A baloldal megpróbálta elcsalni a választást - kik akarták tisztára mosni a Gyurcsányéknak küldött pénzt?

Márki-Zay Péter a minap egy podcastban ismerte el, hogy amerikai pénzből is finanszírozták a baloldal kampányát a tavaszi országgyűlési választások előtt, amit ráadásul amerikai tanácsadók is irányítottak, hiába próbálták ezt tagadni végig a kampány során. Ráadásul a szervezet, ami Márki-Zay bevallása szerint egy alkalommal több száz millió forintot (összességében valószínűleg milliárdos nagyságrendű összeget) utalt a kampányra, ezer szálon kötődik a Soros-birodalomhoz. A pártok kampányát nem lehet külföldről finanszírozni, ezt próbálta kijátszani az amerikai alapítvány, ráadásul mivel névtelenné tették azokat, akik a pénzt adták, így gyakorlatilag "tisztára akarták mosni" azt - vagyis eltüntetni a nyomokat, amelyek a valós szponzorokhoz vezetnek.

Márki-Zay Péter a minap egy podcastban több olyan kijelentést is tett, amelyből kiderült, hogy döntő részt amerikai pénzből finanszírozták a baloldal kampányát a tavaszi országgyűlési választások előtt, amit ráadásul amerikai tanácsadók is irányítottak, hiába próbálták ezt tagadni végig a kampány során.

A műsorban ugyanis szóba került a kampánypénzekkel való elszámolás is, amiről Márki-Zay hónapok óta ígérgeti, hogy nyilvánosságra hozzák, ez azonban április óta nem történt meg. Most azt mondta, nemrég kapta kézhez a 42 ezer sorból álló elszámolást, majd hozzátette, hogy

még júniusban is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból egy "alapítványtól".

Az alapítványt meg is nevezte: az Action for Democracy nevű szervezet utalt több száz – Márki-Zay mondatai alapján –, akár több milliárd forintot is a Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájára, amit aztán a baloldal kampányára költöttek. Ez azonban több kérdést is felvet.

Törvénytelenül gyűjtöttek több száz milliót politikai kampányra?

A Mindenki Magyarországa Mozgalom Márki-Zay Péter vezetésével végig aktív volt az országgyűlési választási kampányban, épp úgy kampányolt, ahogy a többi párt, ugyanakkor hivatalosan egyesületként működött. A pártokra egyébként bizonyos területeken szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az egyesületekre. Erre korábban a Századvég Alapítvány elemzése mutatott rá. Mint írták, párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

E törvényi előírást kerülte meg a Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom, mely az egyesületi formát felhasználva, külföldről is finanszírozta a baloldal kormányfőjelöltjének választási kampányát, legalábbis Márki-Zay Péter erről beszélt a napokban.

A podcastban ugyanis elmondta, az amerikai pénzekből is fizették a kampányban felmerült költségeket, ebből is rendezték a számlákat.

Márki-Zay (megint) elszólta magát Fotó: Polyák Attila - Origo

Már a kampányban is kérdéseket vetett fel a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport tevékenysége, mely szintén külföldről segítette a baloldalt, és ők álltak a március végi baloldali SMS-botrány mögött.

Ráadásul Márki-Zay a választás előtt Londonban is találkozott Bajnai Gordonnal, ahol minden bizonnyal Bajnai utasításokkal látta el a baloldal akkori miniszterelnök-jelöltjét. Épp úgy, mint azok az „amerikai tanácsadók”, akikről Márki-Zay a már említett podcastban beszélt.

Márki-Zay Péter és Bajnai Gordon titkos találkozója Londonban Forrás: Origo

Kik állnak a több száz milliós amerikai pénzek mögött?

Márki-Zay elmondta, hogy a több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból az Action for Democracy nevű alapítványtól érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájára. Mint mondta, még júniusban is érkezett utalás, előtte pedig három-négy alkalommal. Azt is elmondta, hogy több pénzt kaptak tőlük, mint Magyarországról. Márki-Zay

azt sem merte egyértelműen tagadni, hogy Soros György is a támogatói között volt, ami nem lehet véletlen, áttekintve a több száz milliót utaló szervezet tagjait.

Az Action for Democracy nevű szervezet nem sokkal az országgyűlési választások előtt alakult, és komoly energiát fordított a választások befolyásolására. Mint akkor mondták, Magyarország – és a magyarországi országgyűlési választások – a "globális demokrácia megvédéséért" vívott háborújuk első harctere.

