Két héten belül szabadul tizenhároméves fegyházbüntetéséből a romagyilkosságok negyedrendű elítéltje, Csontos István, aki a jogerős ítélet szerint az utolsó két gyilkosságnál sofőrként segítette életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt társait. Noha a Gyurcsány-kormány idején elkezdődött gyilkosságsorozat ügyében már jogerős ítélet született, rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul, például, hogy voltak-e felbujtói a cigánygyilkosságoknak. A halálbrigád vezetője pár éve arról beszélt, hogy Gyurcsányék a káoszban voltak érdekeltek, ezért a titkosszolgálat visszatartotta az információkat, emiatt pedig nem sikerült időben elfogni a sorozatgyilkosokat. A hatóság Kiss nyilatkozata után le is porolta az aktákat, ám végül kétséget kizáróan nem lehetett igazolni, hogy a felbujtás bárki részéről is megtörtént volna.

A Mediaworks Hírcentrum információi szerint augusztus 20-án elhagyhatja a sátoraljaújhelyi börtönt az egész országot megrázó, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején történt romagyilkosságok negyedrendű terheltje, Csontos István, aki gyilkosságsorozat utolsó két támadásában sofőrként segítette társait: Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint a harmadrendű Pető Zsoltot. A jogerős ítélet szerint a három bűnöző már 2007 végén, 2008 elején arra az elhatározásra jutott, hogy saját kezükbe veszik a "rendcsinálást": fegyveres támadásokat hajtanak végre romák lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti "problémára". Fegyverük és fegyvertartási engedélyük nem volt, ezért 2008. március 7-én Besenyszögön betörtek egy hivatásos vadász házába, ahol a sértettet két golyós és öt sörétes fegyver, továbbá az azokhoz tartozó lőszerek átadására kényszerítették. Ezekkel a fegyverekkel többször lőgyakorlatot tartottak, majd a Kiss Árpád 2008. július 2-án az egyik golyós vadászfegyverrel két lövést adott le a debreceni menekülttábor egyik épületének ablakára. Ugyanazon év július 21-én késő este az első-, a másod- és a harmadrendű elítélt Galgagyörkön sörétes és golyós fegyvereikből tüzet nyitottak az általuk kiválasztott házra, de sérülést senkinek sem okoztak. A piricsei támadást szintén hárman követték el 2008. augusztus 8-án. Ezen a helyszínen a fegyvereken kívül Molotov-koktélt is használtak és az egyik égő épületből menekülő ember súlyosan megsérült. A támadássorozat 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tamásipusztán folytatódott, itt Kiss Árpád lőtt a kiszemelt, romák lakta házra, melyben senki sem sérült meg. Szeptember 29-én a három főből álló csapat Tarnabodon lőtt rá több épületre, de senkit sem tudtak megsebesíteni.

Csontos István negyedrendű vádlottat (k) kísérik be a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok másodfokú büntetőperére a Fővárosi Ítélőtáblán 2015. április 15-én, az első tárgyalási naponForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A halálbrigád gyilkolni kezdett

Az akció után alig egy hónappal Nagycsécsen, a község szélén álló házakra dobtak Molotov-koktélt, majd sörétes fegyvereikből lőni kezdtek az ablakokra. A támadásban ketten meghaltak, egy ember nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. a támadások Alsózsolcán folytatódtak, itt nem éjjel, hanem késő délután, a Sajó túlpartjáról lőttek, életveszélyesen megsebesítve egy férfit. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön dobtak Molotov-koktélt a kiszemelt ház padlására és egyik szobájába. Az égő épületből menekülő apára és két gyermekére Kiss István nyitott tüzet. A férfi és négy és fél éves kisfia meghalt, a másik gyermek súlyosan megsérült. A következő, tiszalöki támadásba sofőrként Csontos Istvánt is bevonták, mert úgy vélték: négyen még "eredményesebbek" lehetnek. 2009. április 22-én a házából kijövő roma férfit Kiss Árpád lőtte mellkason. 2009. augusztus 7-én Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol a golyóval átlyukasztott ajtó mögött egy gyermeket sebesítettek meg, míg anyját az ágyában lőtték agyon. Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot a hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, hamarosan szabaduló Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.

