Már automatánál is intézhetjük a személyi igazolvány vagy az útlevél igénylését
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A magyar közigazgatás átlépett a digitális korszakba – nyilatkozta az Origónak a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Dr. György István szerint az előttünk lévő négy évben is egyre több ügyet lehet majd online intézni, lesz virtuális kormányablak és minden változás magában foglalja a bürokrácia csökkentését. is Az automatikus döntéshozatal, a mesterséges intelligencia alkalmazása is mind több állami szolgáltatásban jelenik meg, a személyi igazolvány igénylésétől a különböző engedélyek kiadásáig. Mindez gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és kiszámíthatóbb ügyintézést jelent.
Miről szól a következő négy év a közigazgatásban?
Orbán Viktor miniszterelnök úr nemrég úgy fogalmazott: Magyarországnak válságálló közigazgatásra van szüksége, hiszen 2010 óta természeti csapások, egy világjárvány és most egy háború hatásai is sújtják hazánkat.
Meg kell védenünk azt, amink van, tehát az elmúlt években elért fejlődés eredményeinek megőrzéséért kell dolgozni.
A 2010 óta végrehajtott rendszerszintű átalakításokkal és a folyamatos fejlesztésekkel képessé tettük a területi közigazgatás rendszerét arra, hogy ennek a kihívásnak megfeleljen. Ezért évről évre mind jobban tehermentesítjük az ügyfeleket, azaz a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat, időt, energiát és pénzt spórolva meg nekik.
Hogyan?
A bürokrácia csökkentésével, az ügyintézés kényelmesebbé és gyorsabbá tételével, azzal, hogy ha a hivataloknak valamilyen hiányzó adatra van szükségük, akkor azt egymástól szerzik be, nem az ügyfelet terhelik vele.
A bürokrácia folyamatos csökkentését sokszor halljuk, de mit jelent ez pontosan a gyakorlatban?
Hogy ez az egyik fő szempontunk, amikor megfogalmazunk egy javaslatot. Mondok egy példát. Május óta a társasházi teremgarázsban található parkolóhelyek már nem osztatlan közös tulajdonként, hanem önálló tulajdoni lappal, önálló helyrajzi számon, pontos mérettel és alaprajz-megjelöléssel szerepelhetnek a nyilvántartásban. Ez egyszerűsíti az adásvételt, növeli a parkolóhelyek hitelfedezeti értékét, a tulajdonostársak elővásárlási joga pedig csak akkor áll fenn, ha azt a társasház alapító okiratába foglalják. Az új szabályozás során figyeltünk arra, hogy az eljárás ne okozzon bürokratikus tehernövekedést, így egy társasház alapítása során ugyanazokat a dokumentumokat kell benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, amiket eddig, csak – értelemszerűen – megnövekedett adattartalommal.
Csökkent a bürokrácia az osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázsok esetében, mert a szomszédokat nem kell egyenként megkeresni, elég a hirdetményt kitenni a lépcsőházban, ha valaki el akarja adni a garázsát.
Vagy legyen egy másik példa; az utazási költségtérítés.
Amelyet azok a betegek vehetnek igénybe, akiknek másik településre kell utazniuk szakorvoshoz?
Igen. Július 1-től egyszerűsödött és online ügyintézési lehetőséggel bővült a rendszer, de a kormányablakokban továbbra is intézhető papíralapon, nemcsak elektronikusan. A járó- és fekvőbeteg-szakellátást, fogászati szakellátást stb. igénybe vevő beteg és kísérője utazási költségtérítést igényelhet, amelyet a kormányhivatalok bírálnak el.
Az igénylés miatt mostantól már nem kell külön elmenni a háziorvoshoz is, elegendő az adott rendelésen jelezni, hogy a beteg szeretne ilyen támogatást és a kezelőorvos elektronikusan rögzíti a kérelmet.
Már a menetjegyeket sem szükséges csatolni és az igénylések ügyfélkapun keresztül is beadhatók.
A döntés automatikusan, 24 órán belül megszülethet és újabb 24 órán belül a pénz is megérkezhet a számlára.
