Nem az a kérdés, hogy történnek-e újabb katasztrófák, hanem az, hogy mikor

Az Origo megkeresésére reagálva a Tisza erdélyi mellékfolyóinak a szennyezettségéről nyilatkozott dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár, az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszékének vendégkutatója, a Fibervar Kft. startup cég vezetője. Hantz Péter mondanivalóját kiegészítette dr. Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, akadémikus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának a vezetője. Hantz véleménye szerint „az országos román politikában rendkívül gazdag kultúrája van a látszatcselekvésnek, a nemtörődömségnek és a hazudozásnak". Az erdélyi magyar kutató állítása alapján „a helyi környezetvédelmi hivatalokban, vagy akár a sarki kocsmákban is sokkal inkább tisztában vannak a folyók állapotával, mint az illetékes bukaresti irodákban". Hantz megállapítása értelmében „a román fél csak akkor fog lépni, ha ez nem jár plusz kiadásokkal, vagy ha egy nemzetközi botrány, esetleg egy katasztrófa erre kényszeríti". Az erdélyi magyar biofizikus, kutatóbúvár lesújtó véleménnyel rendelkezik a brüsszeli hatóságok munkájáról is: „panaszt tettem az EU környezetvédelmi biztosánál, és a Környezetvédelmi Ügynökségnél is. Utóbbitól csak egy semmitmondó választ kaptam. A mezőgazdasági biztos, a környezetvédelmivel ellentétben, nem is reagált a levelemre, és válasz nélkül maradt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak írt beadványom is..." „Ha annyi médiafigyelmet kapnának a legsúlyosabb vízszennyezési problémák, mint a nemi irányultságos kérdések, nem itt tartanánk" – fűzte hozzá sarkos álláspontját Hantz Péter.

Origo: Ön az Ökológiai Kutatóközpont egykori főigazgatójaként a Tisza erdélyi mellékfolyóinak, illetve jelentős határon túli tavak kutatására adott utasítást. Milyen megfontolásokból kezdeményezte mindezt, és miért maradt abba a munka?

Szathmáry Eörs: A Kárpát-medence vízügyi szempontból egységes terület. Annak megértése, hogy mi történik folyóinkkal, elképzelhetetlen a határon túli szakaszok intenzívebb kutatása, többek között a folyószennyezések forrásainak felderítése nélkül. Nem beszélve arról, hogy itt számos magyarlakta terület érintett.

A limnológiai vizsgálatok szintén a régiónkra jellemző folyamatok pontosabb megismerését szolgálták.

Dr. Hantz Péter tapasztalt búvárként egy, az Ökológiai Kutatóközpont viszonylatában új módszert alkalmazhatott, kutatómerüléseket is végezhetett.

A terület számos tudományos eredményt is ígér, sok érdeles felvétel, például a székelyföldi Medve-tó és a Gyilkos-tó mélyéről itt és itt tekinthető meg.

Az eredményesen végzett munka feltételei a lemondásom után megszűntek. A kérdéskör fontosságára való tekintettel az általam vezetett MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága (FFEB) lehetőségeihez mérten továbbra is támogatta a kutatásokat.

Sajnálattal szögezem le, hogy ez a problémakör úgy a román, mint a magyar hatóságokat hidegen látszik hagyni.

Valójában az FFEB mellett egy kezemen meg tudom számolni a segítőkész szakembereket és cégeket, akik becsületből tartanak ki – áldozatokat is vállalva – az ügy mellett. A háborús idők meg aztán pláne nem kedveznek semmi ilyesminek.

Origo: Ön vizsgálatokat végzett tucatnyi helyszínen, amelyek a Túr, a Szamos, a Fekete-Körös, a Fehér-Körös, és a Maros vízgyűjtő területét érintették. Milyen mértékű a Tisza erdélyi mellékfolyónak szennyezettsége?

Hantz Péter: A bányavíz eredetű szennyezettség mértéke a helytől és az évszaktól, továbbá attól is függ, hogy éppen melyik elhanyagolt bányaipari létesítmény megy tönkre – néhány kivételtől eltekintve ugyanis a bányák mind bezártak. A fémekkel és félfémekkel való szennyezés vonatkozásában akut és krónikus folyamatokat különböztethetünk meg. A bezárt bányák bányapatakai állandó jelleggel szennyeik a folyóinkat.

