Légitársaság-adó: Nyugat-Európát követi a kormány

A koronavírus-járvány idején bevezetett lezárások feloldása miatt megugrott a repülés iránt kereslet, a jelenség idehaza is érzékelhető. A kereslet felfutása kivételes jellegű, így extraprofitot jelenthet a légi cégeknél. Az adó hazai bevezetése mellett szól az is, hogy a társaságokra Nyugat-Európa több államában már kivetettek ilyen terhet, írja a Mediaworks Hírcentrum a Magyar Nemzeten.

A magyar kormány megadóztatja az extraprofitot – jelentette be múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök, az érintettek között szerepelnek a légi közlekedés egyes szereplői is.

Nem példa nélküli a haza intézkedés Forrás: Koncz Márton - Origo

A hazai közteher mértéke várhatóan 10-15 euró körül lesz, amit induló utasonként kell majd megfizetniük a légitársaságoknak. Az összes állami adóbevétel évi harmincmilliárd forint lehet.

A koronavírus hozza az extraprofitot

A közteher hazai bevezetése mellett több érv is szól. Először is az, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett lezárások globális feloldása után jelentősen megnövekedett a repülés iránti kereslet. Mivel számos európai ország mára megszüntette a korlátozásokat, így az induló utasok hazai számában is dinamikus növekedés várható.

Egyes becslések szerint visszatérhetnek a 2019-ben, vagyis a Covid-válság előtt rögzített értékek, így idén akár 7-8 millió induló utassal is lehet idehaza számolni. E várakozást támasztja alá, hogy 2022 első negyedévében a Liszt Ferenc-reptéren már meghaladta az egymilliót az induló utasforgalom.

Az üzleti és a turistautak számának érezhető növekedése jelentős többletbevételt hozhat a repülőgép-társaságoknak.

A magyar közteher bevezetése mellett szól az is, hogy efféle adót Európa számos országában szednek, alkalmazza már ezt a közterhet például Németország, Svédország, Hollandia, Franciaország és Norvégia is. A légi közlekedés megadóztatásának ráadásul számos verziója létezik, általában az induló utasok száma alapján vetik ki, és a légitársaságoknak kell megfizetniük. A szabályok egyik fontos jellemzője, hogy az adó még véletlenül se csökkentse az érkező utasok számát.

A németek is csinálják

Lássunk néhány nemzetközi megoldást! Németországban például az út hosszának függvényében 7,46 és 41,97 euró közötti összeget kell megfizetni minden utas után. Az adót a repülőgép-társaság vagy közvetlenül rója le az államnak, vagy úgynevezett adóképviselőn, vagyis egy erre létrehozott szervezeten keresztül.

Svédországban 6,1 és 40,6 eurónak megfelelő korona közé esik az utasonként fizetendő összeg. Kivételt mások mellett a két év alatti gyermekek jelentenek. A svéd állam közvetlen adóbefizetést vár.

Hollandiában egyösszegű adó van életben, ami az út hosszától függetlenül 7,95 euró. Az adót a légitársaság rója le vagy a repülőtéri kiszolgálón keresztül, vagy közvetlenül a repülőtérnek, és ezek a szereplők továbbítják a summát a központi költségvetéshez.

Franciaországban repülőtereként eltérő összegű adót szednek be, a tétel 5,7 és 14 euró között mozog. Az adót a járat üzemeltetője közvetlenül fizeti be az államkasszának, azaz rendelkezni kell helyi adószámmal.

Más, de hasonló az olasz út

Ausztriában két indulási adó van: a 350 kilométernél rövidebb utak esetében harminc euró a mérték, az összes többi járaton 12 euró. A közterhet a repülőgép-társaság megfizetheti közvetlenül, de itt is lehetőség van képviselőt beiktatni.

Az előzőektől némileg eltér az olasz megoldás. Itt is kell fizetni indulási adót, de a közterhet kimondottan a kis repülőgépekre, illetve a helikopterekre vetik ki. A mérték 100 kilométer alatti, főként helikopteres utaknál tíz euró utasonként, 100 és 1500 kilométer között száz euró/fő, míg hosszabb utaknál 200 euró utasonként. Az adót a repülőgép üzemeltetőjének kell megfizetnie.