Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben „barátságtalan" országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket „kompromittált valutákban", beleértve a dollárt és az eurót.
A Gazprom kedden értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket. Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy húszmilliárd köbméter gázt használ fel.
Magyarországot csak az európai gazdaságot jelentősen érintő áremelés szempontjából érintheti hátrányosan az, hogy Oroszország kedden felfüggesztette a gázszállításokat Lengyelországba és Bulgáriába
- jelentette ki a Századvég energetikai üzletágvezetője. Hortay Olivér közölte, hogy a hírre a holland gáztőzsde rögtön 15 százalékos áremelkedéssel reagált. A szakember szerint egyébként az orosz lépés egyrészt a rubelben történő fizetéssel kapcsolatos vita első következménye, másrészt pedig figyelmeztetés azoknak az országoknak, amelyek nem akarják elfogadni, hogy az oroszoknak az energiahordozóért a Gazprombankon keresztül fizessenek, amiről az Európai Bizottság már kimondta, hogy nem sérti az uniós szankciókat.
Lengyelország kedden új szankciókat vezetett be, ami a Gazpromot is érinti, így bármikor befagyaszthatja az orosz gázért fizetett összeget. Oroszország válasza a Fehéroroszország irányából Lengyelországba érkező Jamal-vezeték leállítása volt - mondta Hortay.
A Jamalon az elmúlt időszakban kis mennyiségű gáz érkezett Lengyelországba, így az intézkedésnek várhatóan nem lesznek súlyos ellátási következményei
- tette hozzá. Lengyelországnak tehát viszonylag kevés gáz kiváltásával és árnövekedéssel, Oroszországnak pedig minimális bevételkieséssel és a nem teljesítésből fakadó jogi következményekkel kell szembenéznie.
Bulgária helyzete aggályosabb, mert gázigényének több mint 90 százalékát az orosz szállítások fedezik. A bolgár kormány eddig mindössze azt jelezte, hogy lépéseket tesz az orosz gáz helyettesítése érdekében. Hortay szerint az intézkedés Magyarország szempontjából azért érdekes, mert hazánkba déli irányból Bulgárián keresztül érkezik a gáz. Ami bizalomra adhat okot, hogy sem Oroszországnak, sem Bulgáriának nem érdeke a további országokba történő szállítások korlátozása.
Az intézkedés tehát leginkább egy figyelmeztetés Európának: ha a kifizetések veszélybe kerülnek, Oroszország le fogja állítani a gázszállításokat.
Hortay arról is beszélt, hogy a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít a 2009-es orosz-ukrán elszámolási vitához. Akkor az ukránok elkezdték megcsapolni az orosz gázt, ezért leállt az orosz gáztranzit, így Magyarországra sem érkezett fűtőanyag. 2009-ben azonban az uniós tagállamok nagyon erősen segítették az orosz és ukrán fél tárgyalásait, hogy minél előbb asztalhoz üljenek a felek. Most nagy kérdés, hogy ez a megoldás másolható-e, a válasz inkább nemleges - mondta.
„Bulgária és Lengyelország tranzitállamok. Abban az esetben, ha az orosz gázt jogosulatlanul vonják ki a harmadik országokba irányuló tranzitból, az érintett mennyiséggel csökken a tranzitszállítás" – figyelmeztetett a Gazprom. „Ez jelzés Magyarországnak, Szerbiának és más országoknak, hogy ha hirtelen csökken a beérkező gáz mennyisége, akkor nem kell telefonálniuk és írniuk a Gazpromnak: minden kérdés a tranzitországokhoz szól" - tették hozzá.
Bár nyugtalanító az a hír, hogy az orosz Gazprom leállította a lengyelek után a bolgárok felé is a gázszállítást, hiszen abból az irányból jön a magyar gázimport jelentős része, fontos tudni, hogy a bolgároknak szóló lépés nem érinti a tranzitszállítást, így a Magyarországra irányuló földgázszállítás-szerződés ütemterv szerint és zavartalanul zajlik - jelentette ki Szijjártó Péter Facebook-oldalán szerdán.
A külgazdasági és külügyminiszter utalt rá, hogy míg a lengyeleknek és bolgároknak az elmúlt napokban lejárt egy fizetési kötelezettsége a Gazprom felé, és nem úgy teljesítettek, ahogy az oroszok kérték, így ezért lépett drasztikusat a Gazprom, addig Magyarországnak legközelebb csak május 22-én lesz fizetési kötelezettsége az oroszok felé, és a sorozatos brüsszeli figyelmeztetések, illetve a legfrissebb iránymutatás ellenére újra tisztázta, hogy éppen úgy fog fizetni a magyar állami cég a gázért, ahogy azt az orosz elnöki rendelet kérte.
