Áder János összehívta a parlament alakuló ülését

Budapest parlament
The parliament building, in German outdated Reichstag, is the seat of the Hungarian parliament in Budapest. The 268-meter-long building, located directly on the banks of the Danube, is one of the landmarks of Budapest. aftertake, outdoor shot on 23.09.2020. | usage worldwide (Photo by Frank HOERMANN / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP)
Vágólapra másolva!
Május 2-ára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök - olvasható az államfő határozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján tett közzé az elnöki hivatal.
Vágólapra másolva!

Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését a parlamenti képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra hívja össze.

Az Országház Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann

Az új Országgyűlés május 2-án, 11 órakor kezdi meg munkáját - olvasható a keddi határozatban. A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.

A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

Szintén az alakuló ülésen választják meg - az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után.

A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.

Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.

A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.

Az április 3-ai parlamenti választáson a Fidesz-KDNP 135 mandátumot szerzett, a DK-ból, a Jobbikból, az LMP-ből, az MSZP-ből, a Momentumból és a Párbeszédből álló tömörülés 57 mandátumot, míg a Mi Hazánk 6 mandátumot. Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.