Az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna tervének elfogadása csak eszkalálná a háborús konfliktust. A terv elfogadásához egyébként eleve a konfliktusban lévő felek beleegyezése, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szükséges - mondta el Prof. dr. Resperger István ezredes, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője az Origónak adott interjúban. Az ezredes kifejtette, hogy jelenleg a háború negyedik fázisában, a felőrlés folyamatában tart a konfliktus. Úgy látja, hogy mindaddig, amíg Putyin nem tud felmutatni egy nagyobb győzelmet, nincs esély a békére. Azt is hangsúlyozta, hogy az oroszok nem véletlenül vetették be a Kinzsal hiperszonikus rakétájukat, mert ezzel is üzentek a NATO-nak, megmutatták, mire képesek. Resperger ezredes hangsúlyozta: most Kijev és Mariupol elfoglalása az oroszok legfőbb célja, mindenképpen még nagyobb nyomás alá akarják helyezni az ukrán felet.

Vasárnapi hír, hogy a felek a felvetett hat ügy közül négyben megegyezhettek. A török külügyminiszter szerint tűzszünetre is van kilátás, amennyiben a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően. Ez milyen irányba mozdíthatja el az erőviszonyokat, van esély a békére és a háború befejezésére?

A háború negyedik fázisában tart a konfliktus,

jelenleg a felőrlés folyamata zajlik. Mindkét fél próbálja a másikat a lehető legjobban kimeríteni.

A háború 23 napja tart, és ezen a ponton már fontos, hogy egy nagyobb dandár, ami 3-4 ezer fős, általában 30 napig elegendő készletekkel rendelkezik. Az oroszok célja, hogy egyrészt Donyeck és Luhanszk térségbe visszaszorítsák az ukrán erőket, illetve megpróbálják bekeríteni őket. Miközben az ukránok visszaszorulnak, egyre inkább fogy az elegendő muníciójuk. Másrészt viszont az oroszoknak gondjai vannak a logisztikával, hiszen a Krím-félszigettől Mariupolig, illetve Herszonig közel 200-300 kilométert haladtak előre, de az utánpótlás számukra is problémás. Ezeket a területeket nem tudják mindenhol ellenőrizni, így

az ukránok az aszimmetrikus gerilla-hadviseléssel, főleg a logisztikának sok veszteséget tudnak okozni.

Speciális tankelhárító akadályok egy úttesten a délnyugat-ukrajnai Odessza kikötővárosban 2022. március 18-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását UkrajnábanForrás: MTI/EPA/Sztepan Franko

Putyin a haderő számára világossá tette a háború céljait. A felek a tárgyalóasztalnál nagy valószínűséggel a Krím vízellátásáról és a Krím-félsziget elismeréséről fognak megegyezni, hiszen ezt korábban elzárták. A harmadik kérdés, amiről egyeztethetnek a felek, az Ukrajna semleges státusza, a negyedik a haderő leépítése, az ország lakosságához illeszkedő (kb. 100 000 fős) hadereje kell, hogy legyen, és nem lehetnek támadó fegyverei; illetve a két népköztársaság jogi helyzete is terítéken lehet. Putyin ezekre, plusz még kelet-ukrajnai területekre is igényt tartana. Szerintem még ebben lehet vita a felek között, hiszen a legnagyobb ukrán városok ostrom alatt vannak, a tengerparti részt az oroszok uralják, bár a műveletek most elakadtak.

Igaz, hogy kisebb ellenlökést hajtottak végre az ukránok Herszon irányába, és ott egy kis teret nyertek, de Kijevnél az oroszok megpróbálják bezárni az ostromgyűrűt. A békét mindkét fél gazdasági és logisztikai helyzete döntheti el, illetve az, hogy meddig bírja az orosz gazdaság nagyobb népmegmozdulás nélkül.

Ha bekerítik a donyecki részen az ukránok legnagyobb erőit, azt a 10-12 dandárt, akkor valószínűleg még hamarabb tárgyalóasztalhoz ülhetnek a felek.