Ennek keretében többek között New York városközpontjában, a Times Square egyik óriáskivetítőjén buzdították szavazásra a magyarokat. A hirdetésen azt is írták: „A demokrácia támadás alatt áll, cselekedj most”. Természetesen mindezt angol nyelven.

A Magyarországot nyilvánosan becsmérlő amerikai szervezet vezetője, Korányi Dávid – nem meglepő módon – ezer szállal kötődik a magyar baloldalhoz - és Soros György globális hálózatához.

Korányi Dávid jelenleg Karácsony Gergely embere, a nemzetközi kapcsolatait szervezi, és többnyire urizáló életmódjával került be a hírekbe tavasszal.

Korányi a lehető legkényelmesebb életet éli New Yorkban, sokszor napokig ki sem jön a luxuslakásból, és nem egyszer dicsekedett már azzal, hogy ez milyen kényelmes életet jelent Forrás: Origo

Politikai karrierjét azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején kezdte, majd Bajnai Gordon külpolitikai főtanácsadója lett. A Kontra tavasszal azt is kiderítette, hogy a tanácsadó 2009 szeptemberében elkísérte a volt kormányfőt a Soros–Rockefeller-egyeztetésre.

Bajnai Gordon az ENSZ közgyűlésre is magával vitte Korányit Forrás: Origo

A 2010-es kormányváltást követően Korányi az Egyesült Államokba került, miután azonban volt főnökével kiterjedt washingtoni kapcsolatrendszert építettek ki, itthon kezdtek el szervezkedni.

Korányi a 2019-es önkormányzati választásig háttérbe vonult, majd miután a baloldal Budapesten pozícióba került, Karácsony - Bajnai nyomására - bevette őt a stábjába.

Emellett azonban számos más szervezetben is tevékenykedik vagy tevékenykedett, amelyek, talán nem meglepő módon Soros Györgyhöz köthetőek.

Korányi a Pozsonyban székelő Globsecnél stratégiai tanácsadó, a szervezetet a Soros nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítvány támogatja. Energiadiplomáciai vezető munkatárs a szintén Soros által támogatott, Washingtonban székelő Atlantic Councilnál. Tagja az ECFR-nek, a European Council of Foreign Relations pán-európai agytrösztnek, amit a Soroshoz köthető Open Society Found alapított, és óraadó tanár volt azon a Johns Hopkins Egyetemen, ami igazi gyűjtőhelye a Soros-híveknek.

Az Action for Democracy szervezet tanácsadó testületének elnöke, a magyar származású írónő, Kati Marton is szoros kapcsolatban áll Soros Györggyel. Kati Marton korábban a Soros-féle Human Rights Watch és a New America Foundation elnöki posztját is betöltötte, de tevékeny a CEU körül is.

Korábban egy képet is megosztott, amelyen épp Soros Györggyel és fiával, Alex Sorossal tanácskoznak az Open Society Foundation manhattani főhadiszállásán.

A választási kampányban Kati Marton a Soros György által működtetett Project Syndicate nevű oldalon állt ki írásával Márki-Zay és a magyar baloldal mellett.

Az Action for Democracy vezetői között azonban több, a demokratákhoz vagy a nemzetközi baloldalhoz köthető politikus is feltűnik, többek között Obama egyik magyarországi nagykövete, Eleni Kounalakis, vagy a volt munkáspárti brit külügyminiszter, David Miliband is.

Ráadásul mi sem bizonyítaná jobban, hogy – a láthatóan Soros-érdekeltségű – szervezet mögött komoly pénzek és érdekek sorakoztak fel, mint az, hogy még a Soros-blog 444 is beszámolt a szervezetről, és lelkesen azt írták, „a névsor azt sugallja, hogy komolyabb erők és pénzek is megmozdulhatnak a szervezet támogatására”.

Soros magyarországi propagandistái persze most kétségbe estek és megpróbálták tagadni, hogy az Action for Democracy pénzt utalt a kampányra: azt írták, Márki-Zay összevissza beszélt. Pedig azt a szervezet is elismerte, hogy utaltak, azt meg Márki-Zay, hogy a pénzt kampánycélokra fordították.

Ez pedig a választási törvény kijátszása, gyakorlatilag választási csalás a baloldal részéről.