Mint arról korábban az Origo is beszámolt, az Európai Unió globális minimumadót akar bevezetni éppen a háborús infláció idején, amely képtelen ötlet, óriási gondokat okozna, például Magyarországnak is. Magyarország továbbra sem támogatja az adót, annak bevezetését országgyűlési határozat is elutasította, támogatva a kormány álláspontját. Bevezetésével hazánk elveszítené az adóelőnyét a térségben és Európában, ráadásul a vállalkozásoknak olyan pluszterheket jelentene, amit még egy normális gazdasági időszakban is nehéz lenne elviselni, nemhogy egy háború sújtotta helyzetben. Ráadásul az egész globális minimumadót azért találták ki, hogy a nagy amerikai tech cégek ne tudjanak kibújni az adózás alól - ehhez képest érdekes módon ezeket végül teljesen kihagyták belőle, vagyis ők továbbra sem kell, hogy adózzanak.

A globális minimumadó lényege, hogy

a különböző országok egységesen 15 százalékos társasági adót vessenek ki a multinacionális vállalatokra, és 2023-ban léptetnék életbe.  

A legmegdöbbentőbb, hogy háborús infláció idején akarnak globális minimumadót bevezetni, ami eszement ötlet. Brüsszel teljesen érthetetlen módon jó ideje saját polgárai ellen dolgozik, ami az orosz-ukrán háború miatt könnyen végzetes lehet.

Bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban arról beszélt, hogy a magyar kormány ellenzi a globális minimumadó ötletét,

ANNAK BEVEZETÉSÉTŐL MÉG EGY MÉLYÜTÉST KAPNA AZ EURÓPAI VERSENYKÉPESSÉG.

Hozzátette, hogy az európai gazdaság nagyon komoly nehézségekkel néz szembe a háború miatt,

EBBEN A HELYZETBEN A TERMELŐ VÁLLALATOKAT SÚJTÓ ÚJABB ADÓTERHEK VÉGZETESEK LEHETNEK.

Döntött a globális minimumadóról a Parlament, nem engedik, hogy kétszeresére nőjenek a vállalkozások adóterhei

118 igen, 32 nem és 6 tartózkodó szavazattal döntött az Országgyűlés a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elutasításáról. Bánki Erik fideszes képviselő, a Gazdasági Bizottság elnöke keddi felszólalásában emlékeztetett:

a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai kezdetben a nagy technológiai cégek adóelkerülését kívánták megakadályozni, és egyetértettek a tech óriások egységes, 15 százalékos megadóztatásában.

Az Európai Parlament azonban ezzel párhuzamosan egy második pillér kidolgozásába kezdett, amely

nemcsak a technológiai vállalatokra, hanem valamennyi cégre kiterjesztené a 15 százalékos adót.

Magyarországon a vállalati adóteher 7,5 százalékos, így a globális minimumadó ezt megduplázná.

Nálunk a legalacsonyabb a társasági adó mértéke

Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke - 9 százalékos -,

AMI ARRA ÖSZTÖNZI A NAGYVÁLLALATOKAT, HOGY AZ ITT MEGTERMELT NYERESÉGÜKET NE VIGYÉK KI AZ ORSZÁGBÓL, HANEM ITT ADÓZZANAK UTÁNA.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor is egy háború zajlik Európa határain, "rossz ötletnek" tartja a magyar kormány, hogy olyan döntések szülessenek az európai adózási rendszerről, amely Európa egészét versenyhátrányba hozná a világ többi részéhez képest, hiszen

a világ más részén sehol nem hoztak egy adott dátummal, kötelező jellegűen hasonló döntést.

Kovács Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy

Európa versenyképessége eleve hanyatlik az elmúlt években", és Európa sokkal gyorsabban veszíti el a világgazdaságban, a befektetésekben, a versenyképességben elfoglalt helyét, mint azt korábban gondolták volna.

Emlékeztetett arra is, hogy

az intézkedés Magyarországon duplájára növelte volna azt az effektív adóterhelést, amely alapján az országban a termelővállalatok működnek.

Ez pedig azért problematikus, mert mi a termelővállalatok Magyarországra vonzásával tudtuk elérni, hogy több mint egymillió munkahely jöjjön létre olyan adózási környezetben, amelyben az alacsony adók mellett folyamatosan bővülni tudott az államháztartás mozgástere. Azaz, a munkahelyek veszélyeztetése mellett a globális minimumadó olyan versenyhátrányt okozna Magyarországnak Európán belül, amely ellentmond a magyar nemzeti érdeknek

- tette hozzá. Kovács Zoltán vélekedése szerint Európában mindenhol energiaválság van, és a háború okozta különböző természetű válságra válaszul a magyar kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot is létrehozott.

Elmondta azt is, hogy az előző ciklusokhoz hasonlóan Magyarország kormánya próbál előre gondolkodni, és a folyamatokból látható következményeket megelőlegezve hoz döntéseket az ország érdekében.

Példaként említette az extraprofit-különadókat, amelyeket a terhek megosztása céljából átmeneti jelleggel, célzottan vezetett be a kormányzat annak érdekében, hogy ne a magyar emberek fizessék meg az emelkedő árakat.

Kiszelly Zoltán, a Századvég igazgatója az Origónak adott interjúban azt is mondta:

"AZ ADÓNAK AZ A CÉLJA: HOGY CSÖKKENTSÉK AZT A VERSENYELŐNYT, AMIT MOST AZ ALACSONYABB ADÓT HASZNÁLÓ ORSZÁGOK ÉLVEZNEK A NYUGATI CENTRUMORSZÁGOKHOZ KÉPEST, AHOL JELENLEG 20-30 SZÁZALÉK KÖZÖTT MOZOG A TÁRSASÁGI ADÓ MÉRTÉKE. NEKIK EZ EGY CSÖKKENTÉST JELENTENE, NEKÜNK VISZONT EMELÉST"

Hozzátette: ez egy világkormányzás felé tett lépés, amit mi, magyarok nem akarunk. Most még csak a globális társasági adót határozzák meg, azután majd a globális alapjövedelmet, a globális áfát, és nyilvánvaló, hogy ez a nemzeti sajátosságokat nem veszi figyelembe.