Szánthó Miklós beszéde a CPAC Hungary-n

Az Alapjogokért Központ főigazgatója köszöntötte a vendégeket, mutatjuk a beszéd leiratát.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Igazgató Urak! Tisztelt Püspök Urak és Vezető Rabbi Úr! Tisztelt Miniszter Asszony és Úr! Tisztelt Előadók! Kedves Vendégeink!

John Kennedy egykori demokrata-párti amerikai elnök – aki ma már vélhetően inkább republikánus lenne – sok évvel ezelőtt úgy fogalmazott: "Nem azért döntöttünk úgy, hogy a Holdra szállunk, mert az könnyű dolog lenne, hanem éppen azért, mert nehéz!". És hálásak vagyunk amerikai barátainknak, hogy így döntöttek – hiszen végül is így vált lehetségessé, hogy a magyar jobboldal negyedik kétharmados győzelmét még a Holdról is lehetett látni. Ezúton is köszönet amerikai barátainknak a műholdfelvételekért!

De a viccet félretéve, az iménti idézet iránytűként szolgálhat mindannyiunknak, bármekkora fába is vágjuk a fejszénket. Amikor mi, az Alapjogokért Központ az American Conservative Unionnal együtt elkezdtük megszervezni az első európai CPAC-et a jobboldal óceánokon átívelő összekapcsolásáért, tudtuk, hogy ez embert próbáló feladat lesz. De mi szeretjük a kihívásokat, és nem ijedünk meg azoktól. Főleg akkor nem, ha jó, nemes célokról van szó.

Nem véletlenül választottuk az első CPAC Hungary jelmondatául e három szót: Isten, haza, család. Ezek vagyunk mi, ez az, amiben hiszünk, és ez az, amire büszkék vagyunk: civilizációnk zsidó-keresztyén hagyománya, a nemzeti identitás és a szuverenitás védelme, a család és a gyermekek védelme. De mindez most veszélyben forog. Egy magát jóemberkedőnek beállító, valójában minden más véleményt elnyomó politikai gyakorlat átfogó támadás alá vette nem csak mindezt, de a szólásszabadságot, a józan észt és a természet törvényeit is.

A szomszédunkban dúló, kegyetlen háború idején ráadásul, amikor a nyugati világ együttállására, az egymás közötti kohézió erősítésére volna szükség, a nyílt társadalom hálózatának képviselői mással sincsenek elfoglalva, mint öncélú ideológiai csatározásokkal, mondvacsinált jogállamisági eljárásokkal és jelentésekkel - vagy éppen annak hivatalos rögzítésével, hogy a férfiak is szülhetnek.

Viszont akár még hálásak is lehetünk a progresszió kufárjainak. Hiszen annyira túltolják a bringát, annyira erőszakosan akarnak rátelepedni a hétköznapjainkra – a gyermekekére is –, hogy ösztönös ellenreakciót váltanak ki a hitük, hazájuk és családjuk mellett elkötelezett emberekből. Azokból, akiket Hillary Clinton nyomorultaknak, a magyarországi baloldal szintén leszerepelt miniszterelnök-jelöltje pedig ostobáknak nevezett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Különös öröm számomra, hogy mi itt közösen ezen értékek megvédése mellett tesszük le a voksunkat. Ezért küzdünk mindannyian, és nálunk, Magyarországon – az emberek támogatásával és a Jóisten engedélyével – megvan az a politikai képesség is, hogy mindezt a jobboldal immáron 12 éve döntéshozói pozícióból tudja megtenni. Létezik ugyanis egy magyar modell, ami bemutatásra érdemes, és amelyből szerintünk a világ más konzervatív közösségei is tanulhatnak. Csapják fel bátran Magyarország alkotmányát, ott van: „együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet."

Igen, a magyar jobboldal felismerte: a demokrácia nem csak liberális lehet. Sőt, most a liberálisoktól kell megvédeni a szabadságot. Mert igen, mi szabadon szeretnénk büszkék lenni nemzetünkre, mi magunk akarunk dönteni határaink védelméről, egy nő és egy férfi szövetségeként tekintünk a házasságra, szabadságot követelnünk a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyermeküknek adandó szexuális nevelést. Elutasítjuk az eltörlés kultúráját, a genderideológiát, és fellépünk a woke szélsőséges túlkapásaival szemben. Sőt, valójában mi vagyunk a lázadók. Lázadók vagyunk, mert a korszellemmel szemben családot alapítunk és hiszünk abban, hogy az ember becsületének alapja a munka. Patrióták vagyunk, akik bátorsággal, kitartással, a dolgok nevén nevezésével küzdenek azért, hogy – ahogy itthon szoktunk fogalmazni – Magyarország megmaradjon olyannak, amilyennek megismertük és szeretjük: megmaradjon magyar országnak. Mondjuk ki bátran: a mai nyugati világ egyik legsikeresebb politikai közössége a miénk, amely reményt adhat a nemzeti konzervatív erőknek – tengeren innen és odaát.

Tisztelt Vendégeink!

Ne legyen kétségünk, a globalista neomarxista-liberális elit azért frusztrált, mert a magyar jobboldal sikeres. És ne legyen kétségük külföldi barátainknak: Önök azért vannak ma itt, mert saját hazájukban képviselik azt a reménységet, amit Európa közepén a magyar jobboldal harcosai képviselnek. Hiába a földrajzi távolság: higgyék el, minden meglévő különbözőség ellenére végső soron ugyanazokkal a kihívásokkal küzdünk. És ezekre közös válaszokat tudunk adni itt a CPAC Hungary-n. Meg fogjuk valósítani a balliberálisok rémálmát, azt, amire eddig azt mondták lehetetlen: a nemzeti erők nemzetközi összefogását.

Ne feledjük, együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség!

Isten áldja Amerikát!

Isten áldja Magyarországot!

Isten áldja Önöket!