Az uniós szintű gázembargó bevezetésének megkísérlése valós és közvetlen veszély, mely a szakértők szerint még a kőolajembargónál is súlyosabb következményekkel járna az európai gazdaságra és háztartásokra nézve, így a jövőben is nagy csatákra kell számítani, melyek során továbbra is különös jelentőséggel fog bírni a nemzeti érdekek mentén történő határozott kiállás – mondta az Origónak adott interjúban ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője. Ifj. Lomnici szerint Orbán Viktornak a kőolajembargó kapcsán tanúsított határozott kiállása a térség országaival történő jövőbeli jó kapcsolat és együttműködés vonatkozásában, diplomáciai szempontból is hatalmas siker. Hozzátette: a kormányfő nem tett és tesz egyebet, mint betartatja Brüsszellel az alapszerződéseket. Ifj. Lomnici hangsúlyozta, hogy a brüsszeli szankciós politika minden jel szerint alkalmatlan a helyzet kezelésére, mivel a lebegtetett büntetőintézkedések folyamatosan stresszben tartják az energiapiacot és az európai gazdaságot, és láthatóan nem képesek a béke előmozdítására.

Orbán Viktor brüsszeli sikere egyértelmű, a józan ész győzött az olajembargó ügyében. Ön szerint Magyarország jövője szempontjából miért jelentős, hogy a magyar miniszterelnök ekkora sikert ért el Brüsszelben?

Egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar miniszterelnök sikeresen megvédte az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kitörése óta következetesen elfoglalt, nemzeti érdeken alapuló azon álláspontját, miszerint

nem megengedhető, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg egy olyan háború árát, melynek hazánk nem részese.

A kormányfő nem tett és tesz egyebet, mint betartatja Brüsszellel az alapszerződéseket, ennek keretében pedig olyan elvek érvényesülését, mint például a szolidaritás. Orbán Viktor a csúcstalálkozón elért eredménnyel megvédte Magyarországot egy olyan brüsszeli tervezettől, amely amellett, hogy

ellehetetlenítette volna a magyar embereket és a háztartásokat óvó kormányzati intézkedéseket, a magyar gazdaságot is tönkretette volna.

Ugyanis ha Brüsszel eredeti javaslata – vagyis a tengeri szállítás mellett a csővezetéken keresztül érkező orosz kőolajembargója – megvalósult volna, abban az esetben Magyarországnak energiaellátási zavarokkal és egy drasztikus energiapiaci sokkal kellett volna szembenéznie. Ennek következményeként

nem lehetett volna fenntartani sem a rezsicsökkentés, sem pedig a benzinárstop intézkedését, az energiaárak és az infláció tovább emelkedtek volna, ezáltal növelve a munkanélküliséget.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint Orbán Viktor óriási diplomáciai sikert aratott BrüsszelbenFotó: Polyák Attila - Origo

Ráadásul a brüsszeli szankciós politika minden jel szerint alkalmatlan a helyzet kezelésére, ugyanis amellett, hogy a lebegtetett büntetőintézkedések konstansan stresszben tartják az energiapiacot és az európai gazdaságot, láthatóan nem képesek a béke előmozdítására.

A brüsszeli Politicónak nyilatkozott Mark Rutte liberális holland kormányfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik legfőbb kritikusa. A holland miniszterelnök elismerte, hogy az olajembargó ügyében Magyarországnak van igaza. Mi az oka annak, hogy még a kritikusaink is elismerik a magyar sikert?

Földrajzi, fizikai és történelmi okai is vannak annak, hogy egyes európai országok számára miért elfogadhatatlan a csővezetéken keresztül érkező orosz kőolajimport leállítása. Értelemszerűen az Európa egyes régióiban bekövetkező ellátási zavarok negatív gazdasági következményei más területekre, és így közvetve Európa egészére is begyűrűztek volna. Ennek ismeretében a magyar kormányfő által elért eredmények nem csupán Magyarország szempontjából tekinthetők sikernek. Mindezt a magyar kormány legnagyobb kritikusai is elismerik, ami azonban rávilágít arra, hogy

a politikai nyomásgyakorlás és a hangzatos szlogenek mögött valójában mindvégig tudták azt, hogy a magyar kormányfő igénye legitim, és állampolgárainak megóvása érdekében elengedhetetlen.