A nagy esőzések alkalmával, főleg tavasszal és ősszel, több szennyezett víz kerül a folyóinkba, ráadásul a szennyezett üledék is felkavarodik, lejjebb sodródik, és az ártérre is kikerül. Ekkor szoktak meghibásodni az ülepítők gátjai

(például Tisza-katasztrófa – 2000), úgynevezett inverz aknái (az Aranyos katasztrófája, ami a Marost is érintette – 2017) és a Tiszát elpusztító bozintai tározók újabb meghibásodása (2017), és ekkor gyakoribbak a bányaáradások is (például a Szamos és a Tisza pusztítása: láposbányai bányaáradás – 2021).

A globális felmelegedés egyik következménye az időjárási szélsőségek, a száraz és igen csapadékos időszakok gyakoribbá válása.

Ha nem történnek hatékony megelőző lépések, nem az lesz kérdés tehát, hogy történnek-e újabb katasztrófák, hanem az, hogy mikor.

Európa egyik legnagyobb, működő külszíni rézbányája, a Nyugati-Kárpátokban található CupruMinAbrud vállalat miatt az Abrud és az Aranyos-folyók élővilága több tíz kilométeren át elpusztult, és ezt a szennyezést a Maros is megsínyli, hiszen az Aranyos a Marosba ömlik.

Ha ez nem volna elég, a Csertés-folyó révén jóval lejjebb, Déva mellett jelentős szennyezés kerül állandó jelleggel a Marosba, amelynek mértéke a közelmúltban történt Sajó-katasztrófával vethető össze.

Csakhogy amíg a Sajó szennyezését már elkezdték elhárítani, itt semmi sem történik évtizedek óta.

Itt 1971-ben történt egy sok emberéletet is követelő katasztrófa.

A súlyosan szennyezett Csertés-folyó Déva mellett. A Csertés a Marosba ömlik. Forrás: fibervar.com/contaminated/

A Szamos hordalékában, a határ menti Szatmárnémeti városától nem messze a hatérték hatszorosát kitevő kadmium koncentrációt mértem. A közvetlenül a Szamosba ömlő Iloba-Handal-patak helyzete katasztrofális, de a Lápos és főleg a Zazar-folyók szennyezettsége is igen magas. A Fekete-Körös forrásvidékén található kontinensünk legnagyobb, elhagyott külszíni és mélyművelési uránbányarendszere, ahol szintén elmaradt a remediáció – szerencsére itt a kőzet kevésbé mállik.

A Szamosba torkolló Zazar-folyót elszennyező egyik bezárt nagybányai bánya. Forrás: fibervar.com/contaminated/

A víz és üledékmintákat, a kutatási keretem megvonása és az Ökológiai Kutatóközpontból történt elbocsátásom után a Bálint Analitika cég ingyen kielemezte, az eredmények itt, a szennyezések forrása körül készült fényképek pedig itt tekinthetők meg.

Elhagyott uránbánya meddőhányója, Băița-Plai mellett, a Fekete-Körös forrásvidékén, radioaktív kőzetekkel. Forrás: fibervar.com/contaminated/

Origo: Milyen módon szennyezik a működő és bezárt bányaipari létesítmények a Tisza mellékfolyóit, és mit lehetne tenni ez ellen?

Hantz Péter: A bányavizek többnyire savasak, és a savas vizekben rengeteg oldott, toxikus fém lehet, de a semleges bányapatakok – főleg azok üledéke – is hordoz szennyezéseket, például

Aranyosbányán egy közel semleges vizű bányapatak hordalékában a megengedett tízezerszeresen meghaladó arzénkoncentrációt mértem.

A bányapatakok tisztításának szakszerűen, tisztítóállomásokban kell történnie. A tisztítás első lépése egy lúgosítás, ezt leggyakrabban mésszel szokták végezni. Ekkor a fémek döntő része kicsapódik. A bányapatakok tisztításának szakszerűen, tisztítóállomásokban kell történnie. A tisztítás első lépése egy lúgosítás, ezt leggyakrabban mésszel szokták végezni.

Ekkor a fémek döntő része kicsapódik, a szennyezett üledéket pedig el kell szállítani és fel kell dolgozni. A tisztított vizet, semlegesítés (ami akár a levegő szén-dioxidja és a maradék mész közti reakció is lehet, melynek eredményeképpen ártalmatlan mészkőpor keletkezik) és esetleg egy bioremediációs lépés után, már be lehet engedni a folyókba.

