Miközben Európa-szerte az egekben járnak az energiaárak, itthon – jórészt a Paksi Atomerőműnek köszönhetően – jelenleg is elérhető az olcsó energia. A hazai nukleáris kapacitás fenntartása és az olcsó villamos energia biztosítása érdekében megkerülhetetlen, hogy mielőbb megépüljön a Paks II. Atomerőmű. Ezért végtelenül kártékony és ellentétes Magyarország elemi nemzeti érdekeivel a baloldal Paks II elleni kampánya.

 

Paks hazánk „energiaszíve”Forrás: Hárfás Zsolt

A Paksi Atomerőműben termelt olcsó és klímabarát villamos energia nélkülözhetetlen. A tavaly előállított bruttó 16 TWh a hazai termelés 47 százalékát tette ki, mindezt úgy, hogy a rendelkezésre álló 2020-as adatok szerint 11,4 forint volt 1 kWh Pakson megtermelt áram, aminek köszönhetően Magyarországon a legolcsóbb a háztartási áramár az Európai Unióban. Mindeközben az import villamos energia részaránya a hazai fogyasztásból 27 százalékot tett ki 2021-ben, ami évek óta jelentős ellátásbiztonsági kockázat.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a 2021 végéig Pakson megtermelt 526 TWh villamos energia klímavédelmi szempontból is nagyon jelentős: ha ezt a hatalmas mennyiségű áramot széntüzelésű erőművekben kellett volna megtermelni, akkor 538 millió tonna többlet szén-dioxid került volna a légkörbe, azaz az atomerőmű működése ennyi szén-dioxid-kibocsátást takarított meg.

Nem véletlen, hogy tavaly az atomenergia megítélése szempontjából fontos döntést hozott az Európai Bizottság: zöld és fenntartható energiaforrásként ismerte el a nukleáris energiát. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése szerint az atomenergia még a nap- és szélerőműveknél is zöldebb. Mindezek alapján egyértelmű, hogy Magyarország számára az atomerőmű által termelt villamos energia klímavédelmi, ellátás- és nemzetbiztonsági, valamint gazdaságossági szempontból is kulcsfontosságú.

Alaperőműre nagy szükség van

Nagy mennyiségben, üzembiztosan, az időjárási viszonyoktól függetlenül, télen-nyáron, éjjel-nappal versenyképes áron és szén-dioxid-kibocsátástól mentesen villamos energiát csak és kizárólag atomerőművekben lehet termelni. Az üzemanyag-szállítások esetében is csak az atomenergia tud valós ellátásbiztonságot biztosítani, hiszen a nukleáris üzemanyag könnyen és kis költséggel készletezhető – az előírások szerint a Paksi Atomerőműnek legalább kétéves tartalékkal kell rendelkeznie. Az üzemanyag könnyen szállítható akár repülőgéppel is. A jelenlegi orosz-ukrán konfliktus közepette például Szlovákiába légi úton már kétszer vittek friss üzemanyagot Oroszországból. Emellett az atomerőművek a gázigények jelentős mérséklésében is segíthetnek; például ha a két új paksi blokk 2400 MW kapacitása révén megtermelt áramot gázerőművekkel kellene megtermelni, akkor ahhoz 4,5 milliárd köbméter földgázra lenne szükség, a közel felére annak, mint a jelenlegi éves fogyasztás. Tudomásul kell venni azt is, hogy nap- és szélerőművekkel nem lehet ellátásbiztonságot garantálni, hiszen akkor is kell áram, ha éppen nem süt a nap és/vagy fúj a szél. Németországban ilyen esetekben, az igények kielégítése céljából a még üzemelő atomerőművek 100 százalékos üzemeltetése mellett a klímavédelmi szempontból roppant káros szén- és gáztüzelésű erőműveket is csúcsra járatják.

A paksi reaktor

 

Paks jövője a Paks II. Atomerőmű

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása mindig is stratégiai kérdés volt a felelősen gondolkozó és kizárólag a nemzeti érdekeket szem előtt tartó energetikai szakemberek és politikusok körében. Mindezekre tekintettel, korábban már többször napirenden volt a Paksi Atomerőmű telephelyén építendő új blokkok kérdése. E tervek alapvetően egy vagy két új blokk építéséről szóltak, de az akkori politikai vagy piaci viszonyok miatt ezek nem valósultak meg. Jelentős atomfordulat 2009. március 30-án következett be, amikor az Országgyűlés előzetes elvi határozatot fogadott el a paksi telephelyen új nukleáris kapacitás megvalósítása érdekében. 2011-ben a Magyar Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégia már egy világos utat jelölt ki a két új paksi blokk megépítésével kapcsolatban, 2014 januárjában pedig konkrét döntés született két, VVER-1200 típusú blokk megépítéséről.

