Márki-Zay Péter a magyar emberek biztonságát teszi ki veszélynek

Ellenzéki tüntetés, Budapest, Madách Imre tér, 2022.04.02. Márki-Zay Péter
Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzet nemzetbiztonsági forrás alapján arról írt, azt követően, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elutasította Kijev fegyverszállításokkal kapcsolatos követelését, Márki-Zay Péter baloldali jelölt stábja felvette a kapcsolatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök stábjával. Ennek tudható be, hogy Zelenszkij elnök később a fegyverszállítások elutasítása miatt kérdőre vonta Orbán Viktor miniszterelnököt. A sajtóhírt megerősítette Szijjártó Péter. Ezzel kapcsolatosan az Origo megkeresésére reagálva nyilatkozott a Századvég Alapítvány jogi szakértője, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Ifj. Lomnici Zoltán véleménye alapján azzal, hogy a baloldal jelöltje a kormány háta mögött, bárminemű legitim felhatalmazás hiányában folytat egyeztetéseket egy háborúban álló ország vezetőjével, a magyar emberek biztonságát teszi ki potenciális veszélynek. A jogi szakértő szerint a baloldali politikusok nyilatkozatainak fényében, és mivel az ukrán elnök már számtalanszor kért katonai segítséget, reális elképzelésnek mutatkozik, hogy Márki-Zay Péter és Volodimir Zelenszkij arról (is) egyeztettek, hogy baloldali győzelem esetén Magyarország fegyvereket fog szállítani Ukrajnának. A baloldali politikusok sajtómegnyilvánulásai alapján ifj. Lomnici Zoltán úgy véli, a magyarországi baloldal nemcsak a fegyverek, de a katonák Ukrajnába küldését is támogatja.
Vágólapra másolva!

Ahogy arról az Origo is beszámolt, az ukrán külügy nemtetszését váltotta ki az a tény, hogy az európai uniós külügyminiszterek tanácsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy ellenzi a repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett és a békefenntartónak minősített szárazföldi alakulatok küldését.

Szijjártó az ülésen egyértelművé tette, hogy hazánk nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem is engedi át a fegyverszállítmányokat Magyarország területén.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a magyar diplomácia vezetőjének állásfoglalása után Dmitro Kuleba külügyminiszter felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, és Ljubov Nepopnál arról érdeklődött, hogy miként lehetne elősegíteni a baloldal választási győzelmét. A konzervatív napilap nemzetbiztonsági forrásból úgy értesült, hogy ezt követően

Márki-Zay Péter baloldali jelölt stábja és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között meg is történt a kapcsolatfelvétel.

Ennek tudható be, hogy az Európai Tanács soron következő ülésén Zelenszkij elnök a diplomáciai protokollt áthágva kérdőre vonta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt annak kapcsán, hogy Magyarország miért nem engedi meg, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, illetve miért nem vezet be gazdasági szankciókat Oroszország ellen.

Orbán Zelenszkij valamennyi követelését elutasította.

A Magyar Nemzet értékelése alapján a fentiek tükrében tehát egyáltalán nem meglepő Zelenszkij és Márki-Zay színfalak mögötti együttműködése, hiszen a baloldal jelöltje többször nyilatkozott arról, hogy

a kemény szankciók elrendelése mellett fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába.

A cikk megjelenése után néhány órával Szijjártó Péter megerősítette a sajtóhírt.

A téma kapcsán az Origo megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjét.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője Forrás: Századvég

Hogyan értékeli, hogy sajtóinformációk alapján megtörtént a kapcsolatfelvétel Márki-Zay stábja és Zelenszkij stábja között? Ezt a sajtóhírt már megerősítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Ifj. Lomnici Zoltán: A kapcsolatfelvétel, egyrészt része annak a példátlan nemzetközi intervenciós törekvéssorozatnak, mellyel a polgári-nemzeti kormányzatnak több dimenzióban és több fronton is meg kell küzdenie, másrészt a népszuverenitás elvének és a demokratikus felhatalmazás követelményének a nyílt megsértéseként értékelhető a baloldal részéről.

