Amíg tart a háború, addig valószínűleg az árak tovább fognak növekedni, és azt is látni kell, hogy a brüsszeliek teljesen le akarnak válni az orosz energiáról, ez Nyugaton még nagyobb energia-áremelkedést fog hozni, és hiány is lesz – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban a háborús inflációval kapcsolatban. A politológus szerint igaza lesz Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki azt mondta, hogy nem az a kérdés, hogy mi mennyibe kerül, hanem hogy van-e belőle egyáltalán. Kiszelly leszögezte: a kormány egy 2010 után bevált politikát alkalmaz a kormány, és ha nem is akadályozza meg, de lassítja ezzel a háborús inflációt.

Az elhibázott szankciós politika miatt súlyosbodó háborús infláció és gazdasági válság enyhítése az egész Uniónak kiemelten fontos, ehhez képest a Delbos (Sargentini 2.0) jelentés - túllépve az EP hatáskörein - kifejezetten arra utasítaná a Bizottságot, hogy vonja meg Magyarországtól az uniós Helyreállítási Alapból hazánknak jogszerűen járó forrásokat. Egyrészt ez mennyire észszerű, másrészt ez mennyiben szolgálja a háborús helyzet jó kezelését?

Ez a kettő nem annyira függ össze. A hetes cikkely szerinti eljárásnak majd egyszer az lenne a vége, hogy Magyarország szavazati jogát megvonják. Ehhez egyhangúság kell, viszont

Brüsszelben most abban reménykednek, hogy ha felgyorsítják az eljárást, például ezzel a jelentéssel, akkor amiatt, hogy a lengyel-magyar viszonyban a háború okán van egy kis mosolyszünet, a lengyelek „nem mentik majd meg" Magyarországot.

Szerintem viszont a lengyel-magyar véd- és dacszövetség továbbra is erős, csak most

felbátorodtak Brüsszelben azon, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást folytassák, és így idővel megvonhassák Magyarország szavazati jogát.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét 2019. március 12-én.Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Látható, hogy Manfred Weber és mások is azt szorgalmazzák, hogy ne hívják meg Orbán Viktort az Európai Uniós Tanácsülésre, amit nyilván nem lehet megtenni. Viszont ez az ötlet a cancel culture-nek (az eltörlés kultúrája – a szerk.), a balliberálisok tehetetlenségének a része. Ez négy éve lassan halad, meglátjuk, mi történik majd. Az Európai Parlament mindig gyorsítani akar, azért is vannak ezek a jelentések.

Másrészt az uniós források esetében a saját propagandájukat hiszik el, miszerint ha nem kap Magyarország uniós pénzt, akkor összeomlik az Orbán-rendszer, ami nyilván nem igaz.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint a háborús infláció akkor ér véget, ha a béke lesz.Fotó: Csudai Sándor - Origo

Brüsszelben elfelejtik, hogy az uniós források a magyar GDP 3-4 százalékát teszik ki, másrészt pedig a magyar kormány a piacról is tudja finanszírozni magát, tehát nincs feltétlenül ráutalva ezekre az uniós pénzekre. Az a globalista elit, amelyhez ez a zöldpárti képviselő tartozik, nyilván abban reménykedik, hogy ez működni fog.

Próbálkoznak ezzel egyébként már 12 éve. A túlzott deficiteljárás miatt nem adtak forrást 2014 előtt, 2018 előtt a korrupció miatt nem adtak, most éppen a jogállamisági eljárás miatt nem adnak. Ez nem egy újkeletű dolog.

A kormány olyan költségvetést tervezett jövőre, amely számol a háborús inflációval, és lehetővé teszi az elért eredmények megvédését. Ez segíthet abban, hogy ne az embereknek kelljen megfizetni a háború árát?

Igen, hiszen ahogyan 2010 után is egy igazságos tehermegosztás volt, és nem az IMF és a baloldal által támogatott megszorítások voltak, most az igazságos tehermegosztással a bankokat, a multicégeket és a külföldi energiaszolgáltatókat is bevonták a teherviselésbe.

A kormány az extraprofitadóval próbálja teríteni a terheket, hogy ne egyedül a lakosság vállára nehezedjen a háború ára. Az extraprofitadóval a rezsicsökkentést is védi a magyar kormány, és az Unió elhibázott szankciós politikája miatt megdrágult energia kompenzációjára fordítja ezt a pénzt.

Brüsszel, 2022. május 31. Alexander De Croo belga miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök (b-j) beszélget az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozó második napi ülése előtt Brüsszelben 2022. május 31-én. MTI/EPA/Olivier HosletForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ezen felül pedig honvédelemre, tehát az országépítésre és egyben a NATO védelmi kapacitásának javítására. Mondhatjuk, hogy

megint egy 2010 után bevált politikát alkalmaz a kormány, és ha nem is akadályozza meg, de lassítja ezzel a háborús inflációt.

