Kovács Zoltán: Nem kompromisszum kérdése a fegyverek és katonák átengedése a magyar-ukrán határon - videó

Nem kompromisszum vagy vélemény kérdése, hogy Magyarország nem enged át fegyvereket és katonákat a magyar-ukrán határon - jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Sky News Arabianak adott pénteki interjújában, amelyet szombaton osztott meg a Facebook-oldalán.

A kérdésre, hogy Magyarország miért nem akarja teljesíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követeléseit, például, hogy katonákat engedjen át a magyar-ukrán határon, Kovács Zoltán kiemelte,

Magyarország történelmi példák és tanulságok miatt mindig is nagyon határozott álláspontot képviselt.

Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Fotó: Csudai Sándor - Origo

Úgy fogalmazott, hogy

ez a magyar emberek akarata, tehát nem kompromisszum vagy vélemény kérdése",

hanem "olyan megbízatás, amit a miniszterelnök a magyar emberek nevében képviselt" és "nem kérdőjelezhető meg".

Az energiáról szólva kiemelte, rövid távon, a valós helyzet miatt "nincs helye semmiféle érzelmi vagy spekulatív megközelítésnek".

A helyzet pedig az, hogy a magyarországi olajkészlet 85 százaléka, a gáz 65 százaléka Oroszországból származik.

Azt is mondta, Magyarország álláspontja az orosz energiával kapcsolatban egyelőre nagyon határozottan egybevág Európa nagy részének az érdekeivel. Hozzátette, keményen dolgoznak azon, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat hathatóssá tegyék, de "léteznek áthághatatlan határok", és mindez nem vélemény vagy érzelem kérdése, hanem kőkemény valóság - szögezte le Kovács Zoltán.

Kitért arra, amikor az Ukrajnának szánt katonákról vagy fegyverszállításról van szó, a kormány szem előtt tarja a 150 000 kárpátaljai magyar érdekeit.

Az ő létjogosultságukat régebben sokszor megkérdőjelezték, szélsőségesek - legalábbis verbálisan - többször bántalmazták őket, nemcsak Ukrajnában, hanem Európában több más helyen is. Ezért "különös figyelmet fordítunk a helyzetükre", és ez az egyik oka annak, hogy nem szállítunk fegyvereket.

Értékelése szerint a magyar-ukrán viszony mindig is nagyon világos volt. A magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna területi szuverenitása sértetlen legyen.

Mert - ahogy a miniszterelnök is több alkalommal megfogalmazta -, kell, hogy legyen "valami" Oroszország és Magyarország között. Ugyanakkor Ukrajnának teljes mértékben teljesítenie kell minden nemzetközi szervezet vele szemben támasztott elvárásait, az ENSZ-től kezdve az Európai Unióig vagy a NATO-ig, amikor a nemzeti kisebbségekről és azok nyelvi vagy emberi jogairól van szó - szögezte le az államtitkár.

A Magyarországra érkező menekültekről szólva Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy

bármekkora terhet jelentsen és bármekkora költséggel járjon is, Magyarország törődik a menekültekkel, és nem tesz különbséget azok között, akik az életüket mentve menekülnek Magyarországra egy szomszédos országból.

Ugyanakkor Európa déli határain továbbra is erős a migrációs nyomás.

A magyar elv meglehetősen egyszerű: "teljes mértékben elkötelezettek vagyunk azok iránt, akik első biztonságos országként Magyarországra menekülnek". De "nemet mondunk az illegális migránsokra", "akik határok tucatjain kelnek át bármiféle engedély vagy a szabályok betartása nélkül,

mondván, ők menekültek", miközben valójában migránsok, akik egy jobb élet reményében jönnek Európába - hangoztatta.

A magyar kormány erre hívja fel a figyelmet - mondta, hozzátéve, az ukrán háború és az ukrán menekültek megerősítették a magyar álláspontot.

Kovács Zoltánt kérdezték az Amerikai Egyesült Államok és az EU oroszokat sújtó azon szankcióiról is, amelyek sport- és közösségi eseményeket érintenek, illetve amelyekkel vagyonos oroszok pénzét fagyasztják be.

Az államtitkár emlékeztetett: Európa már látott olyat, amikor intézkedések túlzóvá váltak, az érzelmek elszabadultak, és országokat, nemzeteket tettek felelőssé dolgok miatt. Meglátása szerint a kollektív büntetés nem a legjobb megoldás.

Kovács Zoltán óvatosságra intett, amikor egyszerű orosz állampolgárokat akarnak megbüntetni, főleg olyanokat, akik már régóta élnek Nyugat-Európában.

A háború Magyarországot sújtó gazdasági hatásairól szólva Kovács Zoltán elmondta, hogy

az Oroszország elleni korábbi szankciók nagyobb terhet jelentettek Közép-Európa országainak, így Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának.

Ez Kelet-Európán belül egymás közelségének és a már kialakított gazdasági együttműködésnek tudható be, beleértve Oroszországot is.

A magyar kormány - ahogyan a COVID ideje alatt is tette -, olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek

a magyar munkahelyeket és vállalkozókat védik és szolgálják, mert "hiszünk abban, hogy válságban és válság közepette mindig fontos előre, azaz a jövőre gondolni".

Megjegyezte ugyanakkor, jelen körülmények között különösen veszélyes a Magyarországot megillető európai pénzek visszatartása. Ezért Magyarország kéri a tulajdonképpen neki járó pénzösszegeket a Helyreállítási Alapból, valamint az Európai Unió következő hétéves, új pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források folyósítását.