Ennek megkerülése Márki-Zay Péter és stábja részéről nemcsak morálisan megkérdőjelezhető, hanem politikailag is elfogadhatatlan, ez a magyar emberek döntésének semmibevételeként értékelhető. Azzal, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a kormány háta mögött, bárminemű legitim felhatalmazás hiányában folytat egyeztetéseket egy háborúban álló ország vezetőjével,

a magyar emberek biztonságát teszi ki potenciális veszélynek.

Mindez a múlt negatív tapasztalatai fényében is rendkívül kockázatos, hiszen Márki-Zay Péter politikájának szerves részét képezik a felelőtlen kijelentések; a baloldali miniszterelnök-jelölt láthatóan nincs a vezetői higgadtság és a politikai tapasztalat birtokában.

Amit Márki-Zay Péter csinál, azt Amerika már 1799 óta szankcionálja. Az úgynevezett Logan Act, vagyis a Logan-törvény egy olyan szövetségi jogszabály, amely megtiltja a magánszemélyeknek, hogy külpolitikát folytassanak az Egyesült Államok nevében.

A baloldal kormányfőjelöltje épp ezt tette.

Elképzelhető, hogy arról egyeztettek, hogy baloldali győzelem esetén fegyvereket fogunk szállítani Ukrajnának?

Ifj. Lomnici Zoltán: A baloldal az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése óta számtalan olyan kijelentést tett, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy – amennyiben megnyernék az április 3-i választásokat –

Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje az ATV azon kérdésére, hogy adna-e fegyvereket Ukrajnának, azt válaszolta, hogy „a NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk." A baloldali kormányfőjelölt egy március 4-i fórumán Orbán Viktort kritizálta, amiért nem küld fegyvereket Ukrajnába. „Nem engedi a fegyverszállításokat áthaladni magyar területen. Orbán Viktor azt hazudja, hogy ezzel veszélynek tenné ki Magyarországot..." – fogalmazta meg a háborúval kapcsolatos gondolatait a hódmezővásárhelyi polgármester, amelyből világosan látszik:

fegyvereket küldene Ukrajnába.

Márki-Zay Péter már a háború kirobbanása előtt sem a pacifista oldalon állt, a német Tagesspiegelnek adott interjúban ezt nyilatkozta: „A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU emellett döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk."

Juhász Ferenc, aki az MSZP honvédelmi minisztere volt, február 26-án kérte számon a kormányt, hogy miért nem küld lőszereket Ukrajnába.

Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke és a baloldal közös listájának ötödik politikusa a Magyar Hangnak fogalmazta meg nyíltan fegyverküldési szándékát:

„Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára..." Párttársa, Cseh Katalin EP-képviselő szerint „egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút."

A DK-s Rónai Sándor elmondta: „Nagyon sajnálom a magyar kormány tegnapi bejelentését, miszerint mi nem segítjük száz százalékig ezt a folyamatot, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításában segítenek." Gyurcsány Ferenc pártjának EP-képviselője szerint a fegyverszállítással nem veszélyeztetnénk a kárpátaljai magyarságot.

Szintén baloldali győzelem esetén lehet realitása egy magyar katonai misszió Ukrajnába küldésének?

Ifj. Lomnici Zoltán:

Bár a NATO-tagok többsége, illetve a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg is elutasítja az emberi életek elvesztésének és a háború kiterjedésének kockázatát is magában hordozó azon javaslatot, miszerint békemissziót kellene küldeni Ukrajnába,

a magyar baloldal továbbra is kiáll amellett, hogy katonákat kellene küldeni a szomszédban dúló háborúba.

Márki-Zay Péter a Partizán nevű online csatornának adott interjúban arra a kérdésre, hogy biztosítana-e katonai segítséget Ukrajnának, így felelte: „Hát, hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is." A politikus hozzátette: „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk."

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik alelnöke véleménye szerint „aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mert ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta."

Volodimir Zelenszkij a béke és a semlegesség mellett lehorgonyzó államokat orosz pártinak bélyegzi, és a háborúból kimaradni kívánó országok ellen hergeli a nemzetközi közösséget, ezt fedezhetjük fel az alábbi, hét elején tett nyilatkozatában is: „Nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az Uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Mindenki pontosan tudja, az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait."

