Az elmúlt napokban folytatódott a baloldalon a választási vereséget követő „ki tud hangosabb üzenet megfogalmazni a szavazóknak" játék. Ebben jelenleg a Demokratikus Koalíció jár az élen Gyurcsány Ferenc és Kálmán Olga vezetésével a Parlament falai között és a sajtóban is. A bukás felelősének kijelölése már megtörtént Márki–Zay Péter személyében, így a következő hetekben, hónapokban megindulhat a harc az 1,9 millió szavazóért és a baloldali kommunikációs tér uralásáért.

Az Országgyűlés május 16-i ülésén Gyurcsány Ferenc a napirend előtti felszólalásokban folytatta a korábban is jellemző szélsőséges kommunikációját, amikor is a megalakuló kormányt törvénytelennek nevezte annak ellenére, hogy immáron zsinórban negyedik alkalommal kapott kétharmados felhatalmazást a Fidesz–KDNP a választóktól.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője, elnökeForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Hozzátette, hogy a választás nem volt szabad és tisztességes, és az eredmény annak ellenére, hogy több mint 3 millió ember szavazott a kormánypártra, nem tükrözi a népakaratot. Ezt követően frakciójával együtt elsőként vonult ki az ülésteremből. Aznap este a párt szóvivője Kálmán Olga tovább ment az Egyenes beszéd élő adásában, amikor is a választásokat törvénytelennek nevezte és mindenféle érvelést nélkülözve megkérdőjelezte az egész hazai jogrendszert, valamint megismételte a pártelnök azon mondatait, miszerint illegitim a kormány. Az érdemi parlamenti politizálás helyett a DK tehát újra a radikális üzenetek megfogalmazására helyezte a hangsúlyt. Mi lehet a párt célja mindezzel, tehetjük fel a kérdést jogosan.

A politikai kommunikáció szakirodalmában általánosan elfogadott az a tézis, hogy két választás között a törzsszavazókhoz érdemes szólni, és számukra kell üzeneteket megfogalmazni, ilyenkor a cél a stabil bázis megtartása.Ebben az időszakban a keményvonalas gondolatoknak is sokkal nagyobb teret lehet engedni, míg a választásokhoz közeledve egyre inkább a bizonytalanok felé kell fordulni, és adott esetben puhább retorikát alkalmazni bizonyos kérdésekben, valamint célzottabb üzeneteket. Az újabb vereséget követően a DK is ebbe az irányba fordult, ami azért is kulcsfontosságú az esetükben, mert újdonsült legközelebbi szövetségesükkel, a Jobbikkal gyakorlatilag ugyanazokért a szavazói rétegekért versenyeznek. Emiatt is stratégiai jelentősége van annak, hogy a radikálisabb baloldali szavazók figyelmét és támogatását melyikük fogja tudni megtartani – esetleg erősíteni a másik kárára –, és vesz villámrajtot a két év múlva esedékes EP választásra való felkészüléshez, ahol jelen állás szerint a korábbi szövetségesek egymás ellen fognak elindulni. A „keménymagnak" szóló üzenetek azt a célt szolgálják, hogy Gyurcsány Ferenc biztosítsa önmaga és pártja vezető szerepét.

A DK rendszeresen kivonul az ülésrőlFotó: Csudai Sándor - Origo

Mindezt a legnagyobb parlamenti frakció mellett a kommunikációs tér leghangosabb szereplőjeként még hatékonyabban teheti meg. Helyzeti előnyét fokozza, hogy a többi párttal ellentétben – a romokban heverő Jobbikot leszámítva – a DK-ban nem várható elnök vagy társelnökváltás, így egyértelműek és letisztultak az irányvonalak és a belső erőviszonyok. A minél jobb EP választási eredmény azért is lesz kiemelten fontos számukra, mivel 2019-ben is az ott elért jó eredmény biztosított olyan alkupozíciót az ellenzéki összefogás tárgyalásain és az előválasztási alkukban, aminek az eredményeként ma az ő pártjuk van a legjobb helyzetben. A 2024-es EP voksolásoknak kulcsszerepe lehet az azt követő önkormányzati választások jelöltállító egyeztetésein.

Abban a tekintetben sincs újdonság, hogy a DK 2014-et és 2018-at követően is hasonló panelek mentén igyekezett építkezni. A nyolc évvel ezelőtti választások után még nem sikerült az önálló frakció alakítása, ezért független képviselőkként vettek részt az Országgyűlés munkájában. Vagyis vettek volna, mivel 2016-ban Gyurcsány teljes parlamenti bojkottot hirdetett pártja soraiban, és onnantól kezdve nem voltak jelen sem az üléseken, sem pedig a bizottságok munkájában. Tette ezt mindazok ellenére, hogy egy évvel korábban még azt mondta, hogy hiba lenne kivonulniuk a Parlamentből, és ez esetben nem tudna a választói szemébe nézni. A 2018-as választásokra tovább erősödött a párt, a korábbi miniszterelnök azonban a voksolások után csalást emlegetett, valamint felvetette annak a megfontolását is, hogy a megválasztott ellenzéki képviselők ne vegyék fel a mandátumot. A baloldal által ezúttal is hangoztatott ellenállás meghirdetését hangsúlyozta, amelyre akkor sem és egyelőre most sem került sor. Az áprilisi választások után több párt részéről felvetődött ismét annak a gondolata, hogy ne vegyék fel a parlamenti mandátumot, ám ennek ezúttal sem volt realitása, különösen a DK esetében, amely a legnagyobb frakció birtokosaként 400 millió forinttal kap többet a következő négy évben. Gyurcsány már tíz évvel ezelőtt feltette azt a kérdést a közösségi média felületén, hogy szabad-e részt venni a következő választásokon, majd meg is válaszolta azt azzal, hogy szerinte nem, és csak a bojkott lehet a megfelelő eszköz.

Kálmán Olga és Gyurcsány FerencForrás: Facebook

Egy évtizede tehát ugyanazt a kommunikációs mintát látjuk: folyamatosan kétségbe vonják a választási rendszer szabályosságát. Ennek ellenére minden alkalommal ugyanúgy elindulnak a parlamenti választásokon; felveszik mandátumukat és leteszik az esküt az alaptörvényre, miközben egyre erősebb eredményeket érnek el. Teszik ezt most mindannak ellenére, hogy a Magyarországon járt választási megfigyelők szerint is teljesen szabályosan zajlott minden április 3-án, és hogy minden egyes szavazókörben jelen voltak a baloldali megfigyelők, akik szintén nem tapasztaltak semmiféle visszaélést, amit más baloldali pártok vezetői is megerősítettek. Az már csak zárójeles megjegyzés, hogy Kálmán Olga az említett adásban arra a kérdésre nem adott választ, hogy abban az esetben is törvénytelennek tekintenék-e a választási rendszert, ha most ők alakíthattak volna kormányt. A korábbi trendeket figyelembe véve a következő időszakban valószínűleg folytatódni fog a fentebb vázolt hangos retorika, amelynek mérlegét legkésőbb 2024-ben lehet majd levonni.

Szerző: Hegedűs Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője