A baloldali sajtó gyakran ír arról, hogy a magyar kormány milyen engedményeket tesz az Uniónak a jövőbeni törvénymódosításokkal. A kormány vállalta, hogy az egyszereplős közbeszerzések arányát lecsökkenti 15 százalékra. Miért volt/van erre szükség? Mennyiben tekinthető arcvesztésnek az, hogy a kormány „enged" az Uniónak?

A legkevésbé sem tekinthető annak, mert a magyar kormánynak is az az érdeke, hogy minél tisztességesebb piaci viszonyok érvényesüljenek, ezért a közbeszerzési eljárásoknál is az a jó, ha többszereplősek.

Valóban azt vállaltuk, hogy az európai uniós átlagra csökkentjük az egyszereplős közbeszerzési eljárások arányát. Ez az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetén egyébként már gyakorlatilag majdnem meg is valósult.

Fotó: Koncz Márton - Origo

A nemzeti forrásokból zajló közbeszerzési eljárásoknál kell még csökkenteni az arányokat, de ez sok esetben képzést jelent, több tájékoztatást a cégeknek. Fontos látni, hogy milyen közbeszerzési eljárást fogunk majd kiírni azért, hogy a kisebb cégek is jobban fel tudjanak készülni.

Tehát ez semmilyen fajta presztízsveszteséget nem jelent a magyar kormánynak, sokkal inkább egy olyan piacot erősítő intézkedéssorozatról van szó, ami a legtöbb esetben nem is jogszabály-módosítást igényel, hanem inkább egy aktívabb konzultációt, aktívabb szerepvállalást.

Ön találkozott volna Manfred Weberrel még a nyári szabadságolások előtt, de a találkozó végül elmaradt. Mikor pótolják ezt a találkozót, és miről fognak beszélgetni? Mit gondol Weber gázelosztási javaslatáról?

Amikor nem találkoztunk, akkor annak az volt az oka, hogy elhúzódott a rotterdami néppárti kongresszus, és nem tudtam tovább várni, nekem tovább kellett repülnöm Luxembourgba. Természetesen találkozhatunk ősszel. Most olyan világban élünk, amikor különböző javaslatok egymás után kerülnek elő. Erre az egyik legjobb példát éppen az osztrák kancellár hozta a minap azzal, hogy egy általános európai árplafon bevezetését kezdeményezte az energiaárakra.

Nyilvánvalóan mindenki keresi a megoldást, nem sejtek rosszindulatot egyik javaslat mögött sem. Senkinek nincs a kezében a bölcsek köve, mindenki próbálja valahogyan megoldani ezt a helyzetet, hiszen rohamos ütemben nőnek az energiaárak.

A miniszter kiemelte, hogy mindenki próbálja valahogyan megoldani a helyzetet, hiszen rohamos ütemben nőnek az energiaárakFotó: Koncz Márton - Origo

Az mindannyiunk érdeke, hogy ezt tudjuk valahogyan fékezni, illetve véget vessünk ennek a helyzetnek. Manfred Weber is részt vesz ebben a gondolkodásban. Szerintem egyébként önmagában az, hogy nem mindig minden kérdésben értenek egyet politikusok, nem jelenti azt, hogy nem kellene beszélni egymással, sőt! Éppen ez erősíti azt, hogy beszélnünk kell egymással, hogy az egyet nem értést ne kövesse bizalomvesztés, hanem az egyet nem értést tudjuk tisztázni, és találjunk közösen megoldást.

Mennyire értik Brüsszelben, hogy mit szeretnének a magyarok? Hiszen jól látszódik, hogy több esetben is meghaladja a magyar kormány az európai mainstream gondolkodást.

Magyarország egyike a 27 tagállamnak, nem a legegyszerűbb eset, de nem is a legbonyolultabb. Tehát ott van Magyarország is. Én azt mondom, hogy ha jól el tudjuk magyarázni a mi rendszerünket, ami azt jelenti, hogy olyan érvrendszerben, ami érthető az uniós logikájának, akkor azt elfogadják.

Valóban sokszor előfordul, hogy a magyar kormány gyorsabban cselekszik, és az Unió maga is hasonló megoldáson gondolkozik, de ez egy 27 tagállamból álló rendkívül bonyolult döntéshozatali rendszer, ezért az Unió rendszeresen nehezebben hozza meg a döntéseket.

A miniszter szerint az Unióban értik a magyar álláspontotFotó: Koncz Márton - Origo

Ez a rossz része a dolognak. A jó része az, hogy

ez számunkra is garanciát jelent, mert a lassabb döntéshozatal lehetőséget ad nekünk arra, hogy a saját álláspontunkat megismertessük, illetve szövetségeseket szerezzünk a saját álláspontunk képviseletéhez.

Ott kell lennünk, el kell mondanunk a saját véleményünket, és lobbiznunk kell az érdekeinkért.

Olaszországban és az Egyesült Államokban is várható az ősz folyamán egy jobboldali fordulat. Ha ez bekövetkezik, az változtatna valamit Magyarország és az Európai Unió relációjában?

Olaszország esetében mindennél fontosabb az, hogy szilárd kormány jöjjön létre. Lehet jobboldali fordulat, de ismerjük az olasz koalíciók sorsát, ott azért az, hogy ez egy valóban stabil kormányzást eredményezzen, csak az idő tudja eldönteni.

Ha lesz egy stabil jobboldali vezetés, akkor elképzelhető, hogy a magyar kormány egy erős szövetségesre tesz majd szert. Ha folytatódik az olasz belpolitikai válság, akkor adott esetben az olasz gazdaság válsága a többi európai gazdaság esélyeit is ronthatja a kilábalásból.

Navracsics Tibor kiemelte az interjúban, hogy ha lesz egy stabil olasz jobboldali vezetés, akkor elképzelhető, hogy a magyar kormány egy erős szövetségesre tesz majd szertFotó: Koncz Márton - Origo

Amerikában pedig a republikánusok részéről mindig kisebb az érdeklődés Európa iránt, mint a demokraták esetében. Ilyen értelemben én igazán nem várok ilyen fordulatot Amerika Európai Unió felé tanúsított magatartásában. Esetleg egy elnökváltás majd 2 év múlva eredményezhet ilyet, de önmagában a kongresszus összetételének megváltozása szerintem radikális változást nem fog hozni ezen a téren.

Ön területfejlesztésért is felel. Milyen az együttműködés Ön és Karácsony Gergely főpolgármester között?

Budapest Magyarország központja, fővárosa, Közép-Európa egyik legfontosabb városa, ebből adódóan a kormánynak is különösen oda kell figyelnie. Egyrészt arra, hogy Budapest megkapjon minden olyan segítséget, amely lehetővé teszi, hogy megőrizze a városok versenyében a helyét, másrészt pedig Budapest ne telepedjen rá a vidékre; az a területfejlesztésben se váljon olyan domináns tényezővé, ami már más városok növekedési esélyeit csorbítja. Ezt az egyensúlyt kell megtartani, ehhez szükség van egy állandó beszélő viszonyra a főpolgármesterrel, mi ezt tartjuk is, és én abban bízom, hogy bár a politikai élet különböző, egymással ellentétes térfelén állunk, a pragmatikus kérdésekben együtt tudunk működni.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Miért jó ez Magyarországnak, miért jó Veszprém városának, és Ön hogyan éli meg a város szülötteként az ebben való közreműködést?

Veszprémnek és a Bakony-Balaton térségnek azért jó, mert ad egy esélyt arra, hogy a térség újra meghatározza önmagát, és felhívja magára az emberek és az európai közvélemény figyelmét.

Meggyőződésem szerint ez a térség földrajzi szépségéből és az ott élő emberek életszínvonalából adódóan biztosan fel tudja venni a versenyt azokkal a híres európai régiókkal, mint Provance vagy Toszkána, ahová turisták ezrei özönlenek. Itt nagyon jó egyensúlyban van a természet, a társadalom, a közösségek, és ezt érdemes megmutatni.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Egy nagyon élhető régióról beszélünk.

Az európai közvélemény sokszor csak a viták egyik résztvevőjeként jeleníti meg Magyarországot, és hiába találkoztam még kultúráért felelős biztosként nagyon sokszor azzal, hogy minket kulturális nagyhatalomként jegyeznek, erősíteni kell ez utóbbi közvélekedést hazánkról.

Nem utolsó sorban, ha csak a kedvezőtlen gazdasági helyzet nem akadályozza meg, a megélénkülő idegenforgalmunk gazdasági hasznot is hoz a térségünknek, és az országnak is. Nekem személy szerint a szülővárosomról van szó, így számomra a legszebb dolog, hogy Veszprém Európa Kulturális fővárosa lehet, és erre nagyon büszke vagyok.