Milyen veszélye lehet a kárpátaljai magyar, illetve a magyarországi magyar emberek biztonságára nézve a fentieknek?

Ifj. Lomnici Zoltán: A valóság Rónai Sándor állításával szemben az, hogy a fegyverszállítások és a magyar katonák háborúba küldése komoly veszélyt jelent a teljes nemzetünk számára.

A kárpátaljai magyarok közvetlen életveszélybe kerülnének, hiszen Oroszország kijelentette, hogy az Ukrajna területére érkező szállítmányokat célpontnak tekintik, így előfordulhatna, hogy a magyarlakta településeken áthaladó konvojokra mérnének csapást.

Munkács vára Forrás: robertharding via AFP/Michael Runkel

A magyar katonák és fegyverek bevonásával a háború elhúzódna, a front pedig kiterjedhetne Kárpátaljára, ami szintén a külhoni magyarok életét veszélyeztetné, ráadásul az orosz katonák a magyarokra ellenségként tekintenének. Szem előtt kell tartani, hogy a fegyverek és katonák küldése a konfliktuszónába azonnali megtorlással járhat a kárpátaljai magyarok számára.

A konfliktus elhúzódása egyúttal gazdasági nehézséget is jelentene Magyarországnak – ahogy az európai országok zömének –, ráadásul ha hadban állnánk Oroszországgal, és az orosz kormány úgy döntene, hogy elzárja a gázcsapokat, az beláthatatlan, de mindenképp tragikus következményekkel járna a lakosságra és a vállalati szektorra nézve egyaránt, hazánk ugyanis rá van utalva az orosz energiahordozókra.

Lehetséges, hogy arról is tárgyaltak, hogy amennyiben a baloldal nyer, akkor a balos kormány beiktatása után leállítják a Magyarországra irányuló orosz földgáz-, illetve kőolajszállítást?

Ifj. Lomnici Zoltán: Fontos megjegyezni, hogy Európában már a háború kitörése előtt is energiaválság uralkodott, és Brüsszel elhibázott energiapolitikájának következtében – amely a klímavédelmi célokat a mesterséges áremelés politikájával, tehát a lakosság költségeinek növelésével kívánja megvalósítani – hatalmas növekedésnek indultak az energiaárak. Éppen ezért nem véletlen, hogy a gazdasági szankciók energiaszektorra történő kiterjesztését hazánk mellett számos más uniós tagállam, köztük Németország sem támogatja teljes mértékben. Ennek oka, hogy a teljes energiaembargó bevezetése sokkal inkább az Unió tagállamait rendítené meg gazdaságilag, mintsem Oroszországot.

Márki-Zay Péter, a baloldal közös jelöltje, valamint a korábbi jelöltek: Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter és Fekete-Győr András Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Sőt, az LMP parlamenti képviselője, Kocsis-Cake Olivio egyenesen úgy fogalmazott, hogy: „Oroszország egy energia-nagyhatalom. [...] drágán adja el az energiát. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni". Mindez jól mutatja a baloldal politikájának következetlenségét, ugyanis ebben az esetben nemcsak a magyar háztartások terhei növekednének meg ugrásszerűen, állna le az ipar és menne tönkre a gazdaság, hanem Ukrajna is rendkívül nehéz helyzetbe kerülne, hiszen keleti szomszédunkhoz hazánkon keresztül érkezik a földgáz.

Mindezekért vajon mit ígérhettek ellentételezésképpen az ukránok Márki-Zaynak?

Ifj. Lomnici Zoltán:

Az ukrán elnök nyíltan beavatkozik a magyar választási kampányba azzal, hogy a nemzetközi fórumok előtt méltánytalanul, személyeskedő stílusban fogalmaz meg politikailag motivált bírálatokat a magyar kormánnyal és annak miniszterelnökével szemben. Zelenszkij mindezt annak tudatában és annak ellenére teszi, hogy Magyarország és a NATO háborút érintő álláspontja teljes mértékben megegyezik, a gazdasági szankciókkal összefüggő magyar álláspontot számos más uniós tagállam is képviseli, továbbá

népességarányosan hazánk fogadja be a legtöbb menekültet – már több mint 500 ezer embert – európai összehasonlításban.