Putyin és Zelenszkij megítélése is romlott, őket kedvelik legkevésbé a magyarok

ZELENSZKIJ, Volodimir
Harkiv, 2022. május 29. Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatást tesz a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 29-én. Zelenszkij az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal
Vágólapra másolva!
Zelenszkij és stábja a közelmúltban több alkalommal is bírálták Magyarországot, amely szerepet játszhatott az ukrán elnök népszerűségvesztésében. A Vlagyimir Putyinról negatív véleményt megfogalmazók tábora a vizsgált időszakban nem változott, májusban és júniusban egyaránt a megkérdezettek 72-72 százaléka tartozott ebbe a csoportba – állapítható meg a Századvég júniusi felméréséből. 
Vágólapra másolva!

A felmérés rámutat arra, hogy a fegyveres konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett politikusok megítélése – a májusi adatokhoz viszonyítva – romló tendenciát mutat. A kutatás szerint

a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya májusról júniusra 65-ről 68 százalékra nőtt, míg Joe Biden amerikai elnök esetében 62-ről 64 százalékra emelkedett.

Fontos kiemelni, hogy

Zelenszkij és stábja a közelmúltban több alkalommal is bírálták Magyarországot, amely szerepet játszhatott az ukrán elnök népszerűségvesztésében

(többek között Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azzal vádolta hazánkat, hogy területi igényei vannak Ukrajnával szemben, majd megfenyegette Magyarországot, valamint Zelenszkij kifogásolta, hogy a magyar kormány mentességért küzdött Brüsszel olajembargós javaslata kapcsán).

A Vlagyimir Putyinról negatív véleményt megfogalmazók tábora a vizsgált időszakban nem változott, májusban és júniusban egyaránt a megkérdezettek 72-72 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

Forrás: Századvég Alapítvány

A Századvég – júniusban először – az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megítélését is megvizsgálta. Ennek fényében kijelenthető, hogy

a magyarok közel fele (49 százaléka) kedvezőtlenül viszonyul von der Leyen személyéhez, míg a politikusról pozitívan vélekedők aránya 33 százalékra tehető.

A Bizottság elnökének kedvezőtlen hazai megítélése – egyebek mellett – arra vezethető vissza, hogy az orosz–ukrán háború okozta szorongatott helyzet ellenére is bejelentette, hogy Brüsszel megindítja az egyes uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben.