Ahogy arról az Origo is beszámolt, az ukrán külügy nemtetszését váltotta ki az a tény, hogy az európai uniós külügyminiszterek tanácsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy ellenzi a repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett és a békefenntartónak minősített szárazföldi alakulatok küldését.
Szijjártó az ülésen egyértelművé tette, hogy hazánk nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem is engedi át a fegyverszállítmányokat Magyarország területén.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a magyar diplomácia vezetőjének állásfoglalása után Dmitro Kuleba külügyminiszter felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, és Ljubov Nepopnál arról érdeklődött, hogy miként lehetne elősegíteni a baloldal választási győzelmét. A konzervatív napilap nemzetbiztonsági forrásból úgy értesült, hogy ezt követően
Márki-Zay Péter baloldali jelölt stábja és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között meg is történt a kapcsolatfelvétel.
Ennek tudható be, hogy az Európai Tanács soron következő ülésén Zelenszkij elnök a diplomáciai protokollt áthágva kérdőre vonta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt annak kapcsán, hogy Magyarország miért nem engedi meg, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, illetve miért nem vezet be gazdasági szankciókat Oroszország ellen.
Orbán Zelenszkij valamennyi követelését elutasította.
A Magyar Nemzet értékelése alapján a fentiek tükrében tehát egyáltalán nem meglepő Zelenszkij és Márki-Zay színfalak mögötti együttműködése, hiszen a baloldal jelöltje többször nyilatkozott arról, hogy
a kemény szankciók elrendelése mellett fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába.
A cikk megjelenése után néhány órával Szijjártó Péter megerősítette a sajtóhírt.
A téma kapcsán az Origo megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjét.
Hogyan értékeli, hogy sajtóinformációk alapján megtörtént a kapcsolatfelvétel Márki-Zay stábja és Zelenszkij stábja között? Ezt a sajtóhírt már megerősítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Ifj. Lomnici Zoltán: A kapcsolatfelvétel, egyrészt része annak a példátlan nemzetközi intervenciós törekvéssorozatnak, mellyel a polgári-nemzeti kormányzatnak több dimenzióban és több fronton is meg kell küzdenie, másrészt a népszuverenitás elvének és a demokratikus felhatalmazás követelményének a nyílt megsértéseként értékelhető a baloldal részéről.
A magyar kormány egyértelmű felhatalmazást kapott arra, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb helyzetekben – például egy háborús konfliktus során – kialakítsa a magyar álláspontot.
Ennek megkerülése Márki-Zay Péter és stábja részéről nemcsak morálisan megkérdőjelezhető, hanem politikailag is elfogadhatatlan, ez a magyar emberek döntésének semmibevételeként értékelhető. Azzal, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a kormány háta mögött, bárminemű legitim felhatalmazás hiányában folytat egyeztetéseket egy háborúban álló ország vezetőjével,
a magyar emberek biztonságát teszi ki potenciális veszélynek.
Mindez a múlt negatív tapasztalatai fényében is rendkívül kockázatos, hiszen Márki-Zay Péter politikájának szerves részét képezik a felelőtlen kijelentések; a baloldali miniszterelnök-jelölt láthatóan nincs a vezetői higgadtság és a politikai tapasztalat birtokában.
Amit Márki-Zay Péter csinál, azt Amerika már 1799 óta szankcionálja. Az úgynevezett Logan Act, vagyis a Logan-törvény egy olyan szövetségi jogszabály, amely megtiltja a magánszemélyeknek, hogy külpolitikát folytassanak az Egyesült Államok nevében.
A baloldal kormányfőjelöltje épp ezt tette.
Elképzelhető, hogy arról egyeztettek, hogy baloldali győzelem esetén fegyvereket fogunk szállítani Ukrajnának?
Ifj. Lomnici Zoltán: A baloldal az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése óta számtalan olyan kijelentést tett, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy – amennyiben megnyernék az április 3-i választásokat –
fegyvereket küldenének Ukrajnának, ezzel kockára téve magyarok életét, illetve jelentősen megnövelve annak az esélyét, hogy Magyarország belesodródik egy értelmetlen fegyveres konfliktusba.
Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje az ATV azon kérdésére, hogy adna-e fegyvereket Ukrajnának, azt válaszolta, hogy „a NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk." A baloldali kormányfőjelölt egy március 4-i fórumán Orbán Viktort kritizálta, amiért nem küld fegyvereket Ukrajnába. „Nem engedi a fegyverszállításokat áthaladni magyar területen. Orbán Viktor azt hazudja, hogy ezzel veszélynek tenné ki Magyarországot..." – fogalmazta meg a háborúval kapcsolatos gondolatait a hódmezővásárhelyi polgármester, amelyből világosan látszik:
fegyvereket küldene Ukrajnába.
Márki-Zay Péter már a háború kirobbanása előtt sem a pacifista oldalon állt, a német Tagesspiegelnek adott interjúban ezt nyilatkozta: „A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU emellett döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk."
Juhász Ferenc, aki az MSZP honvédelmi minisztere volt, február 26-án kérte számon a kormányt, hogy miért nem küld lőszereket Ukrajnába.
Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke és a baloldal közös listájának ötödik politikusa a Magyar Hangnak fogalmazta meg nyíltan fegyverküldési szándékát:
„Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára..." Párttársa, Cseh Katalin EP-képviselő szerint „egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút."
A DK-s Rónai Sándor elmondta: „Nagyon sajnálom a magyar kormány tegnapi bejelentését, miszerint mi nem segítjük száz százalékig ezt a folyamatot, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításában segítenek." Gyurcsány Ferenc pártjának EP-képviselője szerint a fegyverszállítással nem veszélyeztetnénk a kárpátaljai magyarságot.
A fenti nyilatkozatok fényében, és mivel az ukrán elnök már számtalanszor kért katonai segítséget, reális elképzelésnek mutatkozik, hogy Márki-Zay Péter és Volodimir Zelenszkij arról (is) egyeztettek, hogy baloldali győzelem esetén Magyarország fegyvereket fog szállítani Ukrajnának.
Szintén baloldali győzelem esetén lehet realitása egy magyar katonai misszió Ukrajnába küldésének?
Ifj. Lomnici Zoltán:
A magyarországi baloldal nemcsak a fegyverek, de a katonák Ukrajnába küldését is támogatja.
Bár a NATO-tagok többsége, illetve a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg is elutasítja az emberi életek elvesztésének és a háború kiterjedésének kockázatát is magában hordozó azon javaslatot, miszerint békemissziót kellene küldeni Ukrajnába,
a magyar baloldal továbbra is kiáll amellett, hogy katonákat kellene küldeni a szomszédban dúló háborúba.
Márki-Zay Péter a Partizán nevű online csatornának adott interjúban arra a kérdésre, hogy biztosítana-e katonai segítséget Ukrajnának, így felelte: „Hát, hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is." A politikus hozzátette: „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk."
Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik alelnöke véleménye szerint „aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mert ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta."
A Gyurcsány-koalícióval együtt induló szélsőjobboldali párt képviselője nemcsak érzéketlenségéről tett tanúbizonyságot, de azt is nyilvánvalóvá tette, hogy támogatja a magyar katonák Ukrajnába küldését.
Volodimir Zelenszkij a béke és a semlegesség mellett lehorgonyzó államokat orosz pártinak bélyegzi, és a háborúból kimaradni kívánó országok ellen hergeli a nemzetközi közösséget, ezt fedezhetjük fel az alábbi, hét elején tett nyilatkozatában is: „Nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az Uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Mindenki pontosan tudja, az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait."
Mindezek arra engednek következtetni, hogy az ukrán elnök a baloldaltól várja, hogy fegyvereket és katonákat küldjenek az országába az oroszok ellen harcolni, ezért folytat megbeszélést – az egyébként semmilyen kormányzati vagy országos politikai pozíciót be nem töltő – Márki-Zay Péterrel, és támadja a nemzeti kormányt, ezzel beavatkozva a pár nap múlva esedékes országgyűlési választásokba.
Milyen veszélye lehet a kárpátaljai magyar, illetve a magyarországi magyar emberek biztonságára nézve a fentieknek?
Ifj. Lomnici Zoltán: A valóság Rónai Sándor állításával szemben az, hogy a fegyverszállítások és a magyar katonák háborúba küldése komoly veszélyt jelent a teljes nemzetünk számára.
A kárpátaljai magyarok közvetlen életveszélybe kerülnének, hiszen Oroszország kijelentette, hogy az Ukrajna területére érkező szállítmányokat célpontnak tekintik, így előfordulhatna, hogy a magyarlakta településeken áthaladó konvojokra mérnének csapást.