A kezeletlen, savas bányapatakok vize a nagyobb folyókba érve nyilván természetes úton is elveszíti savasságát, csakhogy a benne levő fémek és félfémek, finom csapadék formájában, a folyókba és azok üledékébe kerülnek.

Erdély bányavidékein csupán néhány tisztítóállomás működik jól és hatékonyan.

Előfordul, hogy egyáltalán nincs tisztítóállomás, vagy csak mímelik a tisztítást. A magyar határtól néhány kilométerre levő Turc melletti bányatelep tisztítóállomását szakszerűen működtetik, de az csak egyetlen bánya, a Penniger vizét fogja be, mert a másik bányától oda vezető csöveket ellopták.

A Szatmártól nem messze levő Iloba-Handal völgyben a tisztítóállomás a bányapatakoknak csak töredékét fogja be. A 2021-es katasztrófát okozó Láposbányánál groteszk a helyzet:

van tisztítóállomás, de az anyagiak hiánya miatt nem működtetik, helyette egy ember lapátol meszet a bányapatakba.

Ennek eredménye igen káros, mert a toxikus csapadék a patakokban jön létre, és szép lassan lesodródik a nagyobb folyókba, majd a Tiszát is eléri, és annak mentén okoz majd károkat.

„Bányavítisztítás" Láposbányán. Tisztítóállomás működtetése helyett meszet lapátolnak a bányapatakba, ezáltal szennyezett csapadék jön létre, amely lassan lefele sodródik, és a nagyobb folyók mentén okoz majd nehezen helyrehozható károkat. Forrás: fibervar.com/contaminated/

Több Nagybánya környéki bánya és a 2018-as katasztrófát okozó, máramarosi, erzsébetbányai Breiner bánya vizét egyáltalán nem tisztítják.

Ugyancsak tisztítatlanul ömlik a Marosba az erdélyi Aranynégyszög délnyugati csücskében levő, Felsőcsertés környéki bányavidék szennyét hordozó patak. Az Aranyos egyik mellékfolyóját szennyező verespataki bányánál sem működik az amúgy meglevő tisztítóállomás, a Zalatna melletti bezárt higanybányák elhanyagolása pedig ijesztő következményekkel jár a környező, állattartó lakosságra nézve.

De amit a Szászvinc melletti, aktív és jelentős profitot termelő CupruMin Abrud vállalat művel, az egyenesen vérlázító.

Ez a bánya, annak meddőhányója és zagytározója három patakon át szennyezi az Aranyost és annak egy mellékfolyóját, az Abrudot.

A vállalat egyetlen tisztítóállomást sem működtet, de néha, tessék-lássék,

nagyobb mennyiségű meszet engednek a Szászvinc falut elárasztó, és folyamatosan emelkedő szintű bányatóba, a hírhedt Horror-tóba.

A hírhedt Horror-tó. Forrás: fibervar.com/contaminated/

Így például a tóból induló Sesely-patak néha olyan lúgos (10-es pH-jú) mint egy ósdi mosoda vize, néha pedig savas (4-es pH körüli) és tele van toxikus fémekkel (a kísérleti vízibolhák fele, a Bálint Analitika cég mérései szerint, még a patak vizének 42-szeres hígításában is elpusztult) – a természetben a vízibolhák a halak táplálékául szolgálnak.

A CupruMin vállalat zagytározójából eredő Sesely-patak, amely a Maros egyik mellékfolyóját, az Aranyost pusztítja. A patak vagy nagyon savas és oldott, toxikus fémeket tartalmas, vagy nagyon lúgos, és ezáltal pusztít. A pH itt attól függ, hogy mennyi meszet adagolnak a zagytározóba. A mész elvileg a toxikus fémek kicsapására szolgál, de tisztítóállomások hiányában a szennyezett csapadék a forrástól messze is károkat okoz. Forrás: fibervar.com/contaminated/

Hangsúlyoznunk kell, hogy nemcsak a szennyezett víz, hanem annak ugyancsak szennyezett üledéke is igen veszélyes lehet.

A toxikus üledék nagyobb esőzések vagy a tavaszi áradások alkalmával felkavarodik, lejjebb sodródik, az ártérre is kikerülhet, adott körülmények között visszaoldódhat, a talajvízbe és a táplákékláncba is bekerülhet. Ezért lenne különösen fontos a folyók hordalékának rendszeres ellenőrzése, amely Magyarországon rutinszerűen nem történik meg.

Az interjú Hantz Péterrel a következő oldalon folytatódik!