A háborús veszélyhelyzet kihirdetése nélkülözhetetlen lépés a sikeres válságkezeléshez

ukrán válság 2022, orosz, ukrán, háború, Ukrajna, pusztítás, DPR Russia Ukraine Military Operation Azovstal Horizontal
8197505 23.05.2022 In this handout video grab released by the Russian Defence Ministry, a mine explosion is seen during the clearance of the territory of the territory of the Azovstal steel plant in the course of Russia's military operation in Ukraine, in the Russia-controlled port city of Mariupol, Donetsk People's Republic. Over two days of work, Russian engineering units have already defused more than 100 explosive objects. Editorial use only, no archive, no commercial use. Russian Defence Ministry (Photo by Russian Defence Ministry / Sputnik via AFP)
Vágólapra másolva!
Egy kormánynak joga és kötelessége mindenek fölé helyezni a nemzeti érdeket, és megteremteni a normatív feltételeit annak, hogy megvédhesse a magyar államot és polgárait - így indokolta az Origónak adott interjújában ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a háborús veszélyhelyzet bevezetésének szükségességét. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebből kifolyólag a lépés nélkülözhetetlen a háborús válsággal szembeni eredményes és hatékony védekezéshez.
Vágólapra másolva!

Origo: Miért hirdetett a kormány háborús veszélyhelyzetet?

Ifj. Lomnici Zoltán: Magyarország közvetlen szomszédságában elhúzódó háború zajlik. A felek közötti tűzszünet és a majdani béke lehetősége mértékadó szakértők szerint távolinak tűnik, hiszen továbbra is heves összecsapások folynak, a delegációk pedig hosszú idő óta nem ültek egymással tárgyalóasztalhoz.

A háború húsba vágó következményei hatalmas kihívások elé állítják az országokat, melyek – ha nem kezelik őket megfelelően - drasztikus kihatással járhatnak a gazdaságra és a mindennapokra.

Ifj. Lomnici Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány rendezvényén Fotó: Polyák Attila - Origo

Origo: Mi a kormányzat döntésének a lényege, és ez az emberekre nézve mivel jár?

Ifj. Lomnici Zoltán: A veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik típusa, melyet a kormányzat hirdethet ki az Alaptörvényben meghatározottak szerint. Míg korábban a veszélyhelyzetet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében lehetett bevezetni, addig a jövőben erre a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetében is lehetőség lesz.

Veszélyhelyzet során a kormány sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be: rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Az így megalkotott rendeletek kiindulópontként tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján – meghosszabbítja hatályukat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a kormánynak a veszélyhelyzettel összefüggésben meghozott minden rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

Rendkívüli időkben határozottságra van szükség Forrás: AFP/Aris Messinis

A háborús veszélyhelyzetet érintő módosításokat a mai nap folyamán aláírta a köztársasági elnök, így azok a Magyar Közlönyben történő kihirdetésüket követő napon hatályba lépnek.

Origo: Hogy látja, szükségszerű volt-e a lépés?

Ifj. Lomnici Zoltán: A keleti szomszédságunkban zajló fegyveres konfliktus és azok hatásai Magyarországra is érdemi hatást gyakorolnak. Ráadásul ezen krízis tekintetében ismét egy átgondolatlan brüsszeli válságkezelésnek lehetünk tanúi, amely nemcsak hogy nem foglalkozik a kisebb, földrajzi és fizikai adottságaiknál fogva, önhibájukon kívül szorult helyzetbe került nemzetállamok érdekeivel, hanem egyenesen tönkre tenné az egész európai gazdaságot és ipart is.

Mindezt jól szemlélteti az is, hogy az Európai Unió tagállamainak többségében (például Ausztriában, Finnországban, Észtországban stb.) a háborús helyzet - a magyar szabályozáshoz hasonlóan - a különleges jogrend és a veszélyhelyzet kihirdetésének jogalapja lehet, amely során az alapjogok korlátozhatók, az államvezetés pedig ideiglenes többletjogosítványokkal rendelkezhet.

A mostani hazai módosítások kizárólag a fent megfogalmazott célokat szolgálják, ebből kifolyólag nélkülözhetetlenek a háborús válsággal szembeni eredményes és hatékony védekezés érdekében.

A háborús veszélyhelyzet "útja"

A parlament kedden döntött az Alaptörvény tizedik módosításáról, és ezzel összefüggésben a katasztrófavédelmi törvény megváltoztatásáról. Mivel Novák Katalin köztársasági elnök aláírta ezeket a törvényeket, így a kormány innentől kezdve veszélyhelyzetet hirdethetett a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Varga Judit igazságügyi miniszter a törvényjavaslatok expozéjában azzal indokolta a lépést, hogy a rendkívüli idők rendkívüli kihívásai miatt nagyobb mozgástér szükséges a kormánynak.

Nem sokkal a parlamenti szavazás után Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli bejelentkezésében közölte, hogy a kormány kedd éjféltől kihirdette a háborús veszélyhelyzetet.