont alapkövét 2018 márciusában tették le.
A sportcsarnok építésével párhuzamosan az iskolaépület korábban sport funkciót ellátó helyiségeit ebédlővé, könyvtárrá, illetve tantermekké alakították át.
A budai ciszterci gimnáziumot 1912-ben alapította a rend, az oktatás ekkor a fővárostól - ideiglenesen - megkapott tantermekben folyt. Az iskola Villányi úti épületének alapkövét 1927-ben tették le, a Wälder Gyula által tervezett épületet két évvel később adták át. A gimnázium néhány év alatt az ország egyik legjobb középiskolájává vált, az 1940-es évekre a tanulólétszám elérte a nyolcszázat.
A kommunizmus idején a ciszterci rendtől elvett intézmény József Attila Gimnáziumként működött. A rendszerváltás után, 1992 szeptemberétől volt ciszterci osztály a gimnáziumban, 1997-ben pedig újraindult a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. Az iskolának jelenleg kilencszáz diákja van.