Az olcsó, biztonságos, folyamatosan rendelkezésre álló, s a klímavédelmi célok miatt megkerülhetetlen atomerőmű által megtermelt villamos energiára 40-50 év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint jelenleg. A hazai adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjén egész egyszerűen nincs más megoldás, nincs reális, megvalósítható alternatíva.

Hogyan működik egy modern atomerőmű?

Paks II. alapvető nemzetstratégiai kérdés is

A jelenleg is hatalmas import villamosenergia-részarány már most is rendkívül komoly ellátásbiztonsági kockázatokat hordoz, ugyanis nem tudhatjuk, hogy ez az import meddig és milyen áron áll rendelkezésre. Különösen azért nem, mert a szomszédos országok is hasonló gondokkal és kihívásokkal küzdenek, mint Magyarország. A közeljövőben várhatóan az egész Európai Unió jelentős kapacitáshiánnyal fog szembesülni, amelyet tovább súlyosbítanak az ukrán-orosz konfliktus következményei. A jelentős gázhiány óriási gázárakkal tetézve, a németországi még üzemelő atomerőművek politikai döntés nyomán történő leállítása, valamint a klímavédelmi okokból bezárásra ítélt szénerőművek kapacitásának kiesése tovább nehezíti a helyzetet. Emellett pedig nem feledkezhetünk meg a műszaki vagy egyéb, például politikai okok miatt felmerülő kockázatokról sem. Gondoljunk csak bele, ha nem épülne meg a Paks II. Atomerőmű és nem épülnének meg más szükséges erőművek sem, akkor kizárólag az importra támaszkodhatnánk.

Hogyan lesz az uránércből télen-nyáron és éjjel-nappal villamos energia?

Arról nem is beszélve, hogy a hazai villamosenergia-igények folyamatosan növekednek, a jövőben pedig a közlekedés zöldítése, valamint a hőszivattyús rendszerek fokozódó elterjedése miatt a gazdaságban még inkább felértékelődik az áram szerepe, miközben a következő években, évtizedekben számos hazai erőmű fog kiesni a termelésből. Éppen ezért a magyar kormány stratégiai célja a kitettség, az import minimalizálása, ugyanis ez szolgálná leginkább az ellátás- és a nemzetstratégiai célok teljesülését.

Kőkorszaki állapotok áram és gáz nélkül

A Paks II. Atomerőmű politikai és szakmai ellenzői, valamint az orosz gázszállítás azonnali megszüntetését követelők nem gondolnak bele a súlyos következményekbe. A képlet egyszerű: orosz gáz nélkül a magyar gazdaság megroppanna, hiszen ezt a forrást nem lehet nemhogy egyik napról a másikra, de még pár éven belül sem kiváltani. Egész egyszerűen azért, mert nem állnak rendelkezésre más, olcsó források és az ehhez szükséges infrastruktúra sem. A két új paksi blokk nélkül felkészülhetnénk az áramkorlátozásokra és a többszörösére emelkedett áramárakra is. Évente párszor gyertyafény mellett vacsorázni romantikus, de a hét minden estéjén...

Tavaly már ízelítőt kaphattunk a kapacitás- és áramhiány súlyos következményeiből, amikor egy hajszál választott el bennünket az európai villamosenergia-rendszer teljes összeomlásától (erről itt és itt lehet olvasni). Texasban tavaly februárban az emberek a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy mit jelent az extrém hideg téli időjárás, több napon át tartó áramkimaradással. Nem volt se világítás, se fűtés, iható víz, leálltak a szennyvíztisztítók, a házakban szétfagytak a vízvezetékek csövei, és emberek tucatjai haltak meg. Olyan család is akadt, amely a saját gépkocsijának a fűtését egy csövön keresztül vezette be a házba annak érdekében, hogy legalább így „csatornázzanak" be némi meleg levegőt, miközben a szomszéd benzines aggregátorából kapott áram felhasználásával tudtak csak televíziót nézni, vagy éppen világítani, amíg el nem fogyott a benzin. Németországban már tavaly arra készítették fel az embereket, hogy mit tegyenek gáz- és fűtéskimaradás esetén. Az oktatóvideóban azt mutatták be, hogy hogyan kell virágcserépből, gyertyák segítségével rögtönzött kályhát készíteni. Svédországban pedig arra kérték a fogyasztókat, hogy ne porszívózzanak, mert nem volt elég áram...

