Hogyan tudott Erdély felemelkedni két nagyhatalom szorításában?

A legnagyobb szakmai igényességgel, ugyanakkor közérthető, olvasmányos stílusban megírt könyv jelent meg az Erdélyi Fejedelemség koráról a Rubicon Intézet gondozásában. A Dr. Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történettudományi Intézet docense által írt Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című kiadvány igazán hiánypótló a mostani időszakban. 

A Magyar Királyság keleti részén a Buda elestét követő évtizedekben kiformálódó új magyar állam, a fejedelemség igazi aranykort hozott Erdély számára. Bár a keleti országrész össze is roppanhatott volna a két korabeli világhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom kegyetlen összecsapásaiban, a fejedelemség nem csupán túlélte a számára megadatott mintegy százhúsz évet, de különálló országként megőrizte a Magyar Királyság alkotmányosságának hagyományait, miközben anyanyelvű kultúránk páratlan értékeit teremtette meg. Erdély fejedelmei, noha az oszmánok kényszer szülte vazallusai lettek, mindvégig megmaradtak magyarnak és európainak.

Anyagi és szellemi javakban is bővelkedett Erdély

Nemzetük érdekeit képviselve igyekeztek egyensúlyozni a két nagyhatalom szorításában és országukat megtartani a keresztény Európa kereteiben.

Volt közöttük tehetséges államszervező és túlzó álmodozó, nagyszerű hadvezér és a művészeteket nagyra becsülő elmélkedő alkat, de volt gazdasági szervezőtehetség és pragmatikus célokat kitűző államférfi egyaránt. A legnevesebb erdélyi uralkodói dinasztia, a Báthoryak európai rangja már a 16. század végén biztosította az ország helyét a kelet-európai államok között, de a fejedelmek közül a legtehetségesebb, Bethlen Gábor még nagyobb sikert ért el.

Fontos kérdéseket feszeget az Erdély aranykora - című kiadvány Forrás: Origo

A 17. század első felére sikerült a fejedelemséget az európai protestáns országok szövetségi rendszeréhez kapcsolnia, nevet, elismerést, megbecsülést - és persze nem kevés ellenséget is - szereznie maga és országa számára. Az a politikai értelemben tünékeny, illékony világ azonban, amelyre a Tündérkert kifejezés eredetileg utalt, a 17. század első felére már egy szellemi és anyagi javakban bővelkedő, vonzó országot jelentett.

A könyvben szereplő tanulmányok az Oszmán Birodalom uralma alá került Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség történetével, valamint a 17. század fontos kérdéseivel is foglalkoznak. „Erdély dilemmájára" keresik a választ: hogyan tudott egy ilyen kis ország megmaradni az Oszmán- és a Habsburg Birodalom szorításában? „Erdély a magyar nemzet számára páratlan szellemi és anyagi értékeket teremtett meg, amikre időről időre emlékeztetni kell" – jelentette ki korábban Oborni Teréz.

Az Erdélyi Fejedelemség a magyar nemzet egészének páratlan szellemi és anyagi értékeit teremtette meg; olyan értékeket, amelyekre időről-időre emlékeztetni kell a nemzet közösségét. A több száz évvel ezelőtti történelmünk sorskérdéseit ugyanúgy érdemes fenntartani, és újragondolni, mint az időben közelebb álló, 20. századi történéseket,

fejtette ki Oborni Teréz.