Ezt is fontos elmondani, hiszen a magyar infláció az uniós átlagnál van, nem kiugróan magas. Például a Baltikumban vagy Szlovákiában hiába használnak eurót, sokkal magasabb az infláció mint nálunk, tehát itthon sikerül az inflációt lassítani, például a benzinár- vagy az élelmiszerárstoppal.

Átlag feletti mértékben emelkedtek az utóbbi időszakban az élelmiszerárak, a vásárlók közérzete azonban még súlyosabb drágulást érzékel, mint amilyet a hivatalos statisztika mutat. Ha nem lenne rezsicsökkentés és benzinárstop, elképzelhető, hogy a mindennapokban az emberek még jobban érzékelnék ezt az áremelkedést?

Igen, mert ez most egy világjelenség, ami elérte hazánkat is. Tavaly az energia drágult, most a háború miatt már az élelmiszer is.

Az emberek érzik az árdrágulást, ahogyan Nyugaton is érzik, de azt látni kell, hogy a kormány az alapvető élelmiszerek árát befagyasztotta, ami segít valamit, másrészt a nyugdíjasoknál előre hozták a kompenzációt.

Nem novemberben, hanem már most kifizetik nekik a nyugdíjkiegészítést. A kormány próbál segíteni a különböző csoportoknak, és lehetőség szerint kompenzálja a sérülékenyeket, főként a nyugdíjasokat. Van egy érzékelt infláció, ami mindig magasabb, mint a valódi infláció, ezért a kereskedők ezt kihasználják. Ha az emberek magasabb inflációt várnak, akkor ez egy önmagát beteljesítő jóslattá is válhat, tehát gyorsabban emelik az árakat.

A háborús infláció korában a baloldal újabb és újabb terhet tenne az emberekre. Mind a Belvárost, mind a külső részeket érintő dugódíjra tett javaslatot az LMP. Meddig képes a magyar baloldal észszerűtlenül, a magyar emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó logika mentén politizálni?

A baloldal a globalista politikát folytatja, ez nagyon jól látszódik.

Nem tanulnak a hibákból, hiszen a dugódíj Londonban a baloldali polgármester bukásához vezetett, és Boris Johnsont ezért választották meg jobboldaliként, ő ugyanis ellenezte annak bevezetését.

Azért mennek szembe a lehetőségekkel és a magyar emberek akaratával, mert ők csak a globalista logika mentén tudnak politizálni. Nem gondolkodnak, és az abból is látszódik, hogy hiába utaztak le vidékre,

továbbra sem értik és ismerik a magyar emberek problémáit, hiszen ők külföldi érdekeken keresztül szemlélik az országot. A baloldal nem Magyarországot nézi, és a globalista álláspontjuknak nem képezik részét a magyar hétköznapok.

A baloldali politikusoknak a magyar érdekek nem számítanak.Forrás: Origo

A hétköznapokat akarják ehhez a globalista formához hozzáalakítani, ezért vannak olyan javaslatok, mint a dugódíj bevezetése. Ők a brüsszeli, globalista javaslatokat akarják meghonosítani itthon. Azt akarják megvalósítani hazánkban, hogy mi is annak a nagy globalista piacnak a részesei legyünk, ami viszont nem a magyaroknak jó, hanem a nagy multicégeknek, és a spekulánsoknak.

A kormány azért akar lokális alternatívát kínálni, hogy a pénz nagy része itthon maradjon, és ne vándoroljon külföldre. A baloldali javaslatok mind azt jelentenék, hogy egy egységes piac részesei legyünk, és a pénz ezáltal kimenne az országból, éppen úgy mint 2010 előtt.

Brüsszelnek egyre abszurdabb ötletei vannak a háború kellős közepén.Fotó: Polyák Attila - Origo

Mit várhatunk a jövőben a háborús infláció és a gazdasági helyzet tekintetében úgy, hogy Brüsszelnek hajmeresztő elképzelései vannak? Elegendő Manfred Weber gázelosztási javaslatára gondolni.

Amíg tart a háború, addig valószínűleg az árak tovább fognak növekedni, és azt is látni kell, hogy a brüsszeliek teljesen le akarnak válni az orosz energiáról, ez Nyugaton még nagyobb energia-áremelkedést fog hozni, és hiány is lesz.

Az, amit Hamburgban javasolnak, hogy csak reggel 6 és 8, valamint este 6 és 8 óra között legyen meleg víz, egyre elterjedtebb lesz Nyugaton. A hiány megjelenik. Nemcsak az infláció és a drágulás, hanem a hiány is.

Igaza lesz Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki azt mondta, hogy nem az a kérdés, hogy mi mennyibe kerül, hanem hogy van-e belőle.

Nyugaton nem lesz, ezért tette Weber is a maga javaslatát a földgáz kapcsán.