Mindent összevetve tehát Orbán Viktornak a kőolajembargó kapcsán tanúsított határozott kiállása a térség országaival történő jövőbeli jó kapcsolat és együttműködés vonatkozásában, diplomáciai szempontból is hatalmas siker.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben, 2022. május 30-án. Az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyaltakForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Sokan próbálták meggyőzni Orbán Viktort a brüsszeli csúcs előtt, hogy „álljon be a sorba". Kijelenthető, hogy kizárólag a miniszterelnök képviselte saját országa érdekeit Brüsszelben, ezért is érte el, amit akart: megvédeni a magyar érdekeket?

Példátlan, minden képzeletet felülmúló nyomásgyakorlással kellett megküzdenie a magyar kormányfőnek annak érdekében, hogy megvédhesse Magyarország és a magyar emberek érdekét. A brüsszeli bürokraták, az ukrán elnök és a balliberális média kommunikációs hadjáratánál azonban még megdöbbentőbbek voltak azok a kijelentések, melyekben baloldali politikusok – köztük Robert Habeck német alkancellár és Katarina Barley európai parlamenti alelnök – az egyhangúság megkerülésének adtak hangot, annak érdekében, hogy az európai egység princípiumát megsértve, az Unió Magyarország nélkül vezethesse be a büntetőintézkedéseket. Olena Zerkal pedig még ennél is továbbment; az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója, korábbi külügyminiszter-helyettes

nyíltan megfenyegette Magyarországot, amikor úgy fogalmazott, hogy „bármi történhet" az Ukrajnán keresztül áthaladó, hazánk kőolajellátását biztosító Barátság kőolajvezetékkel, ha a magyar álláspont kitart.

Mindemellett azt is fontos megjegyezni, hogy

a Bizottság a hatodik szankciós csomag tervezetével összefüggésben sem a büntetőintézkedések hatására bekövetkező várható gazdasági következményekről, sem azok megfelelő áthidalásáról nem készített mélyelemzést.

Pedig a mértékadó szakértők figyelmeztettek, hogy a teljes kőolajembargó bevezetése súlyos következményekkel fog járni a tagállamok és Európa gazdaságára nézve. Ennek ellenére – Orbán Viktor kivételével – az európai országok vezetői ismét félretették nemzeti érdekeiket, és lelkiismeret-furdalás nélkül végrehajtották a brüsszeli akaratot.

Mark Rutte holland, Sanna Marin finn, Kiriákosz Micotákisz görög és Alexander De Croo belga miniszterelnök az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozón, Brüsszelben, 2022. május 30-ánForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A magyar miniszterelnök megmutatja, hol vannak az Unió határai – írja a Die Presse osztrák lap az olajembargós megállapodás kapcsán. Orbán Viktor történelmi jelentőségű, profi politikus, akinek nem ez az első ekkora sikere, elég a kötelező betelepítési kvótás vitára gondolni. Várható, hogy a jövőben a gázembargót fogja erőltetni Brüsszel, és újabb csata vár a magyar miniszterelnökre?

Brüsszel láthatóan a szankciók eredménytelensége és az európai gazdaságot sújtó hatásai ellenére sem kíván felhagyni ez irányú politikájával. Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén korábban kijelentette, hogy

ez év végére akár kétharmadával is csökkenthető az orosz gáz importja,

a cél pedig az, hogy 2030-ra teljesen megszabaduljon tőle az Unió. A biztos emellett arra is felszólította a tagállamokat, hogy ne fizessenek rubelben az orosz gázért.

A Gazprom éppen a hét elején állította le a fizetési feltételek megsértése miatt a Hollandiába történő gázszállítást.

Kardoskúti földgáztárolóFotó: Polyák Attila - Origo

Az előbbiek ismeretében

az uniós szintű gázembargó bevezetésének megkísérlése valós és közvetlen veszély, mely a szakértők szerint még a kőolajembargónál is súlyosabb következményekkel járna az európai gazdaságra és háztartásokra nézve, így a jövőben is nagy csatákra kell számítani, melyek során továbbra is különös jelentőséggel fog bírni a nemzeti érdekek mentén történő határozott kiállás.

A már említett szolidaritás betartatása azt is jelenti, hogy ne az emberekkel fizettessék meg a háború és a hibás brüsszeli energiapolitika árát. Például hazánkban a társasházak, lakótelepek által évtizedek óta használt távhő 71 százaléka földgázalapú, így különösen igazságtalan lenne, ha a palagázzal vagy a megújuló energiaforrásokkal házaló és gyors váltást követelő multik helyett ők szenvednék el a brüsszeli nyomásgyakorlás költségeit.