Resperger István ezredes hangsúlyozta: Most Kijev és Mariupol elfoglalása az oroszok legfőbb célja, mindenképpen még nagyobb nyomás alá akarják helyezni az ukrán feletForrás: Hír TV

A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve. A nyugati szövetségesek között egyelőre egyetértés van ennek elutasításáról: a NATO-légtérzár Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint is közvetlen konfrontációt eredményezne Oroszországgal. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain kívülre. Kijelenthető, hogy ennek megvalósulása eszkalálná a konfliktust, és nem az enyhülést mozdítaná elő?

Ehhez eleve a konfliktusban lévő felek beleegyezése szükséges, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata. Biztos, hogy csak eszkalálná a konfliktust, a NATO viszont távol akar maradni a konfliktustól, nem tudnak beavatkozni ezen a területen.

Egyébként is hosszabb idejű folyamat és konszenzuson alapuló, minden NATO-tagország beleegyezésére szükség lenne a döntéshez.

Nem valószínű, hogy ez megvalósítható, hiszen ahogyan a békefenntartók bevetéséhez, ehhez is ENSZ BT-határozat kell, de ebben az oroszoknak viszont vétójoga van. Tehát nem tudnak beavatkozni, nem tudják megvalósítani az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna tervét.

Ennek alkalmazására korábban volt példa, amikor is Irakban az északi kurdok és a délen lakta siíták védelme érdekében humanitárius okokból bevetették, de most háború van, nem tud erre hivatkozni a kezdeményező fél, és mindenképpen szükség van az ENSZ BT határozatára.

Ön hogyan látja: az oroszok célja Kijev elfoglalása lehet, vagy inkább csak az, hogy nyomás alá helyezzék az ukránokat?

A legvalószínűbb, hogy nyomás alá akarják helyezni az ukránokat,

mert 7-10 orosz dandár áll szemben 4 ukrán dandárral. Vannak kiépített védőállások Kijevben, valamint a Nemzeti Gárda védi Zelenszkij elnököt a legjobban felszerelt alegységekkel, de ha az oroszok a gyűrűt bezárják, az északkeletről támadó harckocsi hadsereg, és az egyéb orosz dandárok is akcióba lépnek.

Ekkor módszeresen is egyfajta nyomásgyakorlás indul el, amely kiegészül rakétákkal, sorozatvetőkkel, manőverező robotrepülőgépekkel.

NATO-légtérzárat sürgető transzparens KijevbenForrás: MTI

Mit kell most tudni az oroszok támadói potenciáljáról?

Az oroszok 2018 óta tesztelnek hatféle fegyver-rendszert, ezekből az egyiket most két alkalommal be is vetették. Ez az úgynevezett Kinzsal-rakéta, ami hiperszonikus sebességre képes, tíz Mach sebességgel megy, közel 500 kilogramm robbanóanyagot tud magával vinni.

Az oroszok ezt azért tervezték, hogy a NATO légvédelmi rendszereit, a Patriotot és az Aegis-rendszert leküzdjék, és úgy tudjanak csapásokat mérni.

Ezeket repülőről indítják, 2000 és 3000 kilométeres hatótávolságuk van. Mivel nagy sebességgel mennek, ezért minden rendszert kikerülnek. A rendszer úgy is irányítható, hogy a célpont a repülés alatt is módosítható.

Ennek bevetése most egyfajta erőfitogtatás az oroszok részéről, miszerint nekik van ilyen fegyverük. Nem véletlen, hogy egy fegyverraktárt támadtak vele Nyugat-Ukrajnában.

A legszörnyűbb ebben az, hogy ezek után csak a pusztítás marad, és ilyen körülmények között egyik fél sem lehet igazi győztes.

Olyan veszteségek vannak már most, hogy csakis a pusztítás a nagyobb, nem a nyereség, ha egyáltalán beszélhetünk nyereségről egy háború esetén.

Gyermekek tolnak egy élelmiszerekkel megpakolt bevásárolókocsit Mariupolban, a Donyecki NépköztársaságbanForrás: Sputnik via AFP/Maksim Blinov

Mariupolt teljesen körbezárták az oroszok, a város védői ultimátumot kaptak, hogy hagyják el a várost, de az ukránok ezt elutasították. Miért van szüksége Mariupolra az orosz hadseregnek, és miért nem engedik be a segélyszállítmányokat?