A magyar katonák és fegyverek bevonásával a háború elhúzódna, a front pedig kiterjedhetne Kárpátaljára, ami szintén a külhoni magyarok életét veszélyeztetné, ráadásul az orosz katonák a magyarokra ellenségként tekintenének. Szem előtt kell tartani, hogy a fegyverek és katonák küldése a konfliktuszónába azonnali megtorlással járhat a kárpátaljai magyarok számára.
A baloldal felelőtlen kijelentései az anyaországi magyarságra is veszélyt jelentenek, ugyanis ha belesodródunk a háborúba, az magyar életekbe kerülhet, honfitársaink tömegei halnának meg egy értelmetlen háború miatt.
A konfliktus elhúzódása egyúttal gazdasági nehézséget is jelentene Magyarországnak – ahogy az európai országok zömének –, ráadásul ha hadban állnánk Oroszországgal, és az orosz kormány úgy döntene, hogy elzárja a gázcsapokat, az beláthatatlan, de mindenképp tragikus következményekkel járna a lakosságra és a vállalati szektorra nézve egyaránt, hazánk ugyanis rá van utalva az orosz energiahordozókra.
Lehetséges, hogy arról is tárgyaltak, hogy amennyiben a baloldal nyer, akkor a balos kormány beiktatása után leállítják a Magyarországra irányuló orosz földgáz-, illetve kőolajszállítást?
Ifj. Lomnici Zoltán: Fontos megjegyezni, hogy Európában már a háború kitörése előtt is energiaválság uralkodott, és Brüsszel elhibázott energiapolitikájának következtében – amely a klímavédelmi célokat a mesterséges áremelés politikájával, tehát a lakosság költségeinek növelésével kívánja megvalósítani – hatalmas növekedésnek indultak az energiaárak. Éppen ezért nem véletlen, hogy a gazdasági szankciók energiaszektorra történő kiterjesztését hazánk mellett számos más uniós tagállam, köztük Németország sem támogatja teljes mértékben. Ennek oka, hogy a teljes energiaembargó bevezetése sokkal inkább az Unió tagállamait rendítené meg gazdaságilag, mintsem Oroszországot.
A magyar baloldal ennek ellenére már több alkalommal is egyértelművé tette, hogy a szankciókat az energia területére is kiterjesztené: többek között Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péter, Dobrev Klára, Szabó Tímea és Donáth Anna is ezirányú követelésének adott hangot.
Sőt, az LMP parlamenti képviselője, Kocsis-Cake Olivio egyenesen úgy fogalmazott, hogy: „Oroszország egy energia-nagyhatalom. [...] drágán adja el az energiát. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni". Mindez jól mutatja a baloldal politikájának következetlenségét, ugyanis ebben az esetben nemcsak a magyar háztartások terhei növekednének meg ugrásszerűen, állna le az ipar és menne tönkre a gazdaság, hanem Ukrajna is rendkívül nehéz helyzetbe kerülne, hiszen keleti szomszédunkhoz hazánkon keresztül érkezik a földgáz.
Mindezekért vajon mit ígérhettek ellentételezésképpen az ukránok Márki-Zaynak?
Ifj. Lomnici Zoltán:
Egyértelműen látható, hogy milyen alku köttetett a magyar baloldal és az ukrán kormányzat között: az ukrán kormány szereplői a nekik kedvező álláspontért cserébe politikai támogatást nyújtanak a magyar baloldalnak, melyben az is közrejátszik, hogy Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan Márki-Zay Péter politikáját szintén a nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok érdekeinek kiszolgálása határozza meg.
Az ukrán elnök nyíltan beavatkozik a magyar választási kampányba azzal, hogy a nemzetközi fórumok előtt méltánytalanul, személyeskedő stílusban fogalmaz meg politikailag motivált bírálatokat a magyar kormánnyal és annak miniszterelnökével szemben. Zelenszkij mindezt annak tudatában és annak ellenére teszi, hogy Magyarország és a NATO háborút érintő álláspontja teljes mértékben megegyezik, a gazdasági szankciókkal összefüggő magyar álláspontot számos más uniós tagállam is képviseli, továbbá
népességarányosan hazánk fogadja be a legtöbb menekültet – már több mint 500 ezer embert – európai összehasonlításban.