De a belső fejlesztéseinkben is mindenhol megjelenik a bürokráciacsökkentés.
Mondana erre is példát?
Nagyon fontos, hogy a különböző hivatali rendszerek képesek egymással kommunikálni, nem szükséges az ügyféltől bekérni az adatokat. Például az utazási költségtérítésnél maradva: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő rendszere kezeli a TAJ-számot, a kormányhivatalé a lakcímet, a Magyar Államkincstáré pedig a számlaszámot, a betegnek pedig csak annyi a dolga, hogy az említett módon beadja az igénylést, a többit a rendszer elvégzi. De hogy más példákat is soroljak: egyszerűsödtek a telekalakítási engedélyezési eljárások.
Egyszerűsödnek az anyakönyvi eljárások, a születés és a haláleset anyakönyvezése már elektronikusan történik.
Az Integrált Jogalkotási Rendszer az önkormányzatok dolgát tette egyszerűbbé a rendeletek egységes kezelésével. A kormányhivatalok működése egyre inkább papírmentes.
A járvány alatt ugrásszerűen megnőtt az igény az online ügyintézésre. Várhatóak további fejlesztések is ezekben a szolgáltatásokban?
Természetesen. Szinte hónapról hónapra bővítjük az online, illetve automatikus ügyintézési lehetőségeket. Az e-bejelentő bevezetésével a területi közigazgatás hivatalosan is átlépett a digitális korszakba. Ez a szolgáltatás a lakossági ügyfelek, illetve a piaci szolgáltatók között közvetíti a név-, lakcím-, és elérhetőségi adatok változását, okmánycserék, valamint például költözésből, bérbeadásból adódó közműátírás esetén. Ezzel elindult az élethelyzet alapú ügyintézési lehetőségek kiszélesítése és célunk, hogy az adatvezérelt közigazgatás fejlesztésével a rendszer és a közszolgáltatások működését hatékonyabbá tegyük.
Mi az, hogy élethelyzet alapú ügyintézés?
Hogy nem a hivatali eljárásrendnek megfelelően szerveződik az ügyintézés, hanem egy szituációhoz – például a már említett költözéshez, vagy egy gyermek születéséhez, egy vállalkozás alapításához – igazodva. Az ügyfelek számára sokkal logikusabb, könnyebben átlátható ez a rendszer, ezért a folyamatok is gyorsabbá, kényelmesebbé válnak.
Például a házasságkötések többségénél változik a név is, ami miatt az okmányokat is cserélni kell. Ma már több különböző okmány kiállítása is megtörténhet hivatalból, automatikusan.
A házasok pedig legközelebb már az otthonteremtésnél vagy az új családtag érkezésénél tapasztalhatják meg az élethelyzet alapú ügyintézés nyújtotta előnyöket.
És mit jelent az előbb említett adatvezérelt közigazgatás?
A már rendelkezésre álló adatokból kinyerhető és arra alapozható döntéseket, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását az ügyintézésben.
Ha megvannak az előírt feltételek, akkor nem szükséges megvárni, amíg egy ügyintéző – képletesen szólva – rá tudja ütni a pecsétet a papírra, hanem a rendszer automatikusan megteszi ezt, minimálisra rövidítve az eljárást például egy engedélykérelemnél.
Ez történik a már említett utazási költségtérítés esetében is.
Mindez nyilván gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az ügyintézést.
Jelenleg is telepítjük azokat az automatizált ügyintézési pontokat, amelyek segítségével sorban állás és ügyintézői beavatkozás nélkül 14 népszerű ügyet lehet majd intézni, mint például a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél igénylése.
Július végéig csaknem 80 ilyen automata állhat szolgálatba. A mesterséges intelligenciával támogatott, érintőképernyős, önkiszolgáló egységek használata idővel olyan mindennapi rutinná válhat, mint egy bankautomatáé.
Erre a ciklusra milyen fejlesztések várhatók még?
Terveink szerint 400 helyszínen, köztük a kormányablakokban, valamint postákon és Digitális Jólét Pontokon is megtalálható lesz az előbb említett automatizált ügyintézési pont, valamint az intézhető ügyek körét is bővítjük. Dolgozunk a virtuális (online) kormányablakok kialakításán is, amely ötvözi a személyes ügyintézés privát légkörét az otthon kényelmével. A videótechnológia szükségtelenné teszi az utazást és tovább csökkenti a várakozás idejét, ezzel időt és így pénzt takaríthatnak meg az emberek és a vállalkozások, miközben személyre szabott segítséget kapnak az ügyintézőtől.
2023-ban a földügyi igazgatás átáll teljes egészében elektronikus ügyintézésre, azaz csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségterhe – ez önmagában is nagy mértékben járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez, az ingatlanforgalom biztonságához.
Az e-bejelentőhöz csatlakozók köre folyamatosan bővül, így újabb víz-, villany-, gáz- és távhőszolgáltatókkal, később pedig telekommunikációs cégekkel, bankokkal, biztosítókkal is, továbbá nemcsak magánszemélyek, hanem cégek, egyéni vállalkozók adatait is képes lesz majd kezelni a rendszer. A névviselést érintő adatváltozások is otthonról intézhetővé válhatnak, ez pedig összekapcsolódva az e-bejelentővel, teljes körű ügyintézést biztosít az állampolgárok számára az online térben.
Az online ügyintézések térnyerésével csökken majd a személyesen intézhető szolgáltatások száma?
Nem, mert továbbra is nagyon nagy az igény a személyes kapcsolatra, különösen vidéken. Az emberek bíznak a kollégáinkban és ezt a bizalmat tovább szeretnénk építeni.
Jelenleg több mint 2500 ügy intézhető 314 kormányablakban, de év végére már 318 működik majd.
Magyarország településfejlesztése szempontjából kiemelten fontos a vidék és az ott élő emberek. Éppen ezért a kormány alapjogként kezeli, hogy az állami szolgáltatások mindenki számára azonos minőségben legyenek elérhetők, függetlenül attól, hogy valaki városban vagy falun él. Jelenleg 25 kormányablakbusz is működik, szeretnénk tovább bővíteni a flottánkat, hogy minden megyében legalább két Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálat szolgálja ki a kistelepüléseken élőket. Ebben a ciklusban az ország valamennyi, még meglévő okmányirodáját kormányablakká fejlesztjük, újabb gépjármű-ügyintézési pontokat adunk át, az összes (például a nyugdíj- és egészségbiztosítási) ügyfélszolgálaton elérhetővé tesszük a bankkártyás fizetést.
Az Országgyűlés a napokban fogadja el azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek visszaállítják a vármegye rendszert, illetve a főispáni státuszt – az eddigi kormánymegbízottakat hívják majd így. Mi a jelentősége ezeknek a döntéseknek?
Szent István királyunk óta tudjuk, hogy az állam szervezésének és működésének alapja a közigazgatás. Ha a közigazgatás nem elég hatékony, akkor az állam sem az. Ezért 2010 óta megújítottuk a teljes jogrendszert, létrehoztuk a kormányhivatalokat és a járásokat alakítottunk ki.
A járások újbóli létrahozásával sem a múlt feltámasztása vezérelte a kormányt: a tradíciók és a modernitás összekapcsolásával rugalmas, a jogszabályi változásokhoz és az ügyféligényekhez is alkalmazkodni képes rendszert alakítottunk ki, így többé már nem kellett órákat utazni vagy szabadságot kivenni az ügyintézéshez.
A vármegye szó használatával és a főispáni tisztség ismételt bevezetésével újabb lépést teszünk az erős nemzettudatra épülő, értékelvű közszolgálat kiépítése felé.
A nemzeti összetartozást és keresztény gyökereinket hangsúlyozó történelmi hagyományok visszaállítása a magyar jogrendbe nemcsak megerősíti az ezeréves magyar államiság alkotmányos alapjait, de hangsúlyozza legfőbb célját is: nemzeti szuverenitásunk és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek védelmét.