Nem az lesz a kérdés Európában, hogy mennyibe kerül az energia, hanem az, hogy lesz-e

Ukrán válság 2022, orosz, ukrán, háború, Ukrajna Ukraine
A rocket is launched from a truck-mounted multiple rocket launcher near Svyatohirsk, eastern Ukraine, on May 14, 2022, amid the Russian invasion of Ukraine. (Photo by Yasuyoshi CHIBA / AFP)
Vágólapra másolva!
Ebben a forrongó nemzetközi környezetben egy felelős kormányzatnak egyidejűleg kell szavatolnia az energiaellátás biztonságát és a gazdaság stabilitását, illetve mérsékelni az emberek terheit – jelentette ki az Origónak adott interjúban Erdős Gergely. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának elemzője kifejtette, hogy az energia-veszélyhelyzeti intézkedések, valamint a rezsicsökkentés – átlagfogyasztás mértékéig történő – biztosítása az említett szempontok közötti egyensúlyt igyekszik megteremteni. Erdős szerint a hatósági árazás szabályainak jelenlegi módosítása mögött nem a kormányzati prioritások vagy a politikai szándék változása áll, hanem az Európát sújtó háborús energiaválság.
Vágólapra másolva!

Egyeztetést hívott össze az energia-veszélyhelyzetről és a rezsicsökkentés megvédéséről Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben kedd reggel. Miért fontos, hogy a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy ne az emberekkel fizettessék meg a háború árát?

Az orosz-ukrán háború, illetve annak közvetlen és közvetett következményei az elmúlt hónapokban rendkívüli gazdasági nehézségek elé állították Európát. Ezenfelül több jel is arra mutat, hogy

a fegyveres konfliktusban érintett felek a háború mostani szakaszában a csatatéren akarnak javítani pozíciójukon, a konfliktus további elhúzódásának legnagyobb kárvallottjai pedig továbbra is az európai országok lesznek.

Ebben a forrongó nemzetközi környezetben egy felelős kormányzatnak egyidejűleg kell szavatolnia az energiaellátás biztonságát és a gazdaság stabilitását, illetve mérsékelni az emberek terheit. Az energia-veszélyhelyzeti intézkedések, valamint a rezsicsökkentés – átlagfogyasztás mértékéig történő – biztosítása az említett szempontok közötti egyensúlyt igyekszik megteremteni.

Az elhúzódó ukrajnai háború, az elhibázott brüsszeli szankciók következtében egész Európában az egekbe szöktek az energiaárak. Azonban Európában csak Magyarországon védik rezsicsökkentéssel a családokat, és a kormány a jövőben is ezt fogja tenni. Ön szerint mi várható ezen a téren az elkövetkező hónapokban?

A polgári kormány politikájának 2013 óta az egyik legmeghatározóbb eleme a rezsicsökkentési program.

A hatósági árazás szabályainak jelenlegi módosítása mögött nem a kormányzati prioritások vagy a politikai szándék változása áll, hanem az Európát sújtó háborús energiaválság.

Ebből fakadóan a békekötés, a fegyveres konfliktus lezárása nyithat utat a rezsicsökkentés elmúlt években megszokott szélesebb körű érvényesítésének. Számos európai országban egyszeri támogatással segítik a családokat, ám a háztartásonkénti egyszeri 150, 200 vagy 300 euró nem áll arányban a megnövekedett rezsiszámlával. A magyar kormány az ilyen megoldásokkal szemben – az átlagfogyasztásig – folyamatosan biztosítja a magyar családok számára az elérhető árú energiát és fűtést.

A rezsicsökkentés fenntartásával az átlagfogyasztás erejéig valamennyi magyar háztartás továbbra is rezsicsökkentett árat fog fizetni. Miért egyedülálló ez az intézkedés?

Fontos hangsúlyozni, hogy számos európai ország – az energiahordozók világpiaci árának rohamos emelkedése mellett – akár súlyos energiaellátási problémákkal lesz kénytelen szembenézni az őszi-téli hónapokban. Télen könnyen igaza lehet Orbán Viktornak, aki szerint Európában lassan

A magyar kormány e szorongatott helyzetben is biztosítja a rezsicsökkentési modell fenntartását az átlagfogyasztás mértékéig, növelve ezzel a lakosság pénzügyi mozgásterét.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kiril Petkov bolgár kormányfő az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Hazánk mellett elsőként az Egyesült Királyság, Olaszország és Görögország jelentett be energiaipari különadót, míg Spanyolország és Belgium nemrégiben állt elő hasonló tervekkel. Miért elismerés az, hogy az extraprofitadó minta lett más országok számára?

A válsághelyzetek rendkívüli megoldásokat kívánnak.

A különböző ágazati különadók bevezetésének alapvető célja nem egy-egy szektor „megbüntetése", hanem az, hogy a terheket a lakosság helyett nagyobb teherbíró-képességű szereplőkre telepítse a kormányzat.

Az orosz-ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája következtében az európai országok kormányai olyan gazdasági kihívásokkal szembesülnek, amelyek pusztán a „békeidőben" megszokott eszközökkel nem kezelhetők eredményesen. A polgári kormány gyors reakcióképességét mutatja, hogy ennek felismerésével ismét a – 2010-es évek első felében már bevált – különadók bevezetésének módszeréhez nyúlt.