Mariupol mindkét fél számára egy fontos tengerparti kikötő, amelyet 2014-ben egy erős győzelemben foglaltak vissza az ukránok. Azóta megerősítették, így nyilvánvaló, hogy nem szeretnék csak úgy feladni.

Az oroszok viszont már elzárták az ukránokat a tengerparttól, és három vagy négy lakónegyedbe szorult vissza az Azov zászlóalj. Ezek a katonák nem fogják megadni magukat egykönnyen: Zelenszkij elnök a leghősiesebb katonáinak tartja őket, bár meg kell jegyezni, hogy manapság is erőteljes náci beütéssel rendelkezik ez a zászlóalj.

Ha megszerzik az oroszok Mariupolt, azon felül csak bónusz, hogy megvan a teljes összeköttetésük a donyecki erőkkel és a Krím-félszigetről támadókkal. Tehát egy szárazföldi összeköttetést sikerült kialakítania az oroszoknak Oroszországtól egészen a Krímig.

Az a pár száz, maximum 1500 ellenálló, aki még a városban van, maximum néhány napig tudja tartani magát. Az oroszok mindent megtisztítanak, a kimenő embereket is mind ellenőrzik, nehogy kijusson a városból egyetlen katona is. Ezek alapján elég kétséges e zászlóalj sorsa. A civilek szempontjából már többször szó volt arról, hogy utat nyitnak számukra a humanitárius folyosók révén. Először Oroszországba is vittek embereket, bár ők nem nagyon akartak menni; egy másik aspektus pedig, hogy mindkét fél a másikat vádolta a lakosság kitelepítésének meghiúsulása miatt. Mindkét fél részéről vannak adatok arról, hogy az Azov zászlóalj is pajzsként használta a civileket, ők is lőttek rájuk, az oroszok közben bombáztak, tehát összességében katasztrofális helyzetbe hozták a még ott lévő, körülbelül 90-100 ezer embert.

A légi felvételen a Sevcsenko körút és a Kuprina utca sarkán lévő lakóépületek ágyúzással megsérültek Mariupol városában, a Donyecki Népköztársaságban. A város heves harcok helyszíne volt az elmúlt hetekbenForrás: Sputnik via AFP/Alexey Kudenko

Ha a feleknek sikerül megállapodniuk a humanitárius folyosókról, akkor Mariupol kimaradhat ezek sorából. Kijelenthető, hogy ott a legbrutálisabb most a helyzet? Mire számíthatunk az elkövetkező napokban?

Az elkövetkező napokban az oroszok a leginkább távol-keleti részekről, a nyugati katonai körzetből mindenhonnan plusz erőket akarnak bevonni a helyzet javítása érdekében.

A szakértők Kijevnél 24-48 órán belül további bombázásokat, sorozatvető-, repülőgépcsapásokat várnak, hogy be tudják zárni a gyűrűt.

Reménykedhetünk abban, hogy a tárgyalóasztalánál is továbblépnek ezen a négy ponton. Nagy kérdés, hogy mekkora marad ezek után Ukrajna, illetve, hogy mit tudnak majd a nemzetközi szerződésben garantálni.

Füst száll fel egy robbanást követően az ukrajnai Lviv közelében 2022. március 18-án. A város polgármestere, Andrij Szadovij a Facebookon azt közölte, hogy orosz rakéták csapódtak be a városközponttól mintegy hat kilométerre található nemzetközi repülőtér közelében, ám magát a repülőteret közvetlenül nem érte támadásForrás: MTI/AP/-

Mindent egybevéve, milyen kilátások vannak jelenleg a békére nézve?

A török elnökkel, az izraeli miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon

Putyin is kicsit engedékenyebb lehet, csak még szüksége van egy kis katonai sikerre.

Ez egy harkivi vagy kijevi győzelem lehet, hiszen vagy valami nagyvárost is be akar venni, vagy teljesen elzárni, hogy nyomást tudjon gyakorolni az ukránokra. Így egy-két hét alatt be kellene fejeződnie a háborúnak.