SzükségmegoldásForrás: AP

Mindezekre tekintettel a hazai ellátásbiztonság garantálása, az import villamosenergia-szükséglet jelentős mérséklése érdekében feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül, folyamatosan képesek villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más, például – a kormányzat által támogatott – naperőművet is kell építeni. Csak így tartható fenn a hazai fogyasztók biztonságos áramellátása és teljesíthetők a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy földgáz nélkül – amely térségünkben szinte kizárólag orosz gáz – nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió is súlyos helyzetbe kerülne...

Globális és európai helyzetkép

Egyre több ország ismeri fel az atomenergia rendkívüli jelentőségét a klímavédelmi, az ellátásbiztonsági, valamint a versenyképességi célok elérésében. Jelenleg 51 atomerőművi blokkot (márciusi adat) építenek az egész világon, és a következő évtizedekben mintegy 440 új blokk üzembe állítását tervezik. Az Európai Unió egyre több tagországa dönt úgy, hogy meghosszabbítja a már meglévő atomerőművi blokkjainak üzemidejét, esetleg újak építését tervezi: Franciaország és Magyarország mellett az Egyesült Királyság, Finnország, Szlovénia, de például idesorolhatjuk Csehországot, Romániát és Lengyelországot is. Mindeközben jelenleg is az atomenergia az európai klímabajnok.

Belgiumban március 18-án a szövetségi kormány az orosz-ukrán válság következtében elszabaduló óriási energiaár-növekedés miatt úgy döntött, hogy egy évtizeddel elhalasztja két atomerőművi egység 2025-ös végleges leállítását.

Németország eddigi megújulópárti és atomellenes energiapolitikája teljes kudarc. Az orosz-ukrán konfliktus előtt az atomerőművek és a szénerőművek leállítása, valamint az időjárásfüggő megújulók kiszabályozásának szükségessége miatt a gázerőművekre kívánták a hangsúlyt fektetni. Most egyre többen emelik fel a szavukat az áram- és gázhiány, valamint a sokkoló energiaárak miatt a még üzemelő atomerőművi blokkok üzemidő-hosszabbítása mellett. Mindeközben nagyon úgy tűnik, hogy a német szövetségi kormány nagyon szeretné már lezárni a még üzemelő atomerőművek végleges bezárása ellen folyó vitát, amelyet saját maga kezdeményezett. Ugyanakkor egyre fokozódik a nyomás a döntés megváltoztatására. A CDU Gazdasági Tanácsa szerint az atomerőművek esetleges üzemidő-hosszabbítását be kell vonni az energiapolitikai vitába, hiszen a jelenlegi katasztrofális helyzetre való tekintettel minden rendelkezésre álló áramtermelési mód fontos, így az atomenergia is. Sőt a tanács szerint a szénerőművek biztosította áramtermelést „legalább 2038-ig" folytatni kell...

Eközben Németországban például már gyárak állnak le a magas áramárak miatt. Elsőként a bajorországi Lech acélmű szüntette be az acélgyártást. Az ok prózai: a villamosenergia-költségek olyan magasak lettek, hogy a gyártás már egyáltalán nem gazdaságos. A súlyos áramhiány miatt növekszik a szénerőművi termelés, tartalék erőműveket is beindítanak. Mégis március 23-án délelőtt hatalmas áramhiány volt a németországi állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn villamosenergia-hálózatában. Az ok prózai: nem állt rendelkezésre elegendő áram, a Deutsche Bahn Németország jelentős részén több órán keresztül leállította a vasúti teherforgalom nagy részét.

Forrás: Deutsche Bahn AG/Deutsche Bahn AG/Claus Weber

Ugyanakkor az éremnek két oldala van. Néhány nappal ezelőtt egy német közigazgatási bíróság – környezetvédők „kérésére" – úgy döntött, hogy a Jänschwalde külszíni bánya működési engedélyét csak 2022. május 14-ig adja meg. Ezzel csak az a baj, hogy ez a bánya táplálja Németország harmadik legnagyobb szénerőművét, a Jänschwaldet, amelynek beépített kapacitása közel 3000 MW. Azaz, ennek kiesése tovább súlyosbítaná a német energiahiányt...

A jelen energiapolitikai döntései alapvetően határozzák meg a jövőnk alakulását, ezért ha felelősen állunk a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok teljesítéséhez, akkor az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára feltétlenül szükség van. Magyarország, a világ egyre több országához hasonlóan, ezt az utat választotta. Ne engedjük, hogy erről ideológiavezérelt „zöld" politikusok letérítsenek minket!

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője