Az orosz-ukrán háború nyomán a kormány elsődleges céljává vált a biztonság garantálása - jelentette ki a honvédelmi miniszter a Mathias Corvinus Collegiumban megtartott előadásán, hétfőn Budapesten.

Ugyan a kormány világossá tette, hogy ez nem a mi háborúnk és Magyarország nem fog idegen érdekekért vérezni, de a megtámadott állam, vagyis Ukrajna oldalán kell állnunk - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Ebben a helyzetben fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést, amit elősegít, hogy sok évszázad óta most először képes Magyarország arra, hogy szuverén, nemzeti politikát folytasson - tette hozzá a politikus. Úgy vélekedett, hogy Európában a magyar kormány lép fel a legerőteljesebben a béke megteremtése mellett és ellenzi a háború további eszkalációját. Ezzel együtt Magyarország hatékonyan vesz részt a NATO védelmi képességeinek növelésében - tette hozzá. A szövetség más keleti tagállamai mellett Magyarországon is felállt egy zászlóalj harccsoport, a többi között amerikai katonák részvételével. Székesfehérváron létrejött egy többnemzetiségű irányítási központ és 2025-ben újra magyar vadászgépek fogják ellátni a Baltikum légtérrendészetét, immár harmadik alkalommal - sorolta.
Ezzel párhuzamosan 2023-ban már a GDP 2 százalékát fordítja az ország a haderő fejlesztésére, a források 48 százalékát pedig a védelmi technika fejlesztésére költjük, ami kiemelkedő arány - hangsúlyozta. Példaként említette új légvédelmi rendszerek, kézifegyverek, páncélozott harcjárművek, harckocsik, merevszárnyú repülőgépek és helikopterek beszerzését. Hozzátette, hogy a hadiipar fejlesztése komoly gazdaságfejlesztő eszközt jelenthet Magyarország számára. Ugyanakkor a haderőfejlesztés legfőbb akadálya a katonahiány, ezért szükséges, hogy a magyar fiatalok fontosnak tekintsék a haza fegyveres védelmének ügyét - mondta. A honvédelmi miniszter a madridi NATO csúcs egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy Magyarország ösztönzésére a szövetséget fenyegető legnagyobb deklarált veszélyek közé Oroszország mellett bekerült a migráció és a terrorizmus is. Továbbá döntöttek a keleti csapaterősítésről, illetve Finnország és Svédország felvételéről is.
Magyarország azzal nem értett egyet, hogy Kínát, Oroszországhoz hasonló szintű potenciális veszélyforrásként jelöljék meg - ismertette.

A háborús helyzetben fel kell gyorsítani a a haderőfejlesztést - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az orosz-ukrán háborút elemezve közölte: ugyan Oroszország villámháborús stratégiája összeomlott, ám az utóbbi időben a kelet-ukrajnai területeken jelentős sikereket értek el a stratégiaváltás, a nehéztűzérség folyamatos bevetése nyomán. Vagyis stratégiai céljuk eléréséhez közelebb állnak most, mint a háború kezdete óta bármikor - vélekedett. Számításai szerint az orosz oldalon 15-25 ezer katona, az ukrán oldalon pedig 35 ezer katona esett el, ám az ukránok az alacsonyabb népességszámból következően nehezebben tudják pótolni az élő erőt. Ezt pedig nem ellensúlyozza a Nyugatról érkező haditechnika sem. Vagyis egyre nehezebb a helyzete Ukrajnának - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.