Állam az államban a Gyurcsány-világban: a saját miniszterét is átverte a KBH

Csontossal kapcsolatban nagyon fontos megemlíteni, hogy az ellene és társai ellen indított eljárás során napvilágra került, hogy a férfi valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) beszervezte. Noha a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt a nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI), mégsem adtak át semmilyen információt Csontosról a nyomozó hatóságnak. A kapcsolatot a szervezet és Csontos volt tartótisztje, H. Ernő is tagadta. A Honvédelmi Minisztérium még 2013 augusztusában közölte a nyilvánossággal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, a nyomozó hatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt is eltitkolta. Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, ami felvetette a KBH korábbi vezetőinek felelősségét. Mivel a romagyilkosságok vizsgálatában minden eljáró hatóságot félrevezetett a Katonai Biztonsági Hivatal és egyik tanúként meghallgatott munkatársa, ezért a Pest Megyei Főügyészség büntetőfeljelentés megtételére tett indítványt a sorozatgyilkosságot első fokon tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéken. Az indítványban a főügyészség kijelentette: azzal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a főügyészség megkeresésére letagadta, hogy a hat áldozatot követelő romák elleni gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottjával, Csontos Istvánnal titkos kapcsolatban állt, valamint azzal, hogy az egykori hivatásos katona tartótisztje, H. Ernő „a nyomozó hatóság előtt, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett", minősített hamis tanúzás történt. Azt is írták, hogy fennáll a közokirat-hamisítás gyanúja, mert H. Ernő jelentését a Csontossal tartott titkos kapcsolatról később meghamisíthatták. A bűncselekményben az elhárítótiszt akkori főnökei is közreműködhettek. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt egyébként végül vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) négy katonai titkosszolgával szemben, de a zárt ajtók mögött zajló ügyben végül mindenkit jogerősen felmentettek.

Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Csontos István negyedrendű vádlott (középen j-b) a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalásán a Kúria dísztermében, 2016. január 12-én. A Kúria jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető ZsoltotForrás: MTI/Máthé Zoltán

Titkosszolgálati provokáció Galgagyörkön?

Megjegyzendő, hogy nemcsak a KBH-nál, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) is súlyos mulasztások történhettek. Ugyanis a 2004 óta ellenőrzés alatt álló elítéltek megfigyelését pont akkor szüntette meg a Nemzetbiztonsági Hivatal, amikor Kissék fegyverbeszerzésre készültek. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálata során megállapította, hogy az NBH egységei között nem megfelelő volt a kommunikáció, és a szolgálat nem vette komolyan a megfigyelés alatt álló szélsőségesek fegyverbeszerzési törekvéseit. A jogi osztály 2008 tavaszán a hajdú-bihari műveleti tiszt kérése ellenére sem rendelte el Kiss Árpád és Pető Zsolt megfigyelését, Kiss István megfigyelését pedig nem szigorították, sőt később felfüggesztették. Mindez azután történt, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések szerint Kissék fegyverbeszerzésre készültek. A bizottság Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szocialista miniszterek politikai felelősségét is megállapította Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóéval együtt, de büntetőeljárás nem indult ellenük.

Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Csontos István negyedrendű vádlott (j-b) a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalásán a Kúria dísztermében, 2016. január 12-énForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az NBH-nál történt „hibákra" hívta fel a PestiSrácok.hu-nak, illetve a Magyar Nemzetnek küldött pár évvel ezelőtti levelében Kiss Árpád, aki szerint a Gyurcsány-kormány idején szándékosan engedték megtörténni a bűncselekmény-sorozatot, abban a reményben, hogy polgárháborús helyzetet teremtve a szocialisták majd tovább maradnak hatalomban. Szerinte titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig – saját hatalmának megtartása reményében – csaknem polgárháborús helyzetbe sodorta az országot. Kiss levelében hangsúlyozta, hogy a felbujtók, akik megúszták a felelősségre vonást, „önkormányzati tisztséget kaptak és vidéken lapulnak".

Mint írta, a 2008. évi galgagyörki pogromot mindenki büntetlenül úszta meg. Pedig ez a kézivezérelt esemény indította el a hat áldozat halálával végződött, szegregátumok elleni támadássorozatot. Itt nem valamiféle absztrakt összefüggésről van szó. Nem véletlen, hogy a gyilkosságokhoz vezető első támadás szintén Galgagyörkön történt, a tipp és az anyagi eszközök a Jobbikkal kapcsolatban álló, ultra radikális körtől származtak. Ez a szponzoráció akkor sem hátrált meg, amikor 2008. november 2-án éjjel Nagycsécs település határában, Pető Zsolt kivégzett egy családot. Legkésőbb ekkor az elfogáshoz szükséges összes információ már rendelkezésre állt, a szokásos kriminalisztikai adatokat a rendőrség összegyűjtötte, de az ismert, erőszakra hajlamos neonácik aktáit a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) visszatartotta.

Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere (b) és Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatója (b2). A vádlottak meghallgatják az ítéletet a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők perében a Kaposvári Törvényszéken, 2016. szeptember 8-án. A törvényszék felmentette a négy vádlottatForrás: MTI/Sóki Tamás

Kiss Árpád kiemelte, hogy testvére megfigyelését éppen akkor szüntette meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) (az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje), amikor fegyverbeszerzésre készült. A szakmai „hibákat" még Ficsor Ádám, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli MSZP-s miniszter is elismerte, majd elmondta, már előbb is elfoghatták volna az elkövetőket. Az NBH-s szálhoz tartozik az is, hogy Kiss korábban a szocialista titkosszolgálatok játékszereként írta le a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). A szervezet erre közleményben reagált: visszautasították, hogy mozgalmuk a titkosszolgálatok játékszere lenne, valamint, hogy bármilyen "etnikai konfliktus" kirobbantásában, megszervezésében részt vettek volna a tagjaik. Azt ugyanakkor megerősítették, hogy "ügynöki aktivitást" tapasztaltak a romagyilkosságokkal összefüggésben: Alá tudjuk támasztani, hogy próbálhattak egyes szervezeteket, személyeket provokálni, illetve hasonló bűncselekményekre rábírni. Volt olyan jelentkezőnk ebben az időszakban, aki igen gyorsan arra szeretett volna rávenni minket, hogy szerezzünk fegyvereket általa, amikkel cigányokat tudnánk lelőni. Miután ezen "ötletét" semmilyen szempontból sem támogattuk, próbált minket bátorítani éles lőfegyverek illegális módon történő beszerzésére, mondván, hogy ő le tudja ezeket "papírozni" önvédelmi célú fegyvertartásra. Természetesen ezen személy nem lett tagja a mozgalmunknak, el sem kezdhette a 2 éves próbaidős tagságát és azóta el is tűnt a környezetünkből – írták.

Ficsor Ádám és Gyurcsány FerencForrás: MTI/Miniszterelnöki Hivatal

Egy darabig keresték a felbujtókat

Kiss Árpád nemcsak a sajtóval, hanem a hatóságokkal is felvette a kapcsolatot. Kissnek azután eredte meg a nyelve, hogy eldőlt, soha nem szabadulhat a börtönből. A jogerősen elítélt férfi információink szerint több vallomást is tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig 2020. tavaszán leporolta a romagyilkosságok aktáit: a halálbrigád támogatóit, finanszírozóit és megbízóit keresték az új eljárásban. Az elsőfokú ítélet megszületése után, 2013 őszén a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségével egyszer már vizsgálatot indított a sorozatgyilkosság megválaszolatlan kérdései ügyében, ám végül eredménytelenül zárták le az eljárást, amelynek keretében azt is vizsgálták, hogy a gyilkosságok végrehajtásához szükséges fegyverek megszerzésében a gyilkosokat valóban segítette-e sofőrként egy, az eljárás során ismeretlenül maradt személy Besenyszögön. Végül a 2020-ban indult nyomozás sem vezetett eredményre, pedig még azt is vizsgálták, hogy az NBH egyes, szélsőséges csoportokba beépült ügynökeinek volt-e bármi közük a romagyilkosságokhoz, vagy a fegyverek beszerzéséhez. Ha bármilyen, ezzel kapcsolatos adat előkerült volna, az eljárást át kellett volna adni az egyedüli illetékességgel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészségnek. A KNYF akkori tájékoztatása szerint azonban ilyen nem történt.

Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott ügyvédje (középen) védőbeszédet mond a romák elleni hat halálos áldozatot követelő, 2008-ban és 2009-ben elkövetett fegyveres és Molotov-koktélos támadásokkal vádolt négy férfi büntetőperének tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszék tárgyalótermében 2013. május 24-én. Balról Miszori László tanácsvezető bíró, jobbról P. Zsolt harmadrendű (lent j2) és Cs. István negyedrendű (lent j4) vádlottForrás: MTI/Kovács Tamás

Ide tartozik, hogy Gulyás József, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok ügyében a titkosszolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009. őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője is azt nyilatkozta: elképzelhetetlen, hogy a romagyilkosságok elkövetőinek ne lettek volna segítői. A baloldali politikus is a besenyszögi rablást említette, illetve hozzátette, hogy már a vádirat alapján is kiderült, hogy volt több olyan fegyverbeszerzés, fegyverhez, vagy éles lőszerhez jutás, aminek a közvetítői, közreműködői nincsenek meg. Szerinte az elkövetők köre nem elszigetelten működött az egyéb szélsőséges debreceni, és más illetőségű csoportoktól, személyektől. Gulyás József elképzelhetőnek tartotta, hogy a támadások előkészületi szakaszában a Kiss-testvérek és Pető Zsolt harmadrendű elítélt a támadásokra való felkészülés során kaphattak külső segítséget, ami úgynevezett "kiképzésjellegű" tevékenység lehetett. Az SZDSZ egykori politikusa utalt rá, a halálbrigád a támadások előtt elvonult, készült a bűncselekményekre és ebben a felkészítésben akár támogatást is kaphattak. Amit még a politikus kiemelt, hogy szinte kizárt, hogy a támadók nem kaptak semmiféle anyagi segítséget. Szerinte az az erőforrás, ami egy ilyen cselekménysorozat előkészületéhez kell, Kisséknek nem